Napjainkban a világ villamosenergia-felhasználásának körülbelül 10 százaléka az informatikai és technológiai ipar számlájára írható, és az összes megtermelt energia mintegy 2 százalékát az adatközpontok használják el. Megnyugtató ugyanakkor, hogy az egyre energiahatékonyabb megoldások miatt a 2011 és 2012 között tapasztalt 19 százalékos növekedés mára 7 százalék körülire lassult, miközben sem az adatközpontok teljes alapterületének, sem a bennük működő informatikai kapacitások nagyságának növekedése nem lassul.
Számos technológia közül leggyakrabban a virtualizáció segíti az informatikai kapacitások optimalizálását, ám még ezzel is csak a szerverek CPU-kapacitásának tizedét használjuk ki, pedig az egységnyi energiafelhasználásra vetített maximális IT-kapacitás 60-70 százalékos CPU-kihasználás esetén lenne a legmagasabb - fejti ki Szarka Attila, az APC by Schneider Electric adatközponti megoldásokért felelős üzletfejlesztési vezetője.
Nagyfokú hatékonyságnövekedés érhető el olyan adatközponti óriásoknál, mint az Apple, a Google, a Facebook vagy a Microsoft, amelyek egységes szerverparkra épülő, rendkívül nagy és elosztott, virtualizált kapacitással dolgoznak. Jó hír a kisebb adatközpontok üzemeltetői számára, hogy az elmúlt években számos területen - így a hűtés, az energiaellátás és a felügyeleti megoldások terén - sikerült javítani az adatközponti energiahatékonyság mutatóját.
A dolgok internete
Nagyságrendi változással járhat az energiahasznosítás terén a vállalati digitális átalakulás következő hulláma. A dolgok internete (IoT) ugyanis egyesíti az üzemeltetési technológiák (OT) és az információs technológia (IT) világát, egyúttal mobil- és digitális eszközökkel ellátott munkaerőt biztosít. A Schneider Electric IoT 2020 című jelentése szerint az Internet of Things nem csupán az innováció, az üzleti szemléletváltás és a gazdasági növekedés forrása lesz. Az IoT-megoldások egyúttal segítenek majd választ adni a bolygónkat érintő legnagyobb kihívásokra, beleértve a globális felmelegedést, a vízhiányt és a környezetszennyezést. A felmérés válaszadói az IoT legfontosabb társadalmi hasznaként éppen az erőforrások hatékonyabb felhasználását nevezték meg. A felmérés résztvevői szerint az épület- és ipari automatizálás terén érhető el a legnagyobb potenciális éves költségmegtakarítás (63, illetve 62 százalék).
Jelentős szerep hárul ezen belül a mobilmegoldásokra. Mint a felmérésből kiderült, a szervezetek kétharmada (67 százalék) tervezi az IoT mobilapplikációkkal történő bevezetését 2016-ban - fő okként a potenciális költségmegtakarítást jelölve meg.
Nem maradhatnak ki az innovációból az okosotthonok és okosépületek sem. Ebből a megfontolásból csatlakozott a Schneider Electric az otthoni IoT-megoldások, köztük az áramvédelmi termékek, a világítás- és hőmérséklet-szabályozók, az otthoni biztonság, az energiamenedzsment és az energiatárolás egységesítésén dolgozó Thread Grouphoz.
Színre lép a lítium-ion
A Schneider Electric legújabb fejlesztései is az IoT elterjedését szolgálják. Áprilisban jelentette be a vállalat, hogy a legtöbb háromfázisú szünetmentes áramforrásában a lítium-ion (Li-ion) akkumulátorok alkalmazását támogatja a szelepvezérelt ólom-sav (VRLA) energiatárolók alternatívájaként. A lítium-ion akkumulátorok nagyobb energiamennyiség tárolására képesek harmadannyi alapterületen. Így nem csupán hely szabadul fel, de a kisebb hűtési igény miatt kisebb lesz a beruházási és üzemeltetési költség is. A Li-ion akkumulátorok hosszabb élettartama miatt pedig a karbantartási költségek csökkenésével lehet számolni. Az új típusú akkumulátor egyes Symmetra MW, Galaxy 7000 és Galaxy VM-et alkalmazó projekthez már rendelhető, az év második felében pedig széles körben is elérhetővé válik.
- Habár alacsony költségeinek és nagyfokú megbízhatóságának köszönhetően a savas akkumulátorok maradnak az UPS-ek leggyakrabban alkalmazott energiatárolói, egyre több felhasználó számára jelentenek vonzóbb alternatívát a lítium-ion megoldások. Noha a Li-ion típusú áramforrások ára az elmúlt évek csökkenő tendenciájához képest még mindig magasabb, mint egy hasonló kapacitású VRLA rendszeré, alkalmazástól függően akár 40 százalék megtakarítást kínálnak a teljes bekerülési költségen az élettartamuk során - mondta Szarka Attila.
A vállalat innovációs sikerei között könyvelheti el, hogy második helyezést ért el a Google és az IEEE Little Box Challenge nevű pályázatán. A feladat a jelenleg forgalomban lévő, hűtőláda méretű invertereknél tízszer kisebb prototípus megtervezése és megépítése volt, amely a különböző eszközök, például napelemek vagy akkumulátorok által termelt áramot a háztartásokban és a vállalati környezetekben egyaránt használható váltóárammá alakítja. Egyéves kutatómunka után a Schneider Electric egy kompakt fényképezőgépnél nem nagyobb inverter prototípusával állt elő.