A konferencia első napján szó esett a digitális transzformációt akadályozó és azt segítő trendekről, az országokkal összemérhető befolyást szerző technológiai cégekről, a bankok jövőjéről, de arról is, hogy milyen módon kellene Magyarországnak felhasználnia az uniós forrásokat a digitalizáció felgyorsításához.
A hatás mechanizmusa tematika keretében a konferencia előadói azokat az elmúlt időszaki hatásokat elemzik ki előadásaikban és panelbeszélgetéseikben, amelyek nemzeti, régiós és globális szinten formálják életünket. A MENTA előadói, a jelenlévő szakértők és résztvevők segítségével azt vizsgálják, hogy ezek a hatások milyen mechanizmusokat indítottak el a digitális gazdaságban, és ezek milyen következményekkel bírnak majd az üzleti lehetőségek tekintetében, hiszen ilyen rövid idő alatt ennyi negatív kilátással szembenézni még a legtapasztaltabb vezetők számára sem egyszerű. "Hisszük, hogy most, amikor az erőforrásainkat mindenki kimerülőben érzi, a digitalizáció az a plusz üzemanyag a rendszerben, amelyre szükség van ahhoz, hogy ellenszélben is előre lehessen haladni" - hangsúlyozta megnyitó beszédében Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
Mivel a digitalizáció minden iparágra és a nemzetgazdaságra is hatással van, ezért a konferencia nyitóelőadását a kormány digitalizációt is érintő stratégiájáról Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter tartotta meg. A miniszter kiemelte, hogy nagyon nehéz hét évre előre tervezni a digitalizáció tekintetében az uniós kohéziós forrásokkal, ezt a kormány kellően rugalmas, tág célok kijelölésével hidalja át, amilyen például a városok digitáliskompetencia-fejlesztése, az infrastruktúrafejlesztés és -bővítés, illetve a képzés, a digitális készségek fejlesztése. Navracsics az RRF források felhasználása kapcsán elmondta, hogy ennek 40 százalékát a klímaváltozás kapcsán tett vállalások elérésére, 24 százalékát digitalizációra tervezi fordítani a kormány.
"Egy évvel ezelőtt a MENTA konferencián jelentettük be a hazai digitalizáció felpörgetését sürgető kiáltványunkat, egy évvel később a magyarországi digitalizáció továbbra is lemaradásban van az európai átlaghoz képest. Több forrásra van szükség egy forráshiányos környezetben: mi az IVSZ-nél azon dolgozunk, hogy ezeket a forrásokat megteremtsük. Ezért arra kérjük a kormányzatot, hogy a remélhetőleg hamarosan megérkező uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz felhasználása esetében a digitalizációra fordítandó minimum 20 százalékos határt az ország versenyképességének növelése és a válságból való kilábalás felgyorsítása érdekében magasabb szinten határozza meg. Azokban az országokban, ahol már elérhető az RRF, a rendelkezésre álló források közel 30 százalékát digitális átállásra fordították. Kövessük mi is ezt a példát!"- osztotta meg az IVSZ álláspontját a MENTA konferencián dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Az IVSZ szerint az elmúlt egy év pozitív változása, hogy egyre többen ismerik fel a digitalizációban rejlő lehetőségeket, így egyre nagyobb az érdeklődés a szövetség tevékenysége és projektjei iránt olyan vállalkozásoktól is, amelyek nem az IKT-iparágban tevékenykednek. Mindezt jól szemléltette a MENTA panelbeszélgetése hazai nagyvállalatok vezetőinek részvételével: Lakatos Péter, a Videoton Holding vezérigazgatója, Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese, és Gauder Milán, a digitális fizetésekre specializálódott szakember (a Mastercard korábbi globális bankkártyaelfogadásért felelős vezetője) azt vitatta meg, hogy eddigi tapasztalataik során mi gyorsította vagy hátráltatta a vállalati digitalizációt.
Prakash Pattni, az IBM pénzügyi szolgáltatások digitális transzformációjáért felelős ügyvezető igazgatója a MENTA-n arról beszélt, hogyan oldható meg különböző módokon a pénzügyi szolgáltatók egyre növekvő igénye az innovatív megoldások minél gyorsabb bevezetésére startupok bevonásával, és miként segítik ezt elő a világ egyik legnagyobb technológiai cégénél.
Pereczes János, a Magyar Bankholding Foundation ügyvezetője előadásában kifejtette, hogy bár egyre kevésbé bankolunk a bankokban, ugyanakkor egyre több nem banki szolgáltatást nyújtanak a pénzintézetek, ezért nekik is kísérletező technológiai cégekké kell válniuk - fenntartva a banküzem emelt szintű biztonságát.
