Egy vállalat kivételével rövidesen a cégcsoport minden tagjánál egységesen SAP vállalatirányítási rendszer működik majd.
Computerworld: Miért döntöttek ezen megoldás mellett?
Ábrahám Péter: Elsősorban azért választottunk ilyen nagy, robusztus szállítót, mert a cégcsoport többféle ágazatban tevékenykedik, és az SAP-nek mindegyikre megvannak a megfelelő moduljai, megoldásai. Korábban minden cégnek saját, önálló rendszere volt, ami kevésbé tette lehetővé bizonyos területeken az együttműködést. Tulajdonképpen akkor fogalmazódott meg a közös ERP-rendszer szükségessége, amikor megpróbáltunk több céget érintő, azonos tevékenységeket elemezni, és kiderült, hogy azok eredményei, de még sokszor a definíciók is összehasonlíthatatlanok. Nem ugyanazt értették például önköltségen két sertéságazatban, így az eredmények közötti eltérések sem a valós képet tükrözték. Az egyik cél tehát az volt, hogy transzparens módon lehessen értékelni az egyes ágazatokat, függetlenül attól, hogy azok melyik cégben vannak. A másik cél az volt, hogy a cégcsoporton belül kiválasszuk a legjobb elszámolási, adminisztratív és egyéb gyakorlatokat, és azokat alkalmazza minden vállalatunk. Nem utolsósorban az egységes rendszer mellett szólt a hatékonyságnövelés is.
CW: Mi az oka annak, hogy egy vállalat mégis kimaradt az egységesítésből?
ÁP: A Pick Szeged a kakukkfióka, ott végül a CDC-re esett a választás. A CDC termeléstervezési és -támogatási funkciói ugyanis olyan kimagaslóak, hogy a húsfeldolgozásban megéri a külön ERP-rendszer üzemeltetése. Természetesen a törzsadatok és folyamatok tekintetében cégcsoport-szinten egységes rendszerkörnyezetet implementálunk.
CW: Hol tartanak az átállásban?
ÁP: Jelenleg 11 cégnél működik már az SAP, 2014 végére fejeződik be az átállás. Az ERP-rendszernek összességében mintegy 700 felhasználója lesz. A bevezetés fokozatos, menet közben finomhangolunk. Mivel a cégek is folyamatosan fejlődnek, az adminisztrációt is átszervezzük; mindez ERP-oldalon is ráfordítást igényel. Rendkívül költséges játékokról van szó, éppen ezért arra törekszünk, hogy egy-egy új üzleti lépés esetén rögtön az induláskor vonják be az informatikát. Fontos ugyanis, hogy az IT-költségek beépüljenek a megtérülés-számításokba, hiszen egy ilyen nagy, integrált ERP-rendszerben minden üzleti változásnak, minden új tevékenységnek komoly költségvonzata van.
CW: A Bonafarm jelenleg saját ERP-rendszert épít. Nem merült fel, hogy a felhőből vegyék igénybe a szolgáltatásokat?
ÁP: Most vagyunk azon a ponton, hogy el lehet gondolkozni a felhő használatán. Eddig ez a lehetőség nem merült fel. Saját rendszerrel indultunk el, mert több saját rendszerünk már megvolt, és első lépésben azokat konszolidáltuk. Tulajdonképpen ez már egy privát felhő. A következőkben megvizsgáljuk, hogy a privát felhőből a nyilvános felhőbe kilépve van-e további megtakarítási lehetőség. Azt is elemezzük, hogy milyen alkalmazásokat volna célszerű a nyilvános felhőbe kihelyezni. Az eddigi számításaink azt mutatják, hogy a felhő nem feltétlenül olcsóbb a saját, házon belüli megoldásnál. Mindazonáltal teljesen nyitottak vagyunk, sőt én személy szerint támogatom a felhő használatát. Amint a két változat ára azonos szintre kerül, és adatbiztonsági szempontból sem merülnek fel akadályok, szívesen kihelyeznék bizonyos alkalmazásokat a felhőbe. Ez sokban megkönnyítené a belső IT-csapat munkáját.
CW: A felhőalapú szolgáltatásokra készülve folyik adatbiztonsági kockázatelemzés a vállalatcsoportnál?
ÁP: Folyamatban van egy adatvagyon-felmérési projekt. A várt eredmény kettős. Az egyik, hogy mely adatokat ítéli az üzlet ténylegesen kockázatosnak. A másik, hogy a bizalmasság sérülése mekkora kárt okozhat a cégnek. Ezek ismeretében kell majd eldönteni, hogy milyen szintű védelem éri meg, illetve hogy a felhő nyújtotta előnyök és kockázatok hogy viszonyulnak egymáshoz. Várhatóan év végére vagy jövő év elejére elkészül az egységes cloud-megközelítésünk az adatbiztonság szempontjából is. Utána következhet a döntés.
CW: Az ERP-rendszer bevezetésének évei alatt bizonyára felmerültek új igények a Bonafarmnál, amelyeket kezelni kellett. Melyek voltak a leglényegesebb változások?
ÁP: Menet közben úgy alakult, hogy egy belső könyvelési, adózási és pénzügyi szolgáltatóközpontot alakítottunk ki. Ennek következtében bizonyos adminisztrációs feladatok is átalakultak a cégcsoporton belül. Szerencsére ez a változás nem sok beavatkozást igényelt az ERP oldaláról, szinte kizárólag a jogosultsági beállításokat érintette. Természetesen folyamatosan figyeljük, főleg az FMCG-cégek oldalán, hogy a vevőkkel, a partnerekkel való kapcsolattartásban mit lehetne hatékonyabbá tenni. Megpróbálunk elébe menni például az elektronikus számlázás, az elektronikus kapcsolattartás iránti igényeknek. Emellett szeretnénk az üzletszerzéshez, az árbevétel-növeléshez szükséges üzleti megközelítéseket, például a CRM-megoldásokat is a lehető legjobban támogatni az informatikával.
CW: Milyen hatással volt, illetve van az SAP bevezetése a belső folyamataikra?
ÁP: Jelentős, de mivel eltérő kultúrájú cégekről van szó, a hatás nem egységes. A cégek nem egyformán fogadták a projektet, és különböző együttműködési hajlandóságot mutattak. Ugyanakkor nyilván a tanácsadói és az IT-oldal is tanult az első bevezetésekből, így a későbbiekben felhasználhattuk az első tapasztalatokat. Azok a cégek, amelyek már túl voltak egy integrált rendszer bevezetésén, fel voltak készülve a folyamatokkal. Ott azonban, ahol korábban szigetrendszerek működtek, nagyon nehezen szakadtak el az eddigi megközelítéstől. Nem értették az integrált rendszer igazi hasznát, a sablonok (template-ek) jelentőségét. Végül úgy közelítettük meg a problémát, hogy először csak egy cégnél alakítottuk át a folyamatokat, majd az ottani tapasztalatok alapján létrehoztunk sablonokat. Ezután a többi cégnél már csak a változásokat kellett kezelni. Arra is volt azonban példa, hogy az érintett vállalat jobb megoldást javasolt, és azt választottuk. Mindehhez természetesen közös törzsadatrendszert kellett kialakítani. Mára eljutottunk oda, hogy viszonylag stabil a rendszer, és mindenki elégedett a módszertannal.
CW: Megvan házon belül az ERP-rendszer üzemeltetéséhez szükséges tudás?
ÁP: Kialakult egy kiváló belső ERP-csapat, de vannak részfeladatok, amiket külső partnerekre bízunk. Jellemzően olyankor fordulunk külső tanácsadóhoz, amikor nagyon mély, speciális szakmai tudásra van szükség, és azt már nem érdemes behozni a belső csapatba. Vannak belső tanácsadóink, akik ismerik az egyes modulokkal kapcsolatos folyamatokat. Ők támogatják az üzleti oldal kulcsfelhasználóit az egyes cégeknél. Munkájuk része, hogy megértsék és értékeljék az üzlettől érkező igényeket, és adott esetben menedzseljék azok megvalósítását. Érdemes volt belső csapatot létrehozni a változáskezelési igények kezelésére is, mivel ezek elég gyakoriak a cégcsoportnál. Házon belül olcsóbban tudjuk elvégezni ezt a feladatot, mintha külső tanácsadótól vásárolnánk meg a szolgáltatást.
CW: Van kapcsolat az SAP, valamint a Pick Szegednél működő CDC rendszer között?
ÁP: Már induláskor elvárásként fogalmazódott meg, hogy a két rendszerben azonos elvek szerint képezzék le az üzleti folyamatokat. Minimális rendszertechnikai különbségek természetesen vannak a két rendszer között, de ez természetes. A törzsadatok szintjén viszont teljes mértékben megegyezik az SAP és a CDC rendszer. Ha egységes üzletiintelligencia-rendszerben gondolkozunk, ez elengedhetetlen.
CW: Milyen továbblépési terveik vannak? Mit szeretnének megvalósítani a jövőben ERP-szinten?
ÁP: Szeretném az informatika infrastruktúráját leegyszerűsíteni, azaz szívesen elmozdulnék a felhő irányába. Hiszek benne, hogy a számítások előbb-utóbb igazolják ezen lépés létjogosultságát.
