A Microsoft technológiai óriáscég jelentős mértékben vesztegeti meg ügyfeleit a Közel-Keleten és Afrikában - állítja egy újabb kiszivárogató, Yasser Elabd, a cégnél 20 évet lehúzó alkalmazott, aki pénteken tette közzé vallomását a Lioness weboldalon.
Elabd azt állítja, hogy a vállalat évente több mint 200 millió dollárt költ kenőpénzekre és kenőpénzrendszerek működtetésére többek között Szaúd-Arábiában, Katarban, Zimbabwéban, Nigériában és Ghánában.
Ami még rosszabb szerinte, hogy ezekben a régiókban a menedzserek és az értékesítők több mint fele - akár 70%-a - érintett a csúszópénzek ügyében, és bárkit, aki megpróbálja megállítani a megvesztegetés kultúráját, azt kizárják az üzletkötésekből, és végső soron kiszorítják a vállalatból.
Bár a csalások különböző formákat öltöttek, gyakran előfordult, hogy a kormányok dollármilliókat fizettek olyan szoftverekért, amelyeket soha nem kaptak meg, vagy olyan jelentős árengedményeket "kaptak", amelyek soha nem kerültek a megrendelő mérlegére; a hiányzó pénz végül az egyezségben részt vevő Microsoft-alkalmazottak és kormányzati személyek, valamint az alvállalkozó között oszlott meg, mondta Elabd.
"Ez minden szinten zajlik. Minden vezető tisztában van vele, sőt támogatják is" - mondta a volt vezető a The Verge-nek pénteken. "Ha helyesen cselekszel, biztosan nem fognak előléptetni". Azt állítja, hogy beszélt öt másik alkalmazottal, akiket hasonlóan megbüntettek, mert riadót fújtak a csalás miatt.
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet és az Igazságügyi Minisztérium korábban olyan állításokat vizsgált, amelyek szerint a Microsoft hasonló típusú kenőpénzeket kapott Magyarországon, Szaúd-Arábiában, Törökországban és Thaiföldön, és végül 25,3 millió dolláros megállapodást kötöttek a szoftvercéggel, cserébe a vállalat többek között megígérte, hogy felbontja szerződéseit egy bizonyos partnerével.
Annak ellenére, hogy a vállalat elnöke, Brad Smith ezt követően az alkalmazottaknak küldött mea culpa levelében "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a vesztegetést, és szigorúbb felügyeletet követelt, Elabd szerint a probléma csak fokozódott, hozzátéve, hogy a Microsoft még mindig együtt dolgozik a feketelistára került partnerrel, csak most már egy közvetítőn keresztül.
Bár Elabd képes volt beavatkozni egy hasonló nigériai vesztegetési ügybe, később egy vezető behívta, hogy kifejezze nemtetszését a tette miatt, majd utasította, hogy "fordítsa el a fejét és hagyja úgy, ahogy van", ha bármi más "gyanús" dologgal találkozik. Nem kérdés, hogy a férfit ettől kezdve hátrányos megkülönböztetés ért, sorra kizárták a jövedelmező üzletekből, elutasították az utazási kérelmeit, és eredménytelensége miatt "teljesítményjavító" folyamat alá akarták vetni. Nem volt hajlandó erre, ami végül az állásába került.
Ez nem akadályozta meg Elabdot abban, hogy további csalások és megvesztegetések nyomába eredjen a Microsoftnál és alvállalkozóinál. Azt állítja, hogy dokumentálta a Microsoft és alvállalkozói számára Katarból, Kamerunból és Dél-Afrikából származó kenőpénzeket, és ezeket az információkat közvetlenül az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnek (SEC) továbbította.
Állítása szerint a SEC és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) nem tűnt érdekeltnek az ügy folytatásában, annak ellenére, hogy háromszor is benyújtotta a bizonyítékokat. A Microsoft a maga részéről a világjárványt okolta azért, hogy nem sikerült igazolnia magát.
A Microsoft lényegében monopóliumot szerzett a munkahelyi szoftverek felett az afrikai kontinensen - állította Elabd, rámutatva, hogy a Microsofttal együttműködő kormányok "közpénzek millióit szórják el a nem használt Microsoft-termékekre, hogy néhány kiválasztott tisztviselő, partner és alkalmazott meggazdagodhasson".
A Microsoft ragaszkodott ahhoz, hogy "korábban már kivizsgálta ezeket a több éves állításokat, és kezelte a problémákat" - mondta Becky Lenaburg, a megfelelőségért és etikáért felelős alelnök és helyettes főtanácsadó a The Verge-nek Elabd állításaira reagálva. A vállalat hangsúlyozta, hogy elkötelezett az "etikus gyakorlatok" mellett, és elmondta, hogy minden alkalmazottjának részt kell vennie az "üzleti normák" belső képzésükön, amelyen megtanítják őket arra, hogyan jelentsék a megvesztegetési eseteket.
