Idén a dolgok internete (IoT) és a mesterséges intelligencia (AI) ment a legnagyobbat a sorrendben ötvenedik CES-en, a világ elsőszámú fogyasztói elektronikai mustráján, amelynek a hagyomány szerint Las Vegas adott otthont. A shown - amely ezúttal több mint 3800 kiállító, közöttük 600 startup portékáját vonultatta fel, és 150 országból több mint 175 ezer szakmai látogatót vonzott - a tavalyi rendezvény nagy slágerének számító drónok például már nem tudtak sok újat felmutatni, hacsak nem számítjuk a Hobbico C-me repülő kameráját, ezt a szelfidrónt, amely kétméteres magasságban 10 percen át tud lebegni, és eközben 8 megapixel felbontású képeket készít, vagy videót rögzít gazdájáról. Közrejátszhat persze a drónok viszonylagos mélyrepülésében, hogy az Egyesült Államok után az Európai Unióban is körvonalazódott a szabályozás, amely szigorú feltételekhez köti és meglehetősen szűk korlátok közé szorítja a lakossági használatot.
Egyértelműen bebizonyosodott viszont, hogy mára az autó is fogyasztói elektronikai eszközzé, négy keréken guruló kütyüvé vált: a CES 2017 pódiumán ugyanis egymást érték az autógyártók hálózatba kapcsolt okos és elektronikus járgányai.
A kiállítás egyik nyitóelőadását Carlos Ghosn, a Nissan Motor Corporation elnök-vezérigazgatója jegyezte, aki szerint az önvezető technológia, az elektromos meghajtás és a hálózatba kapcsolt járművek hatására a következő tíz évben az autóipar nagyobb átalakuláson megy majd keresztül, mint az elmúlt fél évszázadban. Ghosn bejelentette, hogy a Nissan Leaf elektromos autók következő generációja a ProPilot félig önvezető rendszerrel gördül majd le a gyártósorokról, amelyet később a Seamless Autonomous Mobility (SAM) rendszer fog követni. Az autonóm mobilitás zavartalanságát ígérő SAM rendszert a Nissan a NASA technológiájából fejlesztette ki, amely úgynevezett "ember a hurokban" megközelítésével az önvezető járművek távoli monitorozását valósítja meg.
Intelligencia négy keréken
Mi több, a CES 2017 előestéjén tartott előadásában az Nvidia is arról beszélt, hogy Xavier néven autóba szerelhető mesterséges intelligenciát, AI-szuperszámítógépet fejlesztett ki. A grafikus processzorairól ismert gyártó épített egy önvezető tanulmányautót is, a BB8-at, melynek AI Co-Pilot funkciója a forgalom változásait éppúgy felismeri, mint a vezető arckifejezéseit, és hangvezérlésűvé teszi a járművet.
Az autóipar két legnagyobb beszállítójával, a Boschsal és a ZF-fel is együttműködő Nvidia bejelentette továbbá, hogy az Audival közösen újgenerációs AI-technológiát fejleszt az önvezető autók számára, amelyek a tervek szerint már 2020-ban megjelenhetnek a közutakon. A CES 2017-en ebben a témában tartott panelbeszélgetések résztvevői szintén hasonló időtávban gondolkodnak. Noha az önvezető autók forgalomba engedésének jogi keretei még távolról sem körvonalazódtak, a megszólalók nem ebben, hanem az IoT és az AI teljes összefonódásának megoldásában látják a legnagyobb kihívást.
Rövidesen megjelenő okosautóiba a BMW és a Nissan a Microsoft Cortana digitális asszisztensét építi, a Daimler és a Hyundai a Google Assistant mellett döntött, míg a Ford az Amazon Alexa technológiáját választotta, jelentették be a cégek ugyancsak Las Vegasban. Az Apple Siri digitális asszisztense - a CarPlay szoftveren keresztül - több autógyártó egyes modelljeiben már korábban is elérhető volt, a Toyota pedig Yui néven saját digitális asszisztenst fejleszt.
Nyomós érv szól a technológiai óriások által fejlesztett digitális asszisztensek integrálása mellett. Segítségükkel ugyanis a tévétől kezdve a hűtőszekrényen és mosógépen át a termosztátig és az ajtózárig szinte bármilyen készülék könnyen és gyorsan okossá tehető, képességei folyamatosan bővíthetők.
Mára az autó is e készülékek sorába lépett. Digitális asszisztenssel a kezükben a sofőrök például hangutasítással távolról kinyithatják és bezárhatják az autót, becsukhatják a garázsajtót, beállíthatják a légkondicionálót, önvezető modell esetében úti célt adhatnak meg, és ha van önparkoló funkció, akkor a parkolóházba is beküldhetik járművüket. A Microsoft Cortana belelát a vezető naptárába is, így egy soron következő találkozóhoz például menet közben éttermet javasolhat, asztalt foglalhat.
A közlekedés hozzáférhetőbbé tételét célozza a CTA Foundation, az IBM és a Local Motors CES-en bejelentett kezdeményezése, amely a testi fogyatékkal élők járműhasználatát megkönnyítő fejlesztéseket fog ösztönözni az év folyamán. A műhelyfoglalkozásokon az újítók a Local Motors Olli önvezető autójára építhetnek, amely az IBM Watson IoT-képességeit használja, és a világ egyik legfejlettebb kognitív gépkocsijának számít.
Robotkomornyik otthonra
Élénken érdeklődnek a gyártók az okosotthonok és az okosautók minél szorosabb összekapcsolása iránt, amit leglátványosabban a Bosch tanulmányautója szemléltetett a CES 2017-en. Arcfelismerő technológiával azonosítja a kormánykerékhez ülő vezetőt, és automatikusan testre szabja számára az autó belterét: beállítja az ülést, a hőmérsékletet, sőt a kedvenc rádióállomást is bekapcsolja. A tanulmányautóban egy nagyméretű OLED (organikus LED) érintőkijelző is helyet kapott, amely erővisszahatással a tapintás érzetét kelti az ujjakban, így a vezető odapillantás nélkül meggyőződhet róla, hogy megnyomta a kívánt gombot a kezelőfelületen. Egy másik koncepció szerint ugyanez a felület érintés nélkül, a levegőben végzett kézmozdulatokkal lenne vezérelhető.
Háztartási digitális asszisztenst is fejleszt a Bosch Mykie néven, amely hanggal vezérelhető, és az otthoni teendők ellátásában segít: megmondja, mi van a hűtőszekrényben, mennyi időbe telik a vacsorára választott menü elkészítése, napsütéses lesz-e a délután, vagy előbb kell bekapcsolni a fűtést stb. Mykie távolról, az autóból is elérhető. A Bosch által támogatott startup, a Mayfield Robotics pedig testet is fejlesztett hozzá. Az 50 centiméteres Kuri háztartási robot, amely felismeri a család tagjait, másképp válaszol a gyerekeknek, mint a felnőtteknek, és idén karácsonykor már forgalomba kerülhet az Egyesült Államokban.
Autóipari fejlesztései mellett az Nvidia egy 4K HDR képfelbontású okostévét jelentett be, amely számítógépes játékokhoz és filmnézéshez egyaránt használható. A Shield a Google Assistant technológiájával értelmezi a természetes nyelvet, így hanggal vezérelhető, emellett a felhőben futó tanulóalgoritmusok, AI-képességek által az egyes felhasználók szokásait, preferenciáit is kiismeri, és azokhoz alkalmazkodik.
Az Alexára épülő Echóval az Amazon szintén jól megvetette a lábát az okosotthonok vezérlése terén, és a technológiára más gyártók is építenek. Az LG Hub Robot okosotthon-vezérlő robotja például, amely a Kurihoz hasonló módon azonosítja a család tagjait, az Amazon Alexa beszédfelismerő képességeinek köszönhetően irányítható szóbeli utasításokkal. Hom Bot robotporszívójának továbbfejlesztéseként az LG egyebek mellett fűnyíró robotot mutatott be a CES-en, Smart InstaView Door-in-Door intelligens hűtőszekrénye pedig ugyancsak az Alexa digitális asszisztens közreműködésével ad távolról is elérhető kényelmi szolgáltatásokat.
változatlanul áltozatlanul kulcskérdés az okosotthonok biztonsága - értettek egyet a kiállításon folytatott panelbeszélgetések résztvevői. A megbízható kibervédelemért a szállítóknak és a felhasználóknak egyaránt sokat kell még tenniük.
Emberi agynál gyorsabb hálózat
Compute Card néven az Intel hitelkártya méretű miniszámítógépet mutatott be a CES 2017-en. A hetedik generációs Kaby Lake processzort, memóriát, tárolót tartalmazó és vezeték nélküli hálózati képességekkel bíró miniatűr PC a dolgok internetére csatlakozó eszközök bővítését és frissítését könnyítené meg. A Compute Card ugyanis önállóan nem, csak más okoseszközökbe, például hűtőszekrényekbe, légkondicionálókba, világítótestekbe, robotokba, drónokba stb. illesztve fog működni. A miniszámítógép, amely már idén nyáron forgalomba kerülhet, az Intel IoT-fókuszát tükrözi, de elemzők szerint nem kizárt, hogy PC-k bővítésére is használható lesz.
Nem ment üres kézzel Las Vegasba a Qualcomm sem. Steve Mollenkopf, a cég vezérigazgatója nyitóelőadásában jelentette be 10 nanométeres technológiával készült mobilprocesszorát, a Snapdragon 835-öt, amely kevesebb energiát fogyaszt, beépített biztonsági funkciókat tartalmaz, teljesítményével támogatja az íriszfelismerésen alapuló biometrikus azonosítást, az eszközön futó tanulóalgoritmusok alkalmazását, valamint a kiterjesztett és a virtuális valóságra épülő tartalmak megjelenítését.
Mollenkopf szerint az ötödik generációs mobilhálózat megjelenésével érkezünk majd el a fordulóponthoz, amelyen túl a dolgok internete igazán kibontakozhat. Az 5G-hálózatot minden eddiginél nagyobb méretezhetőség, gyorsaság és fejlettebb komplexitáskezelés fogja jellemezni, így cellánként minden korábbinál több szélessávú mobilinternet-kapcsolat mellett az IoT-re csatlakozó eszközök egymás közti kommunikációját is szinte késleltetés nélkül tudja majd kiszolgálni.
Noha jelenleg nincs még kész szabvány, a Next Generation Mobile Networks Alliance iparági szervezet szerint a piaci igényekből ítélve az 5G hálózatoknak 2020-ra ki kellene épülniük. A Qualcomm az Ericssonnal és az AT&T-vel közösen a CES 2017 idején jelentette be, hogy a 3GPP - a mobilhálózati rendszerek szabványosítására létrehozott társulás - által kifejlesztett 5G New Radio (NR) specifikációk alapján interoperabilitási tesztek és helyszíni próbaüzemek indítására készül.
