A Műegyetem és ipari partnereinek konzorciuma közel négymilliárd forintot nyert innovatív technológiák fejlesztésére és egy laboratóriumi hálózat létrehozására (a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap által kiírt Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ - NKFIA FIEK pályázata). A konzorciumot a Műegyetem vezeti, tagja még a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., a Nokia Solutions and Networks Kft. és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
A közös munka célja a valós piaci igényekre alapozott ipari fejlesztések kutatási bázisának megteremtése, illetve olyan infrastruktúra kialakítása, amelyre alapozva az együttműködő ipar és felsőoktatás versenyképes termékeket és szolgáltatásokat hozhat létre. A program keretében nyílt hozzáférésű laboratóriumi infrastruktúra-hálózatot (szolgáltatóközpontot) építenek ki, amelyben digitalizált eljárásokkal kontrollált, így biztonságos, környezetkímélő, okos és energiahatékony technológiákat fejlesztenek, kezdetben a gyógyszeripar és az energetika területén. Az alprogramok elképzelhetetlenek a műegyetemi karok kutatócsoportjainak összefogása, valamint az innovatív technológiák fejlesztéséhez nélkülözhetetlen információs és kommunikációs technológiák (IKT) nélkül.
Az egyetem nyolc egyenrangú karán átívelő kutatások fontosságát hangsúlyozta Kollár László, a BME tudományos rektorhelyettese a 2016. november 22-én megtartott Műegyetemi megoldások című konferencián elhangzott előadásában. Rámutatott: a problémák felvetésekor a BME mindig a miértet fogalmazza meg, az alapvető megértés keresésén keresztül azonban felhasználás-orientált alapkutatásokat is végez. A kutatás mellett műegyetemi érték az oktatási portfólió rugalmas és gyors átalakítása a hazai ipari igényeknek megfelelően. Ennek köszönhetően a hallgatók képesek lesznek ma még nem ismert kérdésekre is.
Több szakterület közös platformon
A Műegyetemen már rendelkezésre áll az úgynevezett IKT Platform, amelyen egyesülhetnek az egyetem különböző szakterületeinek kompetenciái, gyorsan válaszolva az ipari igényekre, továbbá kész ipari alkalmazásokat is felmutatva.
- IKT Platformunk egy adatgyűjtő, -elemző, -megjelenítő és -értékesítést támogató keretrendszer, amely különféle szak- és alkalmazási területek (például energetika, gyógyszergyártás, jármű és közlekedés, mezőgazdaság, egészségügy, gyártósorok, intelligens városok) adatainak gyűjtését, tárolását, keresését, megosztását, elemzését, átvitelét és megjelenítését teszi hatékonnyá, illetve támogatja az ezen adatokra épülő alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztést, az ipari folyamatok fenntarthatóságát, üzemeltetését. A keretrendszer ezen túlmenően gondoskodik az adatbiztonságról, továbbá megvalósíthatja a szenzorok, gépek, munkadarabok és az IT-rendszerek összekapcsolását is a teljes ellátási és értéklánc mentén. Másképpen fogalmazva: a platform feladata az ipar magas szintű digitális kiszolgálása. Az IKT Platformot - a fejlesztésében követett megközelítés jóvoltából - minden olyan terület használhatja, ahol rohamosan növekvő számú hálózati eszközt, nagy adattárolási képességű felhőalapú hátteret, valamint nagy adattömegek hatékony elemzését és felhasználását együttesen igénylő új megoldások létrehozása a cél. Ez a célkitűzés egyúttal azt is jelzi, hogy a közös platform az új kihívásokra választ kereső kutatások számára is hatékony eszközt tud nyújtani - fogalmaz Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Az IKT Platform jelentőségét hangsúlyozva Lengyel László egyetemi docens az információs- és kommunikációs technológiák folyamatos és nagyléptékű fejlődésében rejlő különleges potenciált emeli ki, mondván: olyan szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése vált lehetővé, amelyek kulcsszerepet játszanak a sokszor Ipar 4.0-ként azonosított gyártórendszerek, az úgynevezett okosvárosok, az egészségügy vagy az autonóm járműveket is előtérbe helyező közlekedés területén. A működő és versenyképesen bővíthető megoldások hatékony létrehozása megköveteli a szoftverrendszerek, szolgáltatások és alkalmazások fejlesztését támogató eszközök, valamint a komplex hálózatok és hálózati szolgáltatások üzemeltetését felügyelő rendszerek egységes környezetben való alkalmazását.
Mit tud az új keretrendszer?
Mivel egyre több tárgy (szenzor, eszköz, gép stb.) kapcsolódik hálózatba, az Internet of Things alapjaiban változtatja meg a termelő és szolgáltató ágazatokban érvényes játékszabályokat. Ennek megfelelően a korábbiakhoz képest újfajta eszközökkel kell növelni az üzemeltetés hatékonyságát, javítani a termelés és szolgáltatás minőségét, illetve növelni a mennyiségét. A megváltozott körülményekhez igazodva a Műegyetemen kialakított IKT Platform robusztus keretrendszert, iteratív fejlesztési módszert és megfelelő skálázódást biztosító szoftverarchitektúrát, valamint a különböző szakterületeken megvalósított mintamegoldásokat vonultat fel.
Így például közös alapot jelent az IKT-fejlesztésekhez: mind kliens-, mind szerveroldalon jelentős erőforrás-megtakarítással teszi lehetővé az alkalmazásfejlesztéseket. Jól alkalmazható eltérő területekre: platformot ad különböző szakterületeken történő fejlesztések támogatására. Ugyanakkor a keretrendszer által nyújtott kliens- és szerverképességek révén az adatgyűjtés módszere, az adatok helyi feldolgozása és megjelenítése, majd feltöltése, a szerveroldali tárolás, elemzés és analizálás, valamint az információk különböző módon történő felhasználása alkalmas szolgáltatásépítésre. Ezen túlmenően a szűrt lekérdezés is támogatott a keretrendszerben, az aktuálisan használt alkalmazási területtől függetlenül.
- A keretrendszer alapot, hatékony feltételeket teremt nemcsak az alkalmazásfejlesztésre, hanem olyan kutatás-fejlesztési tevékenységekre is, amelyek például hálózati, adatelemzési, adatbiztonsági algoritmusokat vagy szoftverfejlesztési megoldásokat kívánnak valós környezetben értékelni, összehasonlítani - hangsúlyozza Lengyel László.
Együtt a kutatók és a mérnökök
Rendelkezésre áll tehát az IKT Platform, a keretrendszer, amelyet úgy alakítottak ki, hogy közös alapot nyújtson a különböző szakterületeket képviselő egyetemi karok, valamint iparvállalatok munkájához. De vajon rendelkeznek-e az érintett területeken dolgozók az IKT Platform megfelelő használatához szükséges tudással, szakértelemmel?
- Az innováció csapatmunka révén jön létre, amelynek során együtt dolgozik kutató és mérnök. A kreativitás annak az eredménye, ha valaki több forrásból merít. A csapat ereje az együttdolgozásból ered. A különböző szemléletű, hátterű, képességű szakemberek közös munkája, tapasztalataik egymásra hatása mozdítja előre az innovációt. Mindez arra motivál bennünket, hogy egységesítsük a különböző szakterületek (modellezés, szimuláció, szoftvertervezés, fejlesztési módszertanok, adatelemzés, architektúrák) kutatóinak és mérnökeinek tudását és képességeit. Tehát olyan fejlesztési módszertant alakítsunk ki, amelyben a különböző területek szakértői hatékonyan tudnak együttdolgozni, és egymást inspirálva eredményeket elérni - mutat rá Charaf Hassan, majd hozzáteszi: - Az IKT átszövi az egész ipart. A vállalatokkal való együttdolgozás tapasztalatai alapján látjuk, hogy az iparnak igénye van működő megoldásokra. A versenyszféra szereplői hatékony módszereket szeretnének használni a fejlesztési, gyártási folyamataikban. A mi feladatunk e módszereket kiváló minőségben, vonzóan tálalva, korszerű szolgáltatásokkal felruházva elkészíteni, és az ipar szereplőinek rendelkezésére bocsátani.
