Magyarországon a logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen csaknem 2500 vállalat tevékenykedik ezen a területen. A nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer embert foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A szektor célja, hogy 2030-ra 10 százalékra növekedjen ez az arány - olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) közös közleményében.
A közlemény szerint a nemzetközi fuvarozási teljesítmény a koronavírus járvány hatására visszaesett, majd a háború és a szankciók sújtotta gazdasági környezet is súlyosan érintette az ellátási láncokat. Belföldön és külföldön is megfigyelhető piacvesztés, a bérverseny, valamint a jelentős sofőrhiány is kihívások elé állította a logisztikai szektor szereplőit.
A versenyképesség javítása érdekében már két meghatározó intézkedés lépett életbe: megemelkedett a fuvarozóknak adható adómentes napidíj, ami belföldi kiküldetésnél 3 ezer forintról 9 ezer forintra, míg külföldi kiküldetésnél 60 euróról 85 euróra nőtt. Második lépésben a szektor versenyképességének további növelése érdekében olyan egységes szabályozási, minősítési és ellenőrzési rendszer jön létre, amelynek eredményeként a logisztikai szolgáltató szektor beruházásai koordinált keretek között és hatékonyabban valósulhatnak meg.
Ezen intézkedéssorozat folytatásaként vitatta meg a 2023 április 28-án megrendezett közös logisztikai fórumon az MKFE, az MLSZKSZ, valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviseletében Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a versenyképesség további erősítése érdekében szükséges teendőket.
Barna Zsolt, az MKFE elnöke elmondta "a napidíjak emelése jelentős lépés volt a szállított áruk mintegy 70-80 százalékát mozgató közúti fuvarozók számára, hiszen azonnal hozzájárult az autóbuszos személyszállító és árufuvarozó vállalkozások működési körülményeinek javításához". Mint megfogalmazta, "a kitűzött 10 százalékos GDP arány eléréséhez szükség van azokra a további intézkedésekre, amelyek hozzájárulnak a magyar vállalkozások versenyképességének és hatékonyságának javításához, valamint hosszú távon is kiszámítható, stabil piaci környezetet teremtenek a fuvarozók számára. Bízunk abban, hogy az a konstruktív együttműködés, amely az elmúlt időszakban kialakult az érdekképviseletek és a kormányzat között, a következő hetekben újabb, az alágazatunk hatékonyságát, vállalkozásaink piaci pozícióit erősítő intézkedésekben ölt majd testet."
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben hangsúlyozta, "mindkét intézkedés hozzájárul a hazai logisztikai ágazat fejlesztéséhez és versenyképességének növeléséhez, ami az egész magyar gazdaság számára hasznos. A logisztikai parkok minősítési rendszerének létrehozása jelentős területfejlesztési hatással bír, egyúttal kiváló lehetőség a gazdaságfejlesztési célok támogatásához. Bízunk benne, hogy az állam és a szakmai szervezetek közötti párbeszéd segít abban, hogy a logisztikai ágazat az ország geopolitikai adottságait és lehetőségeit kihasználva egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzetgazdasági termeléshez".
Fábián Gergely államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy "következő lépésként azokat a kitörési pontokat szükséges megtalálni, amelyekkel a szektor versenyképessége tovább növelhető. Ennek érdekében a következő hetekben egy, a piaci verseny javítását célzó csomagot fognak tárgyalni, amely hangsúlyosan figyelembe veszi az ágazati javaslatokat".
A logisztikai ágazatot célzó intézkedésektől összességében azt várják, hogy Magyarország hatékonyabban használja ki kedvező földrajzi adottságait és makrotérségeket összekapcsoló hídszerepét. Ezáltal jelentősen nőhet a magyarországi térségek vonzereje, az új befektetéseknek köszönhetően csökkenhetnek a területi különbségek, egyúttal növekedhet az ország gazdasági teljesítménye.
