A mobilitás és a felhőszolgáltatások elterjedésével, a digitális vállalat koncepciójának megvalósulásával a dokumentumok többségét ma már bárhonnét elérik a felhasználók, azokat nem szükséges kinyomtatniuk. Az üzleti és a magánéletben kezelt információ mennyisége azonban töretlenül nő, így bár a nyomtatásra kerülő dokumentumok aránya csökken, a nyomatmennyiség továbbra is növekszik. A piac gyengélkedése ellenére a nyomtatást korai lenne még leírni.
Sokféle szempont szerint szegmentálható a nyomtatópiac (lézer- vagy tintasugaras, színes vagy fekete-fehér, egy- vagy többfunkciós, lakossági vagy üzleti célú felhasználásra szánt), de akármilyen bontásban is nézzük az International Data Corporation (IDC) adatait, 2012 az elmúlt évtized legrosszabb eredményét hozta Magyarországon.
– A hardvereladás több mint 30 százalékkal a 2001-2002-es szintre esett vissza – mondta Tóth László, az IDC Hungary elemzője. – Tavaly a szállítók összesen 236 ezer darab nyomtatót értékesítettek a hazai piacon, ebbe a tízezer forintos, úgymond eldobható gépektől kezdve a százmilliós digitális nyomdákig minden beletartozik. Nem elszigetelt jelenséggel állunk szemben, a nyomtatóeladások világszerte csökkennek, a trend legfeljebb egy-másfél éves eltéréssel minden régiót elér. A magyar gazdaság nehézségei azonban tovább rontották a nyomtatószállítók kilátásait a hazai piacon. Regionális összehasonlításban, illetve a viszonyítási alapul szolgáló cseh piaccal összemérve nálunk sokkal nagyobb mértékű volt a visszaesés, mint a környező országokban.
Történelmi fordulópont
Ha szegmensenként nézzük a piac teljesítményét, akkor az egyik legszembetűnőbb jelenség, hogy a tintasugaras és a lézernyomtatók eladásai fordulóponthoz érkeztek, mutatott rá az elemző.
– A lézernyomtatók forgalma az utóbbi években folyamatosan nőtt a tintasugarasok rovására, és ez így volt 2012-ben is, amikor a gyártók 148 ezer tintasugaras és 86 ezer lézernyomtatót adtak el Magyarországon – mondta Tóth László. – Az idei év második negyedében azonban már több (24 098 darab) lézernyomtató talált tulajdonosra, mint tintasugaras (21 287), és térnyerésük a továbbiakban is folytatódni fog. Közrejátszik ebben az is, hogy a tintasugaras technológiával egyre kevesebb szállító foglalkozik, az általunk mért piaci szereplők közül talán négyen, míg a lézernyomtatók több mint 15 gyártó palettáján szerepelnek. A gépek ára is folyamatosan csökkent, mára a lakosság számára is elérhetővé váltak, a fogyasztók 20 ezer forintért lézernyomtatót vásárolhatnak otthoni célra.
Ezzel együtt a magyar nyomtatópiacon a visszaesés a lakossági szegmensben volt a legnagyobb. A lakossági fogyasztás egészében véve gyengélkedik, így ez talán kevésbé meglepő. Az elemző szerint azonban nem ez az egyedüli oka annak, hogy a fogyasztók kevesebb nyomtatót vásárolnak.
– Az utóbbi pár évben több új digitális eszköz jelent meg a piacon a szórakoztatóelektronika, a kommunikáció és az informatika határterületén, és a lakosság inkább ezekre a szexi kütyükre, okostelefonokra, tabletekre, smart TV-kre, semmint unalmas nyomtatókra költött – fejtette ki Tóth László. – Az említett eszközök ráadásul az otthoni nyomtatást is kiváltják, mivel a képek és más dokumentumok a telefonon, a tableten vagy a tévén is kényelmesen megjeleníthetők, közösségi oldalakon megoszthatók. A digitális fényképezőgépek elterjedése annak idején kedvezően hatott a nyomtatók piacára. A felhasználók azonban rájöttek, hogy az otthoni nyomtatás mégsem ad professzionális fotóminőséget, körülményesebb és drágább is, mint 10-20 forintos nyomatáron egy szolgáltatóval elkészíttetni a képeket. Miután a divathullám lecsengett, és közben mind a technológia, mind a felhasználói igények sokat fejlődtek, a lakossági piacra szánt fotónyomtatók nem tudták megtartani felhasználói táborukat. Erre nézve azonban nincsenek pontos adataink, mert kevés felmérés készül a lakosság nyomtatási szokásairól. Az Egyesült Államokban például egy körkérdés arra az eredményre jutott, hogy a táblagépek felhasználói a korábbiakhoz képest többet nyomtatnak. Magyarországon azonban bárki tapasztalhatja ismerősei körében, hogy ez nincs így.
Használt nyomtatót olcsón
Magyar specifikumként az elemző egyrészt a kormányzati szféra erősen visszafogott IT-költését említette, amely a nyomtatóeladásokra is kedvezőtlenül hatott 2012-ben. A központi szervek, önkormányzatok és háttérintézmények vásárlás helyett inkább javításra költöttek, a gépek élettartamát megtoldva olyan nyomtatókat használnak, amelyeket más körülmények között már lecseréltek volna. Másrészt a versenyszférában a nyomtatók legnagyobb felhasználói közé tartozó bankokra és távközlési cégekre kivetett iparági adók miatt szintén csökkent az IT-költés, és a közművállalatok körében is hasonló reakciót váltott ki a rezsicsökkentés.
– Szűkebb régiónkban, de különösen Magyarországon kimagaslóan nagy a használt nyomtatók forgalma – emelte ki Tóth László. – A nyugat-európai országokban levetett és felújított gépek egy új nyomtató árának töredékéért kaphatók. A hazai cégek elsősorban irodai környezetbe vásárolnak használt nyomtatókat, amelyek gyártónként az értékesített gépek 40-50 százalékát is kitehetik. Nagyon magas arányról beszélünk, ennek megfelelően egész üzletág épült a használt gépek értékesítésére, amivel a gyártók hivatalos viszonteladói, partnerei is foglalkoznak. Mindezzel a gyártók elvileg konkurenciát jelentenének önmaguk számára. Nyereséget azonban nem a nyomtatóeladások, hanem a kellékanyagok forgalma hoz számukra, így gyakorlatilag mindegy, hogy egy új gépet esetenként veszteség mellett értékesítenek vagy használt gépet adnak el olcsón, a lényeg, hogy a felhasználó eredeti kellékanyagot vásároljon hozzá.
Az IDC adatai szerint az eladott darabszám alapján a nyomtatógyártók mezőnyét 2012-ben a HP, a Canon, a Samsung és az Epson vezette Magyarországon. A Samsungot kivéve mindegyikük szállít tintasugaras nyomtatókat, amelyeket a lakosság olcsón, a hipermarketekben is megvásárolhat. Ha a gyártói bevételeket nézzük, akkor változik a felállás. A HP és a Canon az élbolyban marad ugyan, de felzárkózik hozzájuk a kimondottan üzleti felhasználókat célzó, két nagy versenytárs, a Konica Minolta és a Xerox.
Kölcsönösen előnyös szolgáltatás
A vállalatok a nyomtatási környezet birtoklási összköltségének csökkentésére törekednek, amit külső szakértő bevonásával, menedzselt nyomtatási szolgáltatás (MPS) használatával is elérhetnek.
– Egy szolgáltatáscsomag gyakorlatilag mindent tartalmaz, ami a nyomtatáshoz szükséges, az értékesített vagy bérelt gépektől kezdve a kellékanyagokon és karbantartáson át a környezet, illetve a felhasználás optimalizálásáig – mondta Tóth László. – A szolgáltatás eleve kizárja az utántöltött vagy hamisított, szürke és fekete csatornákon beszerzett kellékanyagok használatát, ami komolyan veszélyezteti a gyártók bevételeit. A hazai MPS-piacon a szerződések jellemzően 3-4 évre szólnak, így a nyomtatóeladások éves ingadozása sem érinti őket. Éppen ezért mind több gyártó igyekszik termékeit szolgáltatáscsomagban értékesíteni, ami valójában a felhasználó számára is előnyös lehet, mivel a gépek árát nem kell egyben, előre kifizetni, és a nyomtatási környezet konszolidálásával 20-30 százalékos költségcsökkenés is elérhető, a szolgáltatók legalábbis ezt ígérik ügyfeleiknek.
Gyártónként más tartalmú csomagot fedhet a menedzselt nyomtatási szolgáltatás elnevezés, ebből a szempontból a piaci kínálat tarka képet mutat, de szinte minden szereplőre igaz, hogy a gépeladással szemben a szolgáltatások értékesítésére helyezi a hangsúlyt.
– Ennek megfelelően az MPS-szolgáltatásokból származó bevételek az elmúlt időszakban kitartóan, évi 10-15 százalékkal nőttek régiónkban, és a következő pár évben is hasonlóra számítunk – tette hozzá Tóth László. – A terület vonzerejét érzékelteti, hogy a gyártók mellett a disztribútorok, helyi partnerek is kínálnak MPS-szolgáltatást, sőt az outsourcing-szolgáltatásokat kínáló IT-cégek, illetve épületüzemeltető cégek palettáján is megjelentek a nyomtatási szolgáltatások. A magyar MPS-piac fejlettségére vall, hogy több gyártó, például a Konica Minolta, a Xerox, a Canon, a Ricoh és a Kyocera különösen a nagyobb értékű gépeit már szinte kizárólag szolgáltatáscsomag részeként értékesíti.
Kilátások konszolidációra
A tavalyi visszaesés után az IDC legfrissebb adatai arról tanúskodnak, hogy 2013 első felében 5 százalékkal csökkent az eladott nyomtatók száma az egy évvel korábbi, azonos időszakhoz képest.
– Úgy tűnik, a hazai nyomtatópiac tavaly elérte a mélypontot, az idén már nem számítunk további, drámai fejleményekre, inkább stagnálást, plusz-mínusz egy-két százalékos változást valószínűsítünk azzal, hogy a lakossági szegmens tovább fog szűkülni – adott előrejelzést Tóth László. – A lézernyomtatók piaci részesedése tovább nő a tintasugarasok rovására. Ugyanakkor izgalommal várjuk, hogy tintasugaras nyomtatóikkal a gyártók, például a HP és az Epson, be tudnak-e lépni a vállalati piacra. A tintasugaras nyomtatók ára és a velük készíthető nyomatok költsége ma már olyan alacsony, hogy a gépek számára az irodában is létjogosultságot szerez. Ha a gyártók erről a felhasználókat is meggyőzik, akkor az eddigi mantra – miszerint lézeres nyomtató az irodába, tintasugaras otthonra – megfordulna, és ez lenne az egyik legérdekesebb fejlemény a nyomtatópiacon.
Magyarországon várhatóan tovább nő az utángyártott kellékanyagok forgalma, ami ellen mind több gyártó fog menedzselt szolgáltatások bevezetésével is küzdeni.
– A Samsung, az Epson, az Oki és a Brother jelenleg nem kínál MPS-szolgáltatást a magyar piacon, úgyhogy a jövőben az ő belépésük sem zárható ki – mondta az elemző. – A nyomtatók és az MPS szolgáltatások piacának az év második felében, de különösen 2014-ben további lendületet adhat az uniós forrásokból igényelhető támogatások gyorsított lehívása, illetve a közszférában a választások előtti időszakra jellemző, nagyvonalúbb IT-költés is. Világszintre kitekintve azt is látjuk, hogy az érdemben nem, vagy csak alig bővülő nyomtatópiacon jelenleg túl sok a szállító, így az sem lenne meglepő, ha a következő évek konszolidációt, nagyobb felvásárlásokat, cégegyesítéseket is hoznának.
