Mostanában a cégek tömegesen gyűjtik az adatokat anélkül, hogy megvizsgálnák a közöttük lévő összefüggéseket, azonosítanák a trendeket és a kiugrásokat, ami azt jelenti, hogy tisztában vannak az adatokban rejlő potenciális értékkel, de ezt a nagy többségük egyelőre nem képesek kinyerni.
Mivel az adatelemező, s ami legalább ennyire fontos, az adatokat, illetve az összefüggéseket megjelenítő szoftverek fejlesztése is tartja a lépést a feladatokkal, a vizualizáció lehetővé teszi a döntéshozóknak, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyeket korábban (az Excel táblázatok uralta világban) esélyük sem lett volna. A műszerfalak ugyanis rendívül szemléletesen képesek megmutatni az összefüggéseket, s a rutinokból kimozdítva gondolkodásra késztetik a felhasználókat. Ehhez azonban megfelelő elemzési és vizualizációs modelleket kell felépíteni, amiben szintén jelentős segítséget adnak ezek az eszközök.
Az adatmegjelenítés nagyot lépett előre az elmúlt négy esztendő során, mert a döntéshozók ahelyett, hogy hónapokat várnának a megfelelő vizualizációra, amelyet mérnökspecialisták, statisztikusok és matematikusok állítanak elő az adatok értelmezésével és kivonatolásával, valós időben több adatforrásra támaszkodva figyelhetik meg a folyamatok változását – vélekedett Elie Khoury, a Woopra üzleti- és ügyféladatokat elemző cég vezérigazgatója az Information Weeknek nyilatkozva. Kifejtette, hogy a különböző forrásokból érkező adatokat importálni kell egy olyan modellbe, amely lehetővé teszi, hogy a döntéseket inkább percek, mint hónapok alatt hozzák meg.
Növekvő komplexitás
Az üzleti intelligencia és a fejlett elemző technológiák mind több vállalatnál játszanak egyre nagyobb szerepet az üzleti sikerben, s ennek megfelelően az adatvizualizációs szoftverek és eszközök köre is bővül és fejlődik. Ez a mindinkább felhasználóbarát műszerfalak kialakításában is megjelenik. Azonban a nagyadat-alkalmazások növekvő elfogadottsága növeli az üzleti adatelemzés összetettségét, beleértve az adatmegjelenítés típusait, amelyeket az adattudorok és más felhasználók látni szeretnének. Az új adatvizualizációs eszközök és a jól átgondolt műszerfal-design segít egyszerűsíteni a nagy és komplex adatállományok érthetőbb bemutatását a jobb üzleti döntéshozatalhoz. Bár a végeredmény gyakran egyszerű és szép, de a folyamat, amelynek során eljutnak odáig, általában igen nehéz, és olykor gyötrelmes.
A rendelkezésre álló funkciók és lehetőségek skálája azonban túlságosan is széles lehet. A BI-vezetők és tanácsadók azt mondják, hogy a műszerfal-tervezőknek állandóan harcolniuk kell a kísértéssel, nehogy túldíszített játékszereket hozzanak létre, hiszen az üzleti felhasználók számára sokkal fontosabb a megjelenésnél, hogy az eszköz segítsen a döntésre összpontosítani. Mivel a piacon különböző gyártóktól származó fejlett adatvizualizációs eszközök érhetők el, nehéz a különböző képességek közül kiszűrni, hogy melyek támogatják leginkább az adott vállalat szükségleteit, például a struktúrában lévő BI-rendszerek képességeinek jobb kihasználását.
A műszerfal-tervezés könnyen félrecsúszhat, mert miközben a fejlesztés arra irányul, hogy a felhasználók számára könnyen felfogható módon mutassa be az üzleti adatokat, a végén a forma felülkerekedhet a tartalmon, s az eszköz nem teljesíti a rá szabott feladatot. Attól, hogy valami jól néz ki, még nem biztos, hogy könnyen értelmezhető. (A kördiagramok esetében például ezt a problémát sokszor megfigyelték.) Mivel a műszerfalak használata erősen stratégiai jellegű, ezért a folyamatokat kell megmutatniuk, s minden rajtuk lévő elemnek nyilvánvaló értelmet kell hordozniuk, mert csak így képesek az üzenetet közvetíteni.
Fejlesztési hibák
Steven A. Lowe, a Chattanoogában működő Innovator szoftverfejlesztő és IT-tanácsadó cég ügyvezetője szerint a műszerfalak kialakításánál tipikusan háromféle hibát követnek el a fejlesztők. Az első, hogy túl sok mutatóval igyekeznek telezsúfolni a műszerfalat, pedig valamennyi hasznos információnak egy pillanat alatt felismerhetőnek kell lennie. Az áttekinthetetlenség miatt fontos részletek veszhetnek el, s a műszerfal nem éri el a célját.
A zavaros műszerfal aztán el is vezet a következő hibához, azaz irreleváns információkat tolnak a döntéshozók orra alá, és az adatokat kaotikusan mutatják be. Túl sok mutatót összeszorítani kis helyre általában lehetetlenné teszi a mutatók logikus csoportosítását vagy grafikus kiemelését.
További jelentős tervezési hiba, ha a műszerfal nem mutat egyebet, mint egy statikus jelentés grafikus megjelenítését korábbi adatok felhasználásával – ahelyett, hogy az aktuális, tartalmas és beavatkozást lehetővé tévő információkat tárná elő egy pillantás alatt.
Tervezési hibához vezet a leegyszerűsítő szemlélet is, ha nem veszik figyelembe, hogy a különböző funkcionális területeken, más hozzáférési és döntési szinteken ülő felhasználók másként akarják kiértékelni a műszerfalakat. Van, akinek teljes áttekintés kell a cégről, van, akinek mélyelemzésre van szüksége, de van, akinek csak arra, hogy lássa: az általa felügyelt folyamat folytatásához a lámpa zöldet, sárgát vagy pirosat mutat, vagy érvényben van-e valamilyen riasztás, amire reagálnia kell.
Csak a felhasználókkal együtt megy
A felhasználókat a tervezés első napjától fogva hasznos bevonni a fejlesztés tartalmi folyamatába. Ez lehetővé teszi, hogy elkerüljék azt a csapdát, amely olyan műszerfalat eredményez, amely a technológiának ugyan megfelel, de a felhasználói igényeknek nem feltétlenül. Ezért hasznosabb onnan elindulni, hogy meghatározzák a fejlesztéssel összefüggő legfontosabb vállalati teljesítménymutatókat, és az üzleti – köztük a hozzáférési és biztonsági – szempontokra figyelemmel alakítják ki a műszerfalat.
Sokat segíthet a felhasználóknak, ha összegyűjtik számukra, hogy miféle opcióik vannak a műszerfal használatában – beleértve, hogy milyen adatok érhetők el vele, és pozíciójuk, szerepük függvényében hogyan érhetik el azokat. Ez a megoldás is segíthet az adatok minőségének és konzisztenciájának korai kiértékelésében, mert ha az adatok nem megbízhatóak, a felhasználók nem bíznak a műszerfalban sem. Ez pedig oda vezethet, hogy inkább visszatérnek a jól megszokott, még ha nem is hatékony táblázataik mellé. Pedig a műszerfalak egyik legfontosabb szerepe, hogy lecsökkentsék a releváns információk megszerzéséhez szükséges terminust, ami felmérések szerint rengeteg időt vesz el a döntéshozóktól.
Ahhoz, hogy az adatelemzések jól használható eredményeket hozzanak, pontosan meg kell határozni a vállalatok egészére a műszerfalakon is megjelenő legfontosabb teljesítménymutatók tartalmát, amelyek így egyértelműek lesznek minden részleg számára. Az üzleti felhasználók és a fejlesztők között pedig nyitott kommunikációs csatornákra van szükség, hogy a szükséges változtatásokat a lehető leggyorsabban el lehessen végezni. Erre azért is szükség van, mert a dinamikusan változó környezet miatt a műszerfalakat legalább évente felül kell vizsgálni, hogy kiderüljön, a tartalmuk mennyire releváns és cselekvést támogató. A kulcs, hogy gyorsan kell eredményt produkálni a végfelhasználók számára.
Mobil műszerfalak
Habár a BI-műszerfalakat elsősorban még mindig hagyományos PC-kre tervezik, de e területen is egyre nagyobb a mobilizáció hatása, hiszen a felhasználók széles köre használ okostelefont és/vagy tabletet, így ezeken az eszközökön támogatni kell a műszerfalak használatát. Ezzel megjelennek a fejlesztésben azok a problémák, amelyek a mobilizációt általában kísérik, azaz meg kell barátkozni a kisebb kijelzők miatti kötöttségekkel, a különféle mobilplatformok miatt komplexebbé váló környezettel, a biztonsági szempontok határozott érvényesítésével különösen ott, ahol a BYOD-szemléletet befogadják.
Steven A. Lowe a Tech Target szakportálnak kifejtette, hogy a mobil műszerfalak fejlesztésének alapvetően két megközelítése van. Vagy kifejezetten ezekre az eszközökre fejlesztik őket, vagy a PC-s tartalmat veszik át, s egy „csúszó ablakban” a felhasználó scrollozással juthat el a megfelelő adatok megtekintéséhez. Az utóbbi az egyszerűbb megoldás a meglévő alkalmazások elérhetővé tételében, de sokszor nem célravezető. A látvány áttelepítése egy nagy fali monitorról egy okostelefon kijelzőjére inkább absztrakt művészeti alkotást eredményez, mint üzleti elemzőeszközt – véli Lowe.
Bill Brydges, a MorganFranklin McLean tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint pedig igazi művészet a megfelelő egyensúlyt megtalálni a mobil megjelenés és a szükséges funkcionalitás között. Ezt az is erősíti, hogy a tabletek és okostelefonok túl gyorsan változnak, s a műszerfal-fejlesztőknek gyakorlatilag mozgó célpontot jelentenek. A végső megoldás persze az lesz, ha ugyanazt a műszerfalat többféle platformon és méretben is elérhetővé teszik a fejlesztők. Ilyen körülmények között még nagyobb szerepet kap az egyszerűség és áttekinthetőség. A hangsúly még inkább a kritikus mutatókra terelődik.
A mobil műszerfalak egy további komoly hátránya lehet, hogy infrastrukturális beruházások nélkül nem biztos, hogy a rendszer valós idejű, de legalábbis ahhoz közelítő sebességű szolgáltatást képes nyújtani, pedig a felhasználók éppen ezt keresik a korábbi tapasztalataik alapján.
