A hétfői törvénymódosítás hírére már számos szervezet megkongatta a vészharangot, miszerint az évközben történő és drasztikus változtatás ellentétes hatást fog elérni a gazdaság minden iparágában. Az IVSZ szerint egyenesen a digitális munkaerő elvándorlását hozza az egyszerűsített adózás lehetőségének szűkítése.
Az MRSZ és társszövetségei is kijelentették, hogy nem értenek egyet a július 12-én elfogadott új kata-törvénnyel és annak év közbeni bevezetésével, és kérik a kormányt, hogy az új kata-törvény következtében a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át annak tartalmát, hiszen a kommunikációs iparágban is jellemző a szellemi szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak igénybevétele, akiknek zöme az elmúlt években a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választotta.
A kommunikációs iparági szervezetek szerint a megszavazott kata-törvény zömében ellehetetleníti az úgynevezett "szabadúszó" reklámipari és tartalomszolgáltató szakembereket és negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban: (1) további költségnövekedés (2) és jelentős munkaerőhiány léphet fel; (3) kevesebb reklám és tartalom fog készülni, (4) tehát csökkennek a reklámbevételek; (5) ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is, (6) amely legvégül a reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re.
Gulyás János, az MRSZ elnöke hansúlyozta:
"Természetesen értjük és támogatjuk azt a jogalkotói szándékot, hogy a kata adónem használatával visszaélők számára megszüntessék ezt a lehetőséget. Értjük és támogatjuk azt is, hogy az adó mértékének emelésére, pláne a jelenlegi helyzetben szükség lehet, ugyanakkor egy ekkora horderejű változás ilyen gyors bevezetését, valamint ennek az egyszerűsített adminisztrációjú adózási lehetőségnek iparágunk számára való megszüntetését nagyon aggályosnak tartjuk."
Szinte minden ügynökség és médiavállalat igénybe vesz a reklámkészítéshez és tartalomgyártáshoz szervesen kapcsolódó szolgáltatásokat szellemi szabadfoglalkozású szakemberektől. Ilyenek például a grafikusok, a szövegírók, a fotósok, a tanácsadók, a reklámfilmkészítők, az újságírók, az influenszerek, a fordítók / tolmácsok, az oktatók, a plakátragasztók vagy a kutatók / kérdezőbiztosok. Ezek a szabadúszók állandó részei a reklám- és tartalom készítési folyamatoknak, így az ügynökségek, médiavállalatok működési modelljének kihagyhatatlan láncszemei.
Az MRSZ és társszövetségei véleménye szerint az új kata-törvény negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban:
- A kommunikációs szakmában nagyon jellemzőek a kampányjellegű, azaz időszakos megrendelések (projektek), ezért általánosságban az ügynökségek, médiavállalatok a munkaerő kapacitást a folyamatosan foglalkoztatott alkalmazotti szám és a szabadúszók projektekre való szerződtetésének kombinációjával tudják csak megvalósítani. Ennek megfelelően a szellemi szabadfoglalkozású szakemberek több ügynökségnek, médiavállalatnak is szolgáltatnak projekt alapon.
- A szabadfoglalkozású kommunikációs szakemberek azon része, akik nem tudják vállalni az egyéb adózási formákra való átállást vagy a cégalapítással és cégműködtetéssel (pl. betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság) járó plusz költség- és adminisztrációs terhet, azok vélhetően felhagynak tevékenységükkel.
- Másik részük, akik folytatják tevékenységüket - rákényszerülve más adózási formára vagy cégalapításra, - ha változatlan vagy alig magasabb áron tudják csak értékesíteni a nagyobb adóteherrel sújtott szolgáltatásukat, jelentős bevételcsökkenéssel számolhatnak, így a magas infláció mellett sokuk családjának megélhetése veszélybe kerül.
- Az idei évben az ügynökségek és médiavállalatok a hirdetőkkel évvégéig zömében már megkötött szerződéseikben nem tudják érvényesíteni a kata-ról más adózási formára áttért szabadúszók magasabb adóteher miatt esetlegesen emelt szolgáltatásai árait. Így, ha a más adózási formára áttérő szabadúszó reklámszakemberektől az év második felében magasabb áron kénytelenek szolgáltatást igénybe venni, az előre nem láthatóan növeli költségeiket és csökkenti eredményüket.
- Az ügynökségeknek, médiavállalatoknak igen rövid idő alatt át kell alakítaniuk alvállalkozói rendszerüket, új szerződéseket kell kötniük, ezzel plusz adminisztrációs teher hárul a reklámipari vállalatokra és a kata-ról más adózási, vállalkozási formára váltó szellemi szabadfoglalkozásúakra.
Összefoglalva a reklámszakma az új kata-törvény bevezetésével, - amely érdemi szakmai egyeztetés nélkül született meg - növekvő költségeket, növekvő munkaerőhiányt prognosztizál, így kevesebb reklám és tartalom fog készülni, csökkenek a reklámbevételek, ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is. A reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt a csökkenő reklámköltés negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re1, ahogy azt az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A kezdeményezésben a Magyar Reklámszövetség mellé állt az MRSZ OOH (Közterület) Szövetség, az Interactive Advertising Bureau Hungary, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Szövetsége, a Piackutatók Magyarországi Szövetsége, az IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozata és a Magyar Marketing Szövetség is.
