Habár ma még több technológiai fejlesztést is kényszerből lépnek meg a magyar kis és közepes vállalkozások, ezek nagyban elősegíthetik a szektor digitális fejlődését, ráadásul az innovatív megoldások nemcsak hasznosak, de hosszú távon rengeteg időt, ezáltal pedig pénzt spórolhatnak meg számunkra. Várkonyi Gábor, a CMO24 Zrt. vezérigazgatója szerint a kulcs abban rejlik, hogy lehetőség szerint olyan megoldást válasszunk, amely minden terhet levesz a vállunkról.
Computerworld: Üzleted a zsebedben! - ezzel a szlogennel alakult meg a CMO 2015-ben. Mi hívta életre a vállalkozás elindításának ötletét?
Várkonyi Gábor: Mérnök-informatikus végzettségem van, a CMO előtt pénztárgép-technikával foglalkoztam. A 2013-14-es online pénztárgéprendelet következtében, amelynek lényege, hogy a kormány szerette volna tovább szigorítani a feketegazdaság elleni küzdelmet, úgy láttam, hogy nincs megfelelő megoldás a hazai kis és közepes vállalkozások számára az online pénztárgép piacon, így a partnereimmel elkezdtünk mind technológiailag, mind felhős-készletgazdálkodási rendszerekben gondolkozni, ami végül oda vezetett, hogy 2015-ben megalapítottuk a vállalkozásunkat.
A CMO által lefedett terület három szóban foglalható össze: ezek a számlázás, az online pénztárgép és az elektronikus fizetés. Ezek egészülnek ki egy mobilapplikációval és egy webes alkalmazással. Gyakorlatilag ezen dolgoknak szükséges egy kkv-nak megfelelnie. A nyugtaadási kötelezettségen, a számlakiállításon felül január 1-től bekerült a kereskedelmi törvénybe, hogy az online pénztárgép megléte mellé kötelező minden vállalkozásnak az elektronikus fizetés biztosítása is. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy bizony, egy kis és közepes vállalkozásnak is több dologgal szükséges megbirkóznia, de ma már léteznek megoldások, amelyekkel a terheik csökkenthetőek. Ezért dolgozunk a CMO-ban is.
Miután megszülettek a harmadik generációs pénztárgépek is, amelyek már lehetőséget adtak arra, hogy a felhőhöz csatlakoztassuk a vállalkozókat, megnyílt az út abba az irányba, hogy belépjünk az elektronikus fizetés területére is, hiszen a viszonteladói partnereink éppen azokkal álltak kapcsolatban, akiknek az kötelezővé vált. Ekkor éreztük, hogy újra nagyot kell előre lépnünk, ha versenyben szeretnénk maradni, így lefejlesztettük a mobilalkalmazásunkat és az elektronikus fizetési megoldásunkat. Már nem csak terminálok kiadásával foglalkozunk, hanem a legújabb technológiákat is integráljuk a rendszerünkbe. Ennek legújabb eleme a QR-kódos fizetési megoldásunk. Láttuk, hogy több pénzintézet, így az OTP, a Raiffeisen Bank vagy a Gránit Bank is ebbe az irányba megy, és egészen biztos, hogy őket a többi márka is követni fogja, hiszen előbb vagy utóbb a készpénzes fizetés el fog tűnni a piacról, amelyet maga a kormány is ösztönöz, hiszen az a feketegazdaság egyik fő motorja.
CW: A vírushelyzet még inkább megmutatta, hogy a jövőben a pénzügyeink intézése egyre inkább az online térbe terelődik. Mit gondol, ez lesz a jövő fizetési eszköze?
VG: Skandináv országokban a fizetések 70%-a már online történik, és nem bankkártyával, de említhetem a Távol-Keletet is. Kínában a WeChat többcélú média-mobilalkalmazás, amelyet egyszerre használnak üzenetküldésre, mobilos fizetési eszközként és közösségi hálózatként, vagy akár az Alipay, mint megoldások léteznek, ráadásul ők a bankkártyás fizetési szakaszt át is ugrották, és a készpénzről rögtön az elektronikus megoldásokra tértek át.
Persze az kérdés, hogy a magyar piac milyen ütemben éri utol az északiak tempóját, de optimizmusra ad okot, hogy az általunk, frissen kikért NAV-statisztika szerint 2019-ben kétszáztízezer pénztárgépből 50%, 2020-ban pedig 55% volt az elektronikus fizetés aránya. Ráadásul a Magyar Bankszövetség korábban beterjesztette a Pénzügyminisztériumnak azon "készpénzgyilkos" javaslatait, mint például, hogy a béreket csak számlára lehessen utalni, vagy, hogy meg kell szüntetni az ingyenes készpénzfelvételt, amelyek azt eredményezhetik, hogy lassan ugyan, de eltűnik a készpénz Magyarországon is.
CW: Mennyire állnak a nyitottan a magyarok az innovatív technológiai megoldások használatához, például egy online számlázó applikációhoz?
VG: Egyre inkább. Ráadásul az állami törekvések is szorgalmazzák ezeket. A Magyar Nemzeti Bank ötven milliárd forintból vezette be az azonnali fizetési rendszert, amely egy EU-s kezdeményezés hatására született, és amelynek célja, hogy a pénz ne az olyan bankkártya-kibocsátókhoz kerüljön, mint a VISA vagy a Mastercard, hanem maradjon az adott országban, a helyi bankokban, ezáltal járuljon hozzá a helyi gazdasághoz. Komplett disztribútori viszonteladói rendszert építettünk, akikkel együtt segítjük mi is a fenti törekvéseket. Sőt, szeretnénk ezen a területen is bővülni, jelenleg a számítástechnikai szektorban működő viszonteladói partnerek jelentkezését várjuk.
CW: Milyen előnyökkel jár az applikáció használata?
VG: Azt szoktam mondani, hogy egy kisvállalkozás egy ilyen applikáció használatával multinacionális szintre hozható. Emellett gyors, bárhol és bármikor használható. Egy másik fontos küldetésünk, hogy a felesleges papírmunkákat kikerülve megkönnyítsük az emberek és a vállalatok pénzügyi menedzsmentjét.
Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a partnereinknek ne kelljen több helyhez fordulniuk a problémáikkal, aminek köszönhetően a CMO is egyre jobban tudja integrálni a megoldásokat. A piac jelenleg a harmadik generációs pénztárgépeknél tart, amelyben az azonnali fizetés már integrálva van, tehát a vevőnek kiállított nyugtán megjelenik egy QR-kód, amelyet, ha az adott bank digitális pénztárcájával lefényképeznek, akkor a pénztárgép mindössze néhány másodpercen belül jelzi, hogy megtörtént a fizetés. Ezzel a lehetőséggel már most kétmillió ember élhet, köszönhetően annak, hogy például az OTP Bankkal, mind a Raiffeisennel együttműködünk. Bankkártya-szintű rendszer épül ki rendkívül gyorsan a két nagy bank közreműködése révén, és mi fejlesztünk az ő megoldásaikra, beépítjük azokat, így valamennyi kis és közepes vállalkozásnak tudunk segíteni. Havi néhány ezer forintért pedig az örök garanciás pénztárgép mellé nem csak a QR-kódos fizetést, hanem egy felhőalapú készletkezelő rendszert is biztosítunk.
A mesterséges intelligencia pedig arra ad lehetőséget, hogy minek után nagy big data vagyon képződik nálunk, képesek legyünk elemezni a felhasználók szokásait, aminek köszönhetően ugyancsak hasznos támogatást biztosítunk majd, legyen szó akár vezetői döntésekről, akár árképzésről.
Idén márciusban elindul az NFC-alapú (rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény okostelefonok és hasonló eszközök között - a szerk.) fizetés, elsőként az Android operációs rendszert használó okostelefonokon, aminek eredményeképpen maga a telefonunk lesz a fizetési eszközünk. Ez a megoldás talán azoknak a kisebb forgalmú, napi 10-20 számlát kiállító vállalkozóknak jelent majd könnyebbséget, például a kozmetikusoknak vagy a fodrászoknak, akiknek nincs szükségük drága pénztárgépre, mert egyszerűen csak letöltik a programot az Android 8.0-képes telefonjukra, és mentesítették magukat több feladat alól, különösen, ha a vásárlója, a vendége már járt nála korábban, hisz ebben az esetben az adatok bevitelével sem kell többször bajlódniuk. Ezzel a megoldással 10-15 másodperc kiállítani egy számlát.
És itt kanyarodnék vissza az "Üzleted a zsebedben!" szlogenünkhöz. A CMO ugyanis egyfajta startupként működik, ahol a célunk a nagy user szám és az olcsó havidíjak elérése. Legyen szó a mobiltelefonos, vagy a QR-kódos fizetési megoldásunkról, a fogyasztók ezeket egy helyen, egy szolgáltatónál találják meg, anélkül, hogy el kellene menniük terminált venni, vagy letölteni egy számlázó programot. Ezért tudunk kedvező megoldásokat kínálni a kkv-nak. És akkor még a második negyedévre tervezett fejlesztéseinkről nem is beszélhetek. (Nevet.)
CW: Mit jelent Önnek egy ilyen területen tevékenykedő vállalat vezérigazgatójának lenni?
VG: Ahogy mások, úgy mi is a piacról élnünk. Akkor tudjuk biztosítani a jövőt, ha az igényeket, a piaci réseket elsőként vesszük észre, és azokra megtaláljuk a megfelelő válaszokat. Azt látom, hogy a vállalkozások alulfinanszírozottak, különösen most, a koronavírus hatására kialakult válságban küzdenek sokan. A CMO-ban, bár nem jótékonysági szervezet vagyunk, de azon dolgozunk, hogy segítsük azon kkv-ket, amelyek még nem elég erősek az általunk kínált megoldások működtetésében, használatában, hogy számukra is kiderüljön, ezen rendszerekkel spórolhatnak, egyszerűsíthetik az adminisztrációjukat. Azt szeretnénk, ha semmilyen kötelező dolog nem jelentene számukra terhet. Ráadásul a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a piacon elérhető legkedvezőbb megoldásokat kínáljuk nekik. Ha ezen küldetések elérése mellett még profitot is termelünk, különösen örülök.
