Az ukrán válság új megvilágításba helyezett egy olyan kérdést, amelyet már évek óta az asztalon van: vajon fenntarthatatlan-e az Apple Kínától való függősége? Ben Lovejoy, a 9to5mac elemzője szerint a cupertinói cég veszélyes játékot űz.
Apple megengedheti magának, hogy Oroszországgal szembeszegüljön. Nem kellett igazán aggódnia, amikor felfüggesztette az ottani értékesítést, leállított minden oda irányuló exportot, blokkolta az állami média alkalmazásainak elérését az országon kívülről, letiltotta az élő információkat az Apple Maps-ben, humanitárius munkát támogató adományozásba kezdett stb.
Erre azért van lehetősége, mert a cég bár bizonyosan jól keres Oroszországban, de megengedheti magának, hogy végleg távozzon, ha kell. Az Apple azonban ezt már nem teheti meg Kínával, ha az ország úgy dönt, hogy hasonló útra lép, mint Oroszország.
Lovejoy leszögezi, hogy az Apple nagymértékben függ Kínától, ahol az eladásainak jelentős részét realizálja - például tavaly a iPhone értékesítési növekményének nagy része a távolkeleti országból származott-, de a cég függősége a gyártást illetően még erősebb.
Az egyik rémálomszerű forgatókönyv könnyen vezethet egy másikhoz. Kína felbátorodhat az Ukrajnában látottakon, és akár úgy is dönthet, hogy végre itt az ideje átvenni az irányítást Tajvan felett.
Putyin épp most mutatta meg, hogy a Nyugat nem tehet semmiféle katonai lépést Ukrajna védelmében, mert a totális nukleáris háború fenyegetése egyszerűen túlságosan félelmetes. A katonák legfeljebb figyelhetik és remélhetik, hogy a gazdasági szankciók végül hatékonynak bizonyulnak.
Ugyanez igaz lenne Tajvanra is. Bár az USA elméletileg elkötelezte magát amellett, hogy segít Tajvannak megvédeni magát az invázióval szemben, de az erről szóló jogi dokumentum megfogalmazásában van valami, amit egyesek "stratégiai kétértelműségnek" neveztek. Mivel a nukleáris háborúig tartó eszkalációnak pontosan ugyanolyan kockázata állna fenn Kína esetében, mint ami visszatartja a Nyugatot attól, hogy beavatkozzon Oroszországgal szemben az ukrán konfliktusban. Ezért mindig is valószínűnek tűnt, hogy az USA a gyakorlatban nagyon keveset fog tenni.
A világ nagy része egy kínai agresszió esetében is pénzügyi szankciókat vetne ki, amelyek globális gazdasági hatása nagy lenne. De az Apple, komoly bajban lenne, ha ebben a konfliktusban elvi álláspontot szeretne képviselni. Nemcsak az országon belüli eladásainak jelentős részét áldozná fel, de a kínai gyártás leállítása esetén a világ többi részén jelentkező keresletet sem tudná kielégíteni. És éppen ez az, ami az Apple hírnevét a leginkább fenyegetné.
Az Apple már eddig számos alkalommal volt kénytelen engedni a kínai autokrácia nyomásának, azaz a pénzt az elvek elé helyezni.
A kínai kormány 2017-ben arra kérte az Apple-t, hogy távolítsa el a New York Times alkalmazást a kínai App Store-ból. Az Apple pedig eleget tett ennek. Ugyanebben az évben Kína ragaszkodott ahhoz, hogy az Apple több mint 400 VPN-alkalmazást távolítson el az App Store-ból, és az Apple ezt meg is tette. Szintén 2017-ben a kínai közbiztonsági minisztérium arra kérte az Apple-t, hogy távolítsa el a Skype-ot, és természetesen eltávolították. A minap eltávolította a Quartz híralkalmazáshoz való hozzáférést, illetve egy betiltott egy hongkongi tiltakozó alkalmazást is - írja Lovejoy.
Hozzátette, még ellentmondásosabb, hogy Kína 2017-ben új törvényt vezetett be, amely előírta a külföldi cégeknek, hogy a felhasználói adatok tárolására kínai cégeket vegyenek igénybe. Ez azt jelentette, hogy az Apple-nek egy helyi céggel kellett partnerséget kötnie az iCloud-adatok tárolására. Az Apple ragaszkodik ahhoz, hogy az adatok titkosítottak, és csak a ő maga birtokolja a kulcsokat, de ezzel kapcsolatban érthető a szkepticizmus.
A szoros kínai kapcsolat kínossága és a benne rejlő fenyegetés az Apple számára is világos. Ennek megfelelően évek óta fokozatosan, de csak fokozatosan diverzifikálja a gyártást, Indiában, Vietnamban, Indonéziában és máshol is dolgoztat. Bár ez a folyamat az utóbbi pár évben felgyorsult, de még mindig távolról sem éri el a Kínától való függetlenedéshez szükséges mértéket.
Ezért, ha tehát Kína holnap megszállná Tajvant - teszi fel LoveJoy -, az Apple-nek választania kellene: vagy feláldozza az elveit, és folytatja a gyártást, vagy bezárja a messze legnagyobb globális gyártóközpontját, és az eladások jelentősen elapadnak, mert nem lesz képes kielégíteni a keresletet.
Oroszországgal szemben elvi alapon állást foglalni könnyű, de Kína ellen ugyanezt tenni pusztító lenne - állítja a publicista. Szerinte az Apple valószínűleg azt hitte, hogy még évek állnak rendelkezésére, hogy megszabaduljon a kínai függőségétől. A jelenlegi események azt mutatják, lehet, hogy nem lépett elég korán. És ez messze nem csak az Apple-re igaz.
