A tanulmány (Business Agility Report 2021: Rising to the Challenge) a szervezetek nagyobb üzleti agilitás felé vezető útját, törekvéseik eredményességét vizsgálja. Az alapul szolgáló, online felmérésben a világ minden térségéből összesen 254 vállalat vett részt 51 ország színeiben. A mintát alkotó, összesen 24 iparágat képviselő szervezetek alkalmazotti létszáma négytől négyszázezer főig terjed - de több mint felük ezer embernél többet foglalkoztat.
Vállalatuk érettségi szintjét a résztvevők 26 mérőszám alapján értékelték, amelyek az üzleti agilitás négy kulcsfontosságú területét - a kapcsolatokat, a vezetést, a működést és az egyéneket - ölelik fel, és a Business Agility Institute által kidolgozott modellben a csapattól az ügyfélig 13 különböző tartományt jelenítenek meg. A válaszadók tízes skálán pontozták vállalatuk teljesítményét, amelyen az 1-6 közötti pontszám alacsony, illetve közepes, a 7 vagy annál magasabb pontszám pedig fejlett érettségi szintnek felel meg.
Leheletnyivel több agilitás
A negyedik alkalommal közreadott, éves jelentés szerint 2021-ben világszinten 4,9 pontot ért az üzleti agilitás átlagos érettsége, ami a megelőző évhez képest marginális, 0,1 pontos - azaz 2 százaléknak megfelelő - növekedést mutat. Az érettség fejlett szakaszában járó vállalatok tábora ez idő alatt ugyanilyen tempóban 25-ről 27 százalékra bővült.
Következetesen igazolják ugyanakkor a legfrissebb adatok is, hogy a jól teljesítő szervezetek a fáradhatatlan fejlesztés, az értékáramlások és a finanszírozási modellek vonatkozásában - amelyek az üzleti agilitást mutatják - egyaránt a legmagasabb pontszámokat érik el. A tanulmány eredményei így a jó gyakorlat átvételét, kialakítását is segítik. A legtöbb pontot begyűjtő szervezetekre például jellemző, hogy agilis átalakulásukat a felső menedzsment, az igazgatótanács vezeti, a transzformációt az értékáramlások mentén egyszerre több üzleti egységben viszik végig, és a program elstartolásától számított két éven belül már jelentős eredményeket érnek el.
Földrajzi eloszlás szerint a vállalatok üzleti agilitása Ázsiában és Óceániában kapta a legmagasabb pontszámot (5,4 és 5,6), míg Észak-Amerikában a legalacsonyabbat (4,1), utóbbi régióban a növekedés üteme a járvány kezdete, azaz 2020 eleje óta csökken. Tavaly az európai vállalatok üzleti agilitása nőtt a legnagyobb mértékben (21 százalék), és érettségi szintjüket tekintve globális átlag feletti (5,1) pontszámot értek el. A vertikumok közül a gyártó-, autó- és repülőgépiparban a leggyorsabb a növekedés, a szereplők üzleti agilitása 4,8 pontot kapott. A tanácsadással (5,5 pont) és az információtechnológiával (5,1) együtt a nehézipar így már második éve tartja dobogós helyezését.
A válaszadók jelezték, hogy az üzleti agilitásra irányuló erőfeszítéseik a járványhelyzet kihívásainak sikeres megválaszolását is nagyban segítették, különösen a távmunkára történő, gyors átállás vonatkozásában. Többségük abban is egyetért, hogy a változások üteme a világjárvány után még inkább felpörög. A 2021-es felmérés újdonsága, hogy iparágát immár egyetlen megkérdezett sem minősítette kiszámíthatónak, jóllehet egy évvel korábban 25 százalékuk még másképp vélekedett erről.
Transzformációs fordulópont
A vállalati vezetők gyakori kérdése, hogy mennyi időbe telik, mire az agilis átalakításból jelentős üzleti előnyök származnak. A Business Agility Institute szerint a transzformáció útjára lépő szervezetek két év alatt érkeznek az első nagy fordulóponthoz, amit 8 év múlva újabb szintlépés követ.
Korábbi jelentéseiben az intézet arra a felismerésre jutott, hogy az átalakításban több mint nyolc éve kitartó szervezetek az üzleti agilitás lényegesen magasabb fejlettségi szintjén járnak, mint a transzformációjukat éppen csak megkezdő vállalatok. Babérokat a végig pályán maradó vezetők aratnak ebben a versenyben. Az adatokban fellelhető fordulópontokat vizsgálva a tanulmány készítői idén azonban megállapították, hogy az első jelentős szintlépés már két év után bekövetkezik, majd az előnyök a nyolcadik év után ismét jelentősen továbbnőnek. Nagyon jó hír ez a felmérésben részt vevő vállalatok 56 százalékának, válaszaikból ugyanis kiderült, hogy több mint felük már legalább két éve járja az üzleti agilitás útját.
A vállalatok két területen, az ügyfél és a szakmai kiválóság tartományában érik el a legnagyobb előrelépést az üzlet agilis átalakításának első két évében. Iparági tapasztalatok mutatják, hogy az agilis transzformáció kezdetén a nagyobb szervezeteknek általában 6-18 hónapra van szükségük az új folyamatok és gyakorlatok beágyazásához. Biztató megerősítés ezért, hogy az első előnyök már a 24. hónap körül megmutatkoznak, mivel az érintettek addigra hozzászoknak a megváltozott munkamódszerekhez, és a változásért felelős személyek, a változás vállalati bajnokai is áttérhetnek a transzformáció magyarázásáról és végrehajtásáról a bevezetett gyakorlatok javítására és ismétlésére, azaz kiterjesztésére.
Az üzlet agilis átalakítása nagymértékben segíti a vállalatokat a járványhelyzet kezelésében is - a válaszadók több mint 80 százaléka értett egyet ezzel a megállapítással. A megkérdezettek 87 százaléka mondta, hogy a Covid által előidézett zavarok hatására vállalatának üzleti agilitása tovább nőtt, és 82 százalékuk úgy véli, az elért, új szintet a világjárvány múltán is tartani fogják. Bizonyítja ez az eredmény is, hogy a Covid a szervezetek digitális és agilis átalakulására egyaránt katalizátorként hatott.
A változás miértje
Az üzleti agilitás felé vezető út persze rögös. A felmérés szerint tavaly a siker fő akadályát a szervezet változással szembeni ellenállása mellett a problémás vezetés és az átalakulás méretezésének nehézségei jelentették, de a kommunikáció és az együttműködés hiánya is hátráltatta a vállalatokat. Közös a kihívásokban, hogy a régi szervezeti struktúrákból fakadnak, amelyek már nem felelnek meg a munka változó világának. Jelentésében ezért a Business Agility Institute tanácsokat is megfogalmaz az akadályok könnyebb leküzdéséhez.
Hiába dolgozzák ki például a változás vezetői a transzformáció tervét, ha annak végrehajtása ellenállásba ütközik, mert a munkamódszereket olyan gyorsan és jelentős mértékben alakítaná át, amit az érintett kollégák nem tudnak feldolgozni. Az agilitás vezetői ezért helyesen teszik, ha a miért megválaszolására összpontosítanak. Az ellenállást leküzdhetik, ha az érintetteket folyamatosan emlékeztetik az átalakítás értelmére, céljára. A válaszadók által gyakran említett példák alapján ez lehet az üzlet versenyképességének - vagy a járványhelyzetben életképességének - erősítése, a gyorsabb piacra jutás lehetővé tétele, valamint a munkavállalók nagyobb felhatalmazása, munkabirtoklásuk és elkötelezettségük fejlesztése.
Tanácsos már a transzformáció korai szakaszában időt fordítani a változást elősegítő, további munkatársak bevonására is. Az üzleti agilitás meghonosítását gyakran új munkamódszerek és eszközök bevezetése kíséri. Ellenállás akkor is kialakul, ha a kollégáknak ehhez új készségeket kell elsajátítaniuk, amelyek szerintük meghaladják az alapfeladatnak tekintett munkát. Érdemes ezért már az átalakulás kezdetén időt szánni a képzésre, a felkészített munkatársak ugyanis közvetlen környezetükben tudásuk átadásával is támogathatják a változást.
A felmérés történetében először fordult elő, hogy a válaszadók a skálázási nehézségeket jelölték meg az üzleti agilitás harmadik leggyakoribb kihívásaként. Az üzleti agilitás értékeinek, elveinek és gyakorlatának egyre kiterjedtebb alkalmazásához a szervezetnek folyamatosan értékelnie kell működési modelljét és a nagyobb léptékű működéshez szükséges támogató folyamatokat, különös tekintettel az értékáramlásra és az azon belüli függőségekre.
Hasznos emellett a miért megválaszolására is hangsúlyt helyezni. A Business Agility Institute első - változással szembeni ellenállás leküzdésére vonatkozó - ajánláshoz hasonlóan az üzleti agilitás céljainak és korán megmutatkozó előnyeinek kommunikálása minden további üzleti egységben segíteni fogja az új módszerek elfogadását, a sikeres alkalmazásukhoz szükséges szemléletváltást.
