Múlt év végi elemzések szerint Magyarország a GDP-növekedésben az uniós országok élmezőnyéhez tartozott 2018-ban. Az elemezések a gazdasági bővülésre ható tényezők közül talán kevesebbet foglalkoznak a digitális transzformációval - véli Somkuti András, az e-aláírás-specialista Netlock Kft. ügyvezetője, a Docler Csoport elnöke.
- Számos tényező hat a GDP növekedésére, de ezek közül is kiemelkednek olyan faktorok, mint például az állami kiadások, a vállalati beruházások, az export, a belső fogyasztás vagy a foglalkoztatás. A közelmúlt tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy ezek bizonyos korlátokba ütköznek. Valószínűsíthető, hogy az uniós források bővülésének lassulása csökkenteni fogja az állami és versenyszféra beruházási képességét, így a növekedést is. Úgy látom, hogy a hazai vállalatok exportképessége jelenleg döntően a termelés hatékonyságán múlik. A hatékonyság a belső fogyasztás bővítésének is fontos feltétele, hiszen a fogyasztásnövekedést a bértömeg-növekedés táplálhatja, amely szoros kapcsolatban van a cégek termelékenységével. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a munkaerőpiac lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot, talán leszögezhető az is, hogy rövidtávon a munkaerő-felvételre építő kibocsátásnövelés sem lehet útja a GDP bővülésének. Így összességében tehát elmondható, hogy a magyar GDP-növekedés fenntartásának egyik alapját a vállalatok termelési hatékonyságának növelése adhatja, termelékenység terén viszont a magyar vállalatok évek óta stagnálnak - összegezte a cégvezető.
Somkuti András, a Netlock Kft. ügyvezetője, a Docler Csoport elnöke
A szakember szerint a megoldás rövidtávon a digitalizáció lehet, amely a versenyszférában és a közigazgatásban is jelentős hatékonyságnövelést hordoz magában.
- A digitális evolúció felgyorsítása javíthatja a hatékonyságot az állami és versenyszférában is, így a magyar növekedési út záloga is ez lehet. A digitális transzformációban pedig kulcsszerepe van az e-aláírásra épülő technológiának - fogalmazott Somkuti András.
Termelési, költség- és GDPR-hatékonyság
Az e-aláírás-technológia kapcsán sokáig elsősorban a papírmentes irodáról, a fenntarthatóságról és a zöld gondolatokról beszéltek, pedig ennél lényegesen többről van szó. Magyarországon évente hozzávetőlegesen 10 milliárd oldalnyi papírt használnak fel üzleti célra. Ezek szállítása, tárolása, irodai mozgatása már középvállalati szinten is több millió, gyakran tízmillió forintos kiadást jelent. Csak az e-aláírás használatával számlák, teljesítési igazolások, fuvarlevelek, orvosi leletek,
munkaügyi dokumentumok, szerződések tömegei kerülhetnek át a digitális világba. Az ilyen jellegű technológiai fejlesztési beruházás igénye nem mérhető össze más hatékonyságnövelő, termelésfokozó beruházásokkal. Az adminisztráció digitális gyorsítása, egyszerűsítése az üzletmenetet, a termelékenységet és a humánerőforrás-kihasználtságot is hatékonyabbá teheti.
- Amennyire én látom, nincsen más út, mint az, hogy ahol a vállalatoknak és a közigazgatásnak erre módjuk van, áttereljék a papíron zajló folyamatokat a digitális térbe. A sokat emlegetett GDPR is például tipikusan olyan átfogó és minden szervezet működését érintő intézkedés, melynek előírásait lényegesen könnyebben, olcsóbban és hatékonyabban lehet betartani, ha az adatkezelés nem papíron, hanem a digitális térben történik - foglalta össze Somkuti András. A szakember hozzátette, jelenleg az e-aláírás-technológia az egyetlen olyan, amely hitelesen és jogszerűen képes biztosítani, hogy egy papíralapú dokumentum végérvényesen átkerülhessen az elektronikus világba.
Okosabb, kényelmesebb, egyszerűbb
Míg néhány évvel ezelőtt kizárólag speciális segédeszközökkel lehetett elektronikusan aláírni - chipkártyára, számítógéphez csatlakoztatott kártyaolvasóra és speciális szoftverre volt szükség - ma már minősített, az Unió minden országában elfogadott e-aláírásra is képesek vagyunk platformtól függetlenül, akár egy laptopról, tabletről vagy okostelefonról is egy egyszerű webböngésző használatával. Egy ilyen, okostelefonon is használható e-aláíró tanúsítvány már havi néhány ezer forintos előfizetői díjért elérhető.
- Azt látjuk, hogy e kényelmes és rugalmas megoldással szemben egyre nyitottabbak a felhasználók, de persze az is kell, hogy a vállalatok, szolgáltatók vagy éppen az állam is minél több ponton tegyék lehetővé az e-ügymenetet. Egyre nagyobb a fogadókészség minderre. A következő pár év a digitális ugrás időszaka is lehet, amikor sok területen - a verseny- és az állami szférában egyaránt - felgyorsul a digitális evolúció. Számos erre utaló jel van, érezzük az utóbbi időszakban a piac fellendülését. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a digitális átállás terén már látjuk az alagút elejét - tette hozzá Somkuti András.
