Ma Magyarországon a mobiltelefonoknak körülbelül a 25 százaléka okostelefon, szemben az egy évvel ezelőtti 15 százalékos aránnyal. A meredek növekedés minden bizonnyal folytatódik; a szolgáltatók gyakorlatilag már kizárólag okostelefonokkal bővítik kínálatukat. E tendenciával párhuzamosan folyamatosan szélesedik a mobileszközök felhasználási köre. Rendkívül ígéretes, ám egyelőre még gyerekcipőben járó terület az egészségügy, ahol számtalan lehetőség kínálkozik. Ezek egyike az idősek, ellátásra szorulók és fogyatékkal élők életvitelének segítése info- és mobilkommunikációs eszközökkel.
A témakörben egyre több hazai fejlesztő és gyártó érintett; számukra, valamint a megoldások potenciális felhasználói számára teremtenek találkozási lehetőséget az eVITA Platform égisze alatt rendezett eVITA Fórumok, amelyek – két év kihagyás után Hanák Péternek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egészségipari Mérnöki Tudásközpont (BME EMT) elnökének a kezdeményezésére – idén tavasszal újraindultak.
Kulcskérdés a finanszírozás
A márciusi eVITA Fórum résztvevői abban megegyeztek, hogy a lehető legegyszerűbb megoldásokra kell törekedni. A lakásokban például, ahol sokszor idősek élnek, egyszerű számítógépes konfigurációkat és minél kevesebb szenzort kell alkalmazni. Általános probléma, hogy több műhelyben folynak hasonló fejlesztések, ezek összehangolása közös érdek.
Mindenkit érintő, egyelőre megoldatlan probléma a finanszírozás. Ahhoz, hogy a fejlesztési eredmények valós termékké, szolgáltatássá válhassanak, első lépésként működő üzleti modelleket kell felállítani. Az látszik, hogy egy üzleti alapon működő rendszer létrehozása és üzemeltetése ma még nagyon kockázatos, szükség volna tehát valamilyen állami vagy egyéb támogatásra. Megoldást jelenthet az is, ha az üzleti szereplők indítanak projekteket; eleinte nyilván pilot jelleggel, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján következhet a kereskedelmi szolgáltatás. Ilyen típusú pilotprojekt már volt is a hazai gyakorlatban. A Telenor például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 500 vérnyomás- és vércukorszintmérőt bocsátott a kórházak rendelkezésére, amelyeket vidéken élő páciensek kaptak meg. Az otthon végzett méréseknek, illetve a mobilhálózaton nyújtott e-egészségügyi szolgáltatásnak köszönhetően másfél év alatt mintegy 30 százalékkal csökkent az érintett páciensek hoszpitalizációja. Lehetséges finanszírozóként – a távközlési szolgáltatókon kívül – eszközgyártók, gyógyszergyártók is szóba jöhetnek.
Természetesen fontos kérdés, hogy a kezdeti szakaszban kiknek a kezébe adják a telemedicinás eszközöket. Komoly problémát jelentene például, ha egy szolgáltatásra hirtelen tömegesen jelentkeznének. Kezdetben tehát a páciensek kiválasztását célszerű az orvosi szakma kezébe adni.
TeleNyugi – ikon az okostelefonon
A BME EMT fejlesztői az egyszerűséget tartották szem előtt, amikor felépítették minimalista tevékenységfigyelő rendszerüket, a TeleNyugit. A rendszer egyik végén az idős ember lakásában lévő, internethez kapcsolódó számítógép, vérnyomásmérő, vércukorszintmérő stb., továbbá mozgásérzékelők helyezkednek el. A PC gyűjti, majd az interneten keresztül egy központi szerverbe továbbítja az élettani paramétereket, valamint az aktivitásra utaló adatokat (egérmozgatás, Skype-használat, fizikai mozgás a lakásban stb.). A szerver fogadja, feldolgozza és értékeli a lakásból érkező adatokat, majd kiküldi a megfelelő jelzéseket a TeleNyugi rendszer másik végpontján elhelyezkedő, jellemzően valamelyik családtagnál lévő okostelefonra. Zöld ikon jelzi, ha minden rendben. Ha az ikon sárgára vált, valami gond lehet. Ha bármelyik paraméter eléri az előre beállított kritikus szintet, a szerver kiadja a riasztást, és az ikon pirosra vált. Az okostelefon percenként kérdezi le a szerveralkalmazást. Az ikonra kattintva arról is információt kap a hozzátartozó, hogy mi lehet a baj forrása.
„Régen, amikor egymástól látótávolságban laktak a család különböző generációi, a fiatalok megnyugodhattak, amikor látták a szülők kéményéből felszálló füstöt. Ma nem hagyatkozhatunk a füstjelekre, viszont itt van a számítógép, az internet és a mobiltelefon. Arra törekedtünk, hogy ezen eszközökkel viszonylag olcsó, egyszerűen használható tevékenységfigyelő rendszert építsük fel. A TeleNyugi prototípusa elkészült, bízunk benne, hogy ötletünkből mihamarább olyan termék születik, amit sok család megvásárolhat. Mi fejlesztők vagyunk, nem az üzleti világban mozgunk. A rendszer kereskedelmi bevezetéséhez partnereket keresünk” – fogalmaz Vajda Lóránt, a BME EMT igazgatója.
A becslések szerint a lakásban kialakítandó rendszer egyszeri beszerzési ára 100-150 ezer forint. A TeleNyugi éves működtetési díja 36-96 ezer forint. Okostelefon már nagyon sok családnál van, így azt többnyire nem kell külön megvásárolni.
Android-alapú alkalmazások
A Pannon Egyetemen fejlesztett dietetikai rendszernek (TÁMOP-4.2.2.A-2011/1/KONV-2012-0073) nemrégiben készült el az Android-alapú változata. A mobilalkalmazás – a rögzített diéta ismeretében – segít meghatározni a helyes étrendet, a szükséges fizikai aktivitásokat, és a bevitt adatok alapján különféle számításokat végez (például meghatározza a bevitt és a felhasznált kalória arányát). A klinikai tesztek a következő hónapokban indulnak a Honvéd Kórház Kardiológiai Rehabilitációs Intézetében, Balatonfüreden. A rendszer elsődleges célcsoportját a cukorbetegek, a vesebetegek és az elhízottak képezik. A klinikai validáció után tervezik a rendszer szélesebb körű elterjesztését.
Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának Biotech Laboratóriumában pácienseket távmonitorozó adatgyűjtő keretrendszert (DAQit) alakítottak ki. A keretrendszer páciensoldali része Android-alapú okostelefonokon alkalmazható, a központi adatgyűjtés kompatibilis a Microsoft Healthvault-tal, illetve a Biotech Laborban fejlesztett DrHealth központi adatgyűjtő szoftvermegoldással. A keretrendszer támogatja a különböző egészségügyi szenzoreszközökből érkező adatok fogadását, megjelenítését, kiértékelését, tárolását és megosztását. A megoldás képes valós idejű, többszenzoros távoli páciensmonitorozásra is, így nemcsak egészségügyi problémák követésére, hanem sporttevékenységek, illetve extrém körülmények között történő élettani adatok gyűjtésére is alkalmas.
