Az ellátási láncok vezetőinek (CSCO-k) stratégiailag csökkenteniük kell az ellátási láncaikban bekövetkező zavarok gyakoriságát azáltal, hogy mérséklik a felületi kockázatukat - állítja a Gartner. A piacelemző cég kutatása szerint a zavarokat kezelő szervezetek valószínűleg legalább egyharmadával kevesebb fennakadást tapasztalnak, mint azok, amelyek nem foglalkoznak a problémával.
A Gartner meghatározása szerint az ellátási lánc felszíni területei az ellátási láncot alkotó termékek, folyamatok és hálózatok összessége, amelyek olyan érintkezési pontokat jelentenek, amelyeket a kockázati események érinthetnek.
"A CSCO-knak a folyamatok egyszerűsítésével, az ellátási láncon belüli mozgások csökkentésével, valamint a hálózataikhoz tartozó telephelyek és beszállítók számának csökkentésével kell kisebbre vonni az ellátási lánc felszínét. A kockázatos események gyakoribb bekövetkezése esetén a kisebb felület előny, a nagy felület pedig komoly teher. A CSCO-k nem tudják befolyásolni, hogy hány kockázati esemény fog bekövetkezni, de azt igen, hogy mekkora legyen a célpont, amit a szervezetük mutat" - mondta Suzie Petrusic, a Gartner ellátási láncokkal foglalkozó részlegének kutatási igazgatója.
Sok ellátási láncot könnyű megzavarni, mert nagy célpontok. Évtizedeken át terjeszkedtek, és a kockázatot egy globális hálózatban szórták szét, miközben optimalizálták a költségeket. A folyamatok egyre összetettebbé váltak, és sok áru- és anyagmozgást igényeltek az ellátási láncon belül. Az ilyen rendszer könnyen megzavarható.
Azoknak az ellátási láncot működtető szervezeteknek, amelyek ma kevesebb fennakadást tapasztalnak, sikerült kontrollálniuk az ellátási láncuk felszínét azáltal, hogy korlátozták a kockázati események szervezetükkel való érintkezési pontjainak számát. Ez kevesebb külső logisztikai szolgáltatót, szállítási módot és útvonalat, valamint nagyobb távolságokat jelent a beszállítók, gyárak, raktárak és elosztóközpontok között. A folyamatokat újratervezik és egyszerűsítik.
"A zavarok befolyásolása egyensúlyt teremt az általános kockázati környezetnek való kitettség és az egyes katasztrofális kockázati eseményeknek való kitettség között. A cél nem a szélsőséges konszolidáció, hanem a szervezet számára adott pillanatban megfelelő méret megtalálása" - tette hozzá Petrusic.
A zavarmanipulálók számára a zavar csökkentése a stratégiai tervezési folyamat része, amelyet a költség, a minőség és a sebesség mellett figyelembe vesznek. Ez azonban nem jelenti az elmúlt évtizedek stratégiai üzleti céljainak feladását. Ehelyett a CSCO-k újraértelmezhetik a költségoptimalizálást azáltal, hogy számításaikba bevonják az állandó zavarok költségeit.
"Az optimális felület iránti elkötelezettség nem jelenti azt, hogy soha nem lehet bővíteni a láncot. Csak azt jelenti, hogy a CSCO-knak intelligens tervezési döntéseket kell hozniuk, amelyek diverzifikálják a teljes kockázatot. Meg kell érteniük, hogy a jelenlegi környezetben egyre nehezebb lesz megbízható és nyereséges szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek, és most kell cselekedniük, hogy később kevesebb fennakadást tapasztaljanak" - mondta Petrusic
A zavarmanipuláló szervezetek több szempontból is előnyösek. Megközelítésük csökkenti az ellátási lánc költségeit, mivel a szervezetet összességében kevesebb fennakadás éri. Ha bekövetkezik egy zavar, a hálózat nagyobb valószínűséggel felkészültebb, és a helyreállítás kevesebb időt vesz igénybe.
"Ennek a megközelítésnek a legnagyobb haszna a versenyelőny, amit teremt. A zavarokat manipulálók készen állnak arra, hogy kiszolgálják azokat az ügyfeleket, akiket a legközelebbi versenytársaik elveszítenek, mert túlságosan lefoglalja őket a kockázatokra való reagálás" - zárta gondolatait Petrusic.
