A fejlesztések fő mozgatórugóiról, a projektek menetéről, az eredményekről és az oda vezető út tapasztalatairól Johancsik Tiborral, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesével, az IT és Banküzemi Divízió vezetőjével beszélgettünk.
COMPUTERWORLD: Mely banki termék vagy folyamat digitalizációja tekinthető az utóbbi évek legnagyobb horderejű lépésének az OTP Banknál?
JOHANCSIK TIBOR: Az OTP Bank már a kilencvenes évek elején elkezdte ezt a folyamatot, elég csak az elsők között bevezetett bankkártyákra és ATM-ekre, az általunk kitalált sms-számlakontroll szolgáltatásra vagy a paypass-technológiára gondolnunk. Azóta sincs megállás, folyamatos az innováció. Az elmúlt három évben a 2015-ben indított Digitális Transzformációs Programunk eredményeként több mint huszonöt komoly fejlesztési projektet zártunk le sikeresen, és számos újabb projektet indítottunk. A fejlesztési fókuszpontokat a nemzetközi trendek és a házon belüli tapasztalatok, ötletek, valamint kutatásaink jelölik ki. Ezek alapján három fő irányvonal rajzolódott ki. Az elsőt a tradicionális banki termékek digitalizált, papírmentes megoldásai, a másodikat a saját belső működésünket hatékonyabbá tevő fejlesztések alkotják. A harmadik csoport azoké a projekteké, amelyekkel a bank számára eddig ismeretlen piacokra léphet be a digitális megoldások révén.
Az utóbbi időszak eredményei közül kiemelkedik a teljesen online igényelhető személyi kölcsön termékünk. A termék népszerűsége rohamosan növekszik; az első félévben az OTP Banknál az online igénylések után folyósított kölcsönök összege már elérte a 3,6 milliárd forintot. Szintén komoly siker az érintéses mobilfizetés, amely a Simple appon keresztül már bármely pénzintézet ügyfelének elérhető. Érintéses mobilfizetés megoldásunkkal már közel 3 millió alkalommal fizettek a felhasználók, magát a Simple alkalmazást pedig már több mint 600 ezer ügyfelünk használja, és a felhasználók száma napról napra nő.
A vállalkozások számára az OTP eBiz szolgáltatását emelném ki, amelyen keresztül sokrétű pénzügyi és ügyviteli szolgáltatást nyújtunk integráltan, online módon. Mindeközben fióki szolgáltatásainkat is a digitalizáció szellemében fejlesztjük. A digitális aláírópadok, amelyek országszerte mindegyik ügyintézői pulton megtalálhatók bankfiókjainkban, a papírmentes működést szolgálják, a készpénzbefizetést pedig okos ATM-ek teszik még kényelmesebbé és bármikor, nyitvatartási időn kívül is elérhetővé.
Johancsik Tibor, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az IT és Banküzemi Divízió vezetője
CW: Központosítottak vagy inkább regionálisak az OTP Csoport IT-fejlesztései?
JT: Az OTP Csoport hazánkon kívül nyolc országban van jelen. Külföldön az organikus növekedés mellett jellemzően akvizíciókkal növeljük piaci részesedésünket. Az OTP Bank esetében nagy kérdés, mennyire központosítható egy ilyen heterogén hátterű regionális bank működése. Vannak jogos érvek a kevésbé centralizált modell mellett, amikor például a helyi sajátosságok maximális figyelembe vételével működünk, ugyanakkor a költséghatékonyságot mindenképpen a centralizáció szolgálja jobban, így kiküszöbölhetőek a párhuzamosságok a beszerzések és a fejlesztések során is. Folyamatosan keressük a két modell közötti megfelelő egyensúlyt. A megvásárolt leánybankok értelemszerűen saját, a központitól eltérő rendszerekkel dolgoznak. Itt nincs értelme csak az egységesítés kedvéért standardizálni, mert ennek a költsége soha nem térül meg. Ha új megoldást vezetünk be, arra törekszünk, hogy a csoporton belül máshol már sikeresen alkalmazott megoldást ültessünk át. Bárhonnan jöhet - és jött is már - jó ötlet, olyan megoldás, amit érdemes csoportszinten is terjeszteni. Tapasztalataink azt mutatják azonban, hogy még évtizedek múlva sem fog mindenhol ugyanaz az architektúrájú rendszer működni. Meggyőződésem, hogy a helyi piaci sajátosságok miatt mindig szükség lesz lokális megoldásokra.
CW: Hogyan hozzák összhangba a bankvilágban megkövetelt, fokozottan biztonságos, folyamatos működést a hatalmas IT-háttért igénylő, állandó termékfejlesztéssel?
JT: Informatikai szervezetünk első és legfontosabb feladata a banküzem stabil működésének garantálása. Emellett elvárás a költséghatékony működés, továbbá az üzleti területekről érkező igények minél gyorsabb kiszolgálása. Területünk tehát szoros együttműködésben dolgozik az üzleti területekkel, együtt keressük az új lehetőségeket, figyeljük az újdonságokat. Két évvel ezelőtt létrehoztunk egy dedikált kutatócsoportot is, amely a jövő lehetséges banki eszközeit térképezi fel. A legújabb technológiai megoldásokra összpontosítanak, olyan ötleteket, eszközöket keresnek, amelyek beilleszthetőek a banki működésbe. Ezek többsége most még futurisztikusnak hat, pedig lehet, hogy már a közeli jövő.
CW: Mi jelenti az OTP Bank számára a legnagyobb kihívást az informatikai fejlesztések területén?
JT: Amellett, hogy a digitális szolgáltatásoknak köszönhetően a pénzügyek intézése egyszerűbbé, gyorsabbá és kényelmesebbé válik, rendszereinknek továbbra is képeseknek kell lenniük a teljes körű biztonság és a zavartalan üzletmenet garantálására. Azt figyeltük meg, hogy egy-egy ötlet technológiai megvalósítása önmagában még nem is a legnagyobb kihívás. Sokkal inkább a napi munkába állítás, az integráció jár kihívásokkal. A kicsiben, laboratóriumi körülmények között jól működő megoldásokból olyan rendszereket kell fejlesztenünk, amelyek a napi használatban is bírni fogják a terhelést, a kiszámíthatatlan fogyasztói reakciókat. Arra törekszünk, hogy lerövidítsük ezt a sokszor hónapokig tartó tesztelési folyamatot. A másik komoly feladat, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk a fogyasztóknak, amelyek nemcsak a ma, hanem a holnap és a holnapután ügyféligényeire is jó választ adnak. Itt a jó alatt azt is értem, hogy könnyen érthető, kényelmes és igényes felületeket hozunk létre. A digitális transzformáció során, azt gondolom, nem is annyira a digitálisra, hanem sokkal inkább a minden értelemben vett transzformációra, a látásmód átalakítására kell helyeznünk a hangsúlyt annak érdekében, hogy üzletileg még eredményesebbé váljunk. A digitalizáció bonyolult, sok kimenetelű eszközrendszer, amely hozzásegítheti az adott vállalatot a sikereihez.
CW: Milyenek a tapasztalataik az agilis projektmenedzsmenttel kapcsolatban?
JT: Digitalizációs projektjeinket újfajta megközelítéssel működtetjük. Az agilis munkamódszer a projektcsapatok számára is tanulási folyamattal kezdődik, hiszen újszerű gondolkodásmódot, a korábbiaknál lényegesen rugalmasabb és hatékonyabb működési struktúrát kell átvenni. Az agilis munkafolyamatba a kezdetektől bekapcsolódik minden érintett szakterület képviselője, a projekt résztvevői körülbelül tízfős csapatokra bontva dolgoznak az adott részfejlesztésen. A kedvező agilis projekttapasztalatok alapján elkezdődött az OTP termékfejlesztési tevékenységének teljes átalakítása. Ennek az lesz az eredménye, hogy nemcsak projektalapon, hanem folyamatosan agilis szervezeti keretek között fogunk dolgozni. Ilyen mértékű, több mint 600 főt érintő agilis átállást eddig még nem sok bank hajtott végre.
CW: Milyen stratégiát követ az OTP az átalakuló üzleti környezetben, olyan világban, ahol egyre több fintech cég és nem hagyományos pénzügyi szolgáltató jelenik meg, ahol terjed a blockchain-technológia és szaporodnak a kriptovaluták?
JT: Sok energiát és pénzt fektetünk abba, hogy a piaci változásokat vagy éppen a szabályozó hatóságok által ránk rótt kötelezettségeket lehetőségekké formáljuk. Összetett rendszert építettünk ki erre. Jó néhány ötletet házon belül is meg tudunk valósítani, de számos fejlesztés túlmutat a banki kereteken. Ezeket saját alapítású leányvállalatokba szervezzük ki. Ezek a cégek lényegében a fintechekhez hasonló struktúrában és a rájuk jellemző szabadsággal működnek. A legjobb példa a már említett Simple alkalmazás fejlesztője és üzemeltetője, az OTP Mobil.
Nagyon fontos, hogy egy nagyvállalat belássa, nem nála van a bölcsek köve. Tisztában vagyunk vele, hogy jó ötletek tőlünk függetlenül is születnek. Éppen ezért tekintjük kiemelt partnerünknek a fintech startupokat. Idén tavasszal rendeztük meg az első nemzetközi akcelerátor programunkat, amelyet a nyár elején sikeresen zártunk. A kiválasztási folyamatot követően nyolc céggel kezdtük meg a közös munkát, közülük néhánnyal hosszú távon is tervezzük folytatni az együttműködést. És ha egy üzlet beindul... Idén októberben már elindítjuk a jelentkezést a program második hullámára. A résztvevők az OTP LAB innovációs központunk budapesti irodájában speciális mentorokkal és képzett coachokkal közösen finomíthatják üzleti terveiket, fejleszthetik terméküket és szerezhetnek információkat a bankunkkal való együttműködési lehetőségekről.
CW: Ügyfeleik mennyire igénylik és használják a korszerű informatikai eszközöket, szolgáltatásokat, termékeket banki ügyleteik során?
JT: Itthon is egyre bővül az a réteg, amely nyitott a korszerű megoldásokra, sőt időről időre igényli, keresi ezeket. A kevésbé vállalkozó szelleműek is, lassabban ugyan, de csatlakoznak ehhez a hullámhoz, így volt ez például a befizetős ATM-eknél vagy az internetbankunknál is. Ha egy szolgáltatást eleinte kevesen használnak, az nem feltétlenül annak a jele, hogy nincs rá igény. Előfordulhat, hogy elterjedéséhez csak finomításokra van szükség. Tavaly alaposan megújítottuk a mobilbanki alkalmazásunkat. Sokkal egyszerűbb lett például a bejelentkezés, és a legfontosabb információk azonnal leolvashatók. Az újdonságok élesítése után rövid időn belül megduplázódott a rendszeres felhasználók száma. A tapasztalatunk az, ha kellően felhasználóbarát egy-egy digitális megoldásunk, a technológiától idegenkedők is könnyen rávehetők az online vagy mobilos bankolásra.
