Az új rendeletek kifejezetten figyelnek a gyerekekre, mivel az őket célzó reklámtevékenységet szélesebb körben tiltani fogják, de visszafogják az adatalapú marketinget, és határozottak lesznek a felhasználókat manipuláló, megtévesztő, pszichés befolyásoláson alapuló felületek létrehozásával szemben is. A digitális piacokról és szolgáltatásokról szóló jogszabályok a felhasználók és a vállalatok online életére is hatással lesznek, azonban nagy kérdés, hogy a gyakorlatban mindez mennyire lesz végrehajtható a BigTech cégekkel szemben - a részletekben Bajtay Máté, a PRM-CEE tanácsadó cég szakértője segít eligazodni.
Az Európai Unió évek óta készül a digitális piacok és szolgáltatások határozottabb szabályozására. Az EU célja egyrészt a felhasználók hatékonyabb védelme, másrészt, hogy megfelelő szabályozási eszközökkel egyenlő feltételeket teremtsen, melynek köszönhetően talán képes lehet kiemelkedni néhány európai vállalat, és csökkenthető az amerikai BigTech cégek dominanciája. A digitális piacokról és szolgáltatásokról szóló rendeleteket (ún. DSA és DMA rendeletek1) július 5-én elfogadta az Európai Parlament, és az új szabályok sok újdonságot hoznak majd a felhasználók életébe is.
Hogyan érinti a szabályozás a felhasználókat?
Az új EU-s rendeletek sokkal nagyobb szabadságot biztosítanak a felhasználóknak abban, hogy kiválasszák, mely tartalmakat akarják látni, valamint milyen alkalmazásokat, platformokat szeretnének használni. A PRM-CEE szakértője szerint ez összességében nagyobb online biztonságot, a fogyasztóvédelem terén komoly előrelépést és olcsóbb szolgáltatásokat hozhat, ugyanakkor nem válik egyszerűbbé a digitális életünk, mert még több dologra kell majd figyelni.
A szabályozás egyik következménye az adatalapú marketing visszafogása: így például a Facebooknak alapértelmezett módon ki kell kapcsolni az ilyen típusú hirdetéseket, és amennyiben szeretnénk, bekapcsolhatjuk ezt a funkciót. Olyan nem kívánt appokat is törölhetünk majd az okostelefonunkról, amelyeket eddig a szolgáltató megtiltott, és többek között tilos lesz alapértelmezettnek beállítani saját böngészőt (például iOS-en a Safarit), ezáltal is növelve a felhasználói önállóságot.
Kifejezetten figyel a rendelet a gyerekekre: az őket célzó reklámtevékenységeket szélesebb körben tiltja. A legnagyobb online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy szűrőprogramok segítségével kiskorúak ezeket a tartalmakat ne érhessék el. Határozott lesz az ún. sötét mintázatok ("dark patterns") elleni fellépés is, amelyek manipulálják a felhasználókat - például megtévesztő, pszichés és befolyásoláson alapuló felületek létrehozásával.
A fentiek és más hasonló szabályok nagyobb fokú rugalmassághoz vezethetnek, és remélhetőleg egyre tudatosabbá, függetlenebbé tehetik a felhasználókat. Nem jó hír viszont, hogy a süti-elfogadó gombokat ("cookie consent") továbbra is nyomkodnunk kell majd, és összességében nem lesz egyszerűbb az online felhasználói lét, hiszen várhatóan több tudatos döntést kell hoznunk.
Rossz a nagyoknak, jó a kicsiknek?
Az Európai Uniónak a mostani szabályozással nem titkolt célja a legnagyobb online platformok határozottabb szabályozása. Olyannyira, hogy rájuk egy külön kategóriát is alkottak: ezek a vállalatok a kapuőrök ("gatekeepers"). Ebbe a ligába csak a legnagyobbak juthatnak be, igaz, nem önszántukból. Alapvetően az a vállalat számít nagynak, amelyiknek legalább havi 45 millió felhasználója van, illetve komoly bevétellel rendelkezik több országban is.2 Rájuk a többieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak, például az alábbi területeken: tájékoztatási kötelezettségek, ajánlórendszerek algoritmusai, hirdetések nagyobb átláthatósága, válságkezelési mechanizmus, valamint kijelölt személy, aki a jogszabályi megfelelést vizsgálja.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a mostani szabályok segítenek-e a kicsiknek a piacszerzésben? A PRM-CEE szakértője szerint a probléma összetett, amelyre nehéz egyértelmű választ adni.
Összességében elmondható, hogy az EU-s digitális szabályozás jelenlegi fázisa alapján akár jelenthet bővülési esélyt is a kisebb piaci szereplők számára. Bajtay Máté szerint rövidtávon a kapuőrökre vonatkozó szigorúbb szabályok segíthetik azokat a kisebb, például hazai versenytársakat, amelyek nem esnek a komolyabb kötelezettségek hatálya alá. Ezért is volt például fontos a küszöbértékek meghatározásánál, hogy az aktív, tényleges felhasználók számítsanak, és ne azok, akik valamilyen okból az adott oldalra tévedtek.
A kisebb vállalatok félelme, hogy hosszú távon mindenkire átgyűrűzhetnek a szigorúbb szabályok: így például a DMA jogi hatálya jelenleg sem korlátozódik a kapuőrökre, hanem a feltörekvő kapuőrök ("emerging gatekeepers") egy kategóriájára is vonatkozik, amelyekre szintén kötelezettségek és tilalmak vonatkoznak. Emellett a rendeletek által meghatározott küszöbértékek nincsenek kőbe vésve, az Európai Bizottság bármikor módosíthatja azokat. Ráadásul a rendeletek valószínűleg hozzájárulnak majd annak a jogi vélelemnek a kialakulásához, hogy a megcélzott kereskedelmi gyakorlatok önmagukban károsak, nemcsak a kapuőrök számára, hanem esetleg a digitális szereplők nagyobb csoportja számára is.
A szakértő szerint a szabályok alkalmazását a jelenlegi ismereteink alapján két oldalról érheti fenyegetés. Az egyik a helyi kodifikáció/alkalmazás - hogyan fogják az egyes országok (és főleg bíróságaik) értelmezni a megszülető rendeleteket (amelyek közvetlen módon hatályosak lesznek minden tagállamban, tehát átültetés nélkül a nemzeti jogrendek részei lesznek). Ehhez kapcsolódóan várható a hatályos magyar e-kereskedelmi törvény módosítása, amely az uniós rendeleteken túl is hatással lehet a piaci szereplők jövőbeli működésére. A másik fontos kérdés, hogy miként reagálnak majd a nagy cégek. A bírságok a kapuőrök globális árbevételének minimum 10 százalékát érinthetik (sőt, ismétlődő jogsértések esetén ez 20 százalékra is emelkedhet), ami már Szilícium-völgyből is jól látható összeg.
