Felnőttek Európa technológiai iparának új szereplői, így a befektetők a tavalyi erős év után jövőre az eddigieknél nagyobb sikertörténeteket, akár világsikereket is remélhetnek, vélik a december végi összefoglaló szerzői. A körkép azonban enyhén szólva hézagos. Nézzük, mi látható az óvilági startup-ököszisztémából az Újvilágból nézve!
London árnyékában
A 2003-ban alapított brit Mimecast számos díjat bezsebelt az évek folyamán, átesett két tőkeemelésen, részvényeit azonban végül a NASDAQ-on vezették be. London az utóbbi öt évben vitathatatlanul pezsgő műszaki központtá vált, amely a világ legnagyobb pénzügyi piacán kívül kiterjedt médiabirodalmakat és pezsgő kreatív közösséget mondhat magáénak. A GP Bullhound befektetési bank 2015 nyarán úgy számolt, hogy az Egyesült Királyságban lelt otthonra az európai "unikornisok" - a legalább egymilliárd dolláros értékre becsült pre-IPO startupok - majdnem fele. Londoni illetőségű a zenefelismerő szolgáltatásokkal foglalkozó Shazam, az ASOS ruházati webáruház, a rövidlejáratú kölcsönöket kínáló Wonga, a Zoopla ingatlanközvetítő vagy a Powa e-kereskedelmi vállalkozás. Londonon kívüli székhelyű a repülőjegy-foglalást intéző Skyscanner és a háztartási elektronikai cikkekkel foglalkozó AO.com.
Bár a kelet-londoni Shoreditchben járva az ember szinte a bőrén érzi a vibráló startuplázat, sokan vélik úgy Nagy-Britanniában, hogy az igazi, nagy várakozásokat beteljesítő áttörésre még várni kell. A figyelem főleg a B2C szektorban működő startupokra irányul, de valószínűleg a kevésbé csillogó B2B szektorban rejtőznek az unikornisok. A hátteret egyrészt a patinás bankok mellett megjelenő új, rossz tapasztalatokat még nem cipelő pénzintézetek és pénzügyi szolgáltatók képezhetik. Az ország többi részét elhomályosító Londonon kívül külön kategóriába tartoznak a kormányzati támogatást élvező északi országrész egykori iparvárosai.
Német nagyságok
Németországban joggal mutatnak az SAP-re mint olyan vállalatra, amely amerikai cégeket képes megszorongatni a saját pályájukon, míg a fogyasztói szegmensben a Samwer testvérek startupokat begyűjtő Rocket Internet csoportja magaslik ki a mezőnyből. Ahogy Nagy-Britanniában London, úgy Németországban Berlin vált a világ minden zugából érkező vállalkozások kedvenc lakóhelyévé. A befektetők között olyan helyi óriások vannak, mint a Bayer, a Metro vagy a Deutsche Telekom. Az ország politikai vezetői, élükön Angela Merkellel fontos szerepet játszottak a startupok előtt álló nehézségek elsimításában és az új szereplőket forráshoz juttató rendszerek kiépítésében. A helyi reménységek közé tartozik a Zalando divatáru-kereskedés, a Rocketet maga mögött tudó Home24 bútoráruház vagy a Delivery Hero ételrendelő szolgáltatás. 2015-ben remek évet zártak a német startupok, ezt kell 2016-ban tőkebevonásokkal és nemzetközi jelenlét megteremtésével sikerre fordítaniuk.
Svédországtól Spanyolországig
Svédország adta a világnak a Skype-ot, most a Spotify zenetár és a King játékoldal hódít. Az oroszok büszkesége a Yandex keresőszolgáltatás, de - bár volna még figyelemreméltó startup - sokan külföldön keresik a boldogulás útját. Finnország a Nokia bukása után újabb örvendetes reneszánsz előtt áll. A sors iróniája, hogy a mobiltelefon-gyártó óriás hanyatlása közvetve hozzájárult az ország tágabb értelemben vett műszaki felemelkedéséhez. Már nem egy gigásztól függenek, és megfigyelők szerint induló vállalkozások sora várja, hogy bizonyíthasson.
Franciaországban továbbra is Párizsban pezseg leginkább a startupvilág; a Deezer és a Netvibes már-már veteránoknak számítanak. A Deezer és a Spotify közötti verseny kimenetele még rejtély.
Spanyolország és Olaszország vállalkozásai megsínylették az utóbbi évek válságait, de mindkettőben a technológiai iparra támaszkodva igyekeznek kimászni a gödörből. Az olasz kormány az Invitalia alap megerősítésével sietett a startupok segítségére. A Yoox divatportált felvásárolta a Net-A-Porter, mások, mint például a vásárlókat helyi kereskedőkhöz irányító Shopfully viszont felívelő pályán mozognak. Barcelona - részben hatalmas konferenciaközpontjai miatt - ideális hely a kapcsolatépítésre; a város a vállalkozók egyik paradicsoma. Katalónia autonómiája persze sok kérdést felvet, mindenesetre az ország kormányfője azt ígéri, hogy tárt kapukkal várják a kisvállalkozásokat - de hát melyik kormány nem ígér ilyet?
Innovációs ökoszisztéma
A múlt év utolsó napján jelent meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján a 2017. december 31-ig lehívható GINOP-2.1.5-15 pályázatok kiírása. Az 5 milliárd forint a startup-vállalkozások alapítását, mentorálását és képzését ösztönző inkubátorok megerősítésére szolgál. A program lényeges eleme, hogy a magas befektetői kockázatot az állam megosztja a startupok fejlesztésére szakosodott inkubátorok tulajdonosaival. Pályázónként legfeljebb 600 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A támogatás feltételei közé tartozik, hogy a támogatást igénylő inkubátor
- a projekt időtartama alatt legalább 8 inkubálandó vállalkozással szerződést köt, és azoknak inkubációs szolgáltatásokat nyújt;
- a projekt időtartama alatt az inkubált vállalkozások körében legalább 5 db tesztelt prototípus, MVP és/vagy piacra vihető termék létrejön;
- az inkubált vállalkozások részére megítélt támogatási összeg legalább 20%-át kitevő saját forrást is nyújt, amellyel az adott vállalkozásban legfeljebb 24% részesedést szerez;
- menedzsmentjében biztosítja az előírt szakmai kompetenciákat;
- a startupok számára évente legalább 4 tudásmegosztó rendezvényt és 1 ötletversenyt szervez.
