Egy sor izgalmas kérdésre kerestük a választ a magyarországi innovációra az elkövetkező években elkölthető nagy összegű uniós fejlesztési források kapcsán. Hol tartunk most az innováció terén? Melyek a követendő példák az újszerű ötletekkel előállók számára? Hol tartanak azok nagyvállalatok, amelyek már nem léteznének, ha az innováció nem lenne mindennapjaik szerves része? Kikből lesznek a jövő sikeres vállalkozói?
Mester Sándor, a Computerworld lapigazgatójának köszöntőjét követően Braun Péter, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke nyitotta meg a konferenciát. Összefoglalta a mai legfontosabb tendenciákat. Felhívta a figyelmet arra, a költségcsökkentések során mennyi minden megy az átszervezések eredményeképpen veszendőbe. Szót ejtett a mobilos, bankkártya nélküli fizetési rendszerek rohamos terjedéséről, valamint a különféle szenzorok informatikai rendszerekbe való beépüléséről. Ez utóbbival a szervezetek egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni.
Korányi László, a konferencia levezető elnöke, a Nemzeti Innovációs Hivatal volt elnökhelyettese, aki a finn-magyar Technopolitan vezérigazgatójaként a Demola innovációs modell elterjesztésén fáradozik, bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy szerinte a siker nem az embereken, hanem a struktúrákon múlik. Komoly szerepe van a megfelelő mentalitásnak, képzettségnek. Véleménye szerint nem elfogadható, hogy ha valami nem sikerül, úgy teszünk, mintha sikerült volna, mert ez szertefoszlatja annak lehetőségét, hogy a következő alkalom jó legyen. Problémát okoz az is, hogy nem szeretünk osztozkodni, nem akarunk kockáztatni. A szemlélet megváltoztatását minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni, meg kell tanítani a felnövekvő nemzedékeket a hatékony együttműködésre, a vállalkozói szemléletre, a kritikus gondolkodásra, a világra való nyitottságra.
Fókuszban a startupok
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főosztályvezetője a startupok versenyképességét befolyásoló tényezőkről és ezek méréséről számolt be. Az International Institute for Management Development (IMD) friss kutatása szerint hazánk nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben foglal helyet az üzleti környezetet és a vállalatalapítást támogató szabályozások tekintetében, az Egyesült Államokkal együtt élen végzett az „átlagosan hány nap alatt lehet céget alapítani” versenyszámban, ugyanakkor hátul kullog az olyan tényezők vonatkozásában, mint az emberek kihívásokkal szembeni alkalmazkodó készsége, a pénzügyi szakértelem megléte és a vállalatok közötti technológiai együttműködés fejlettsége.
Az NKFIH 2014 eleje óta épülő, folyamatosan frissített, kereshető startup-adatbázisa immár közel 400 céget tartalmaz, amelyek több mint 50 százaléka kezdő fázisban van. Kutatás-fejlesztésre 476 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre 2015-ben, a vállalkozói inkubátorházak fejlesztésére 2,2 milliárd, az innovációs ökoszisztéma fejlesztésre pedig 6 milliárd forint fordítható. Sok ígéretes startup és spin-off fejlesztés még a piacra lépése előtt kudarcot vall, mert a kutatási eredmények termékesítése nehézségekbe ütközik. Az utóbbi támogatás révén a kezdő vállalkozások nagyobb valószínűséggel érhetik el a befektetésre kész állapotot.
Hatékonyabb technológiai cégek létrejöttéhez nyújt segítséget a Digital Factory Incubator, amelynek alapító-tulajdonosa, a Vatera egyik alapítója, Valner Szabolcs elmondta: szoftvertermékeket fejlesztő, hazai gyökerekkel rendelkező startupokra összpontosítanak, mivel Magyarországon exportra érdemes dolgozni, és a szoftver jól eladható külföldön.
A Digital Factory csapata olyan tapasztalt vállalkozókból állt össze, akik korábban sikeresen felépítettek és eladtak technológiai startupokat. Az inkubációs program célja, hogy a kezdő vállalkozások elérjék a product/market fit állapotot, amelynél a termékük már eladja saját magát.
A jelenlegi „halálozási arány” 99 százalék, ezt 50 százalékra kívánják leszorítani. Ehhez intenzív mentori segítséget nyújtanak, amely lehetővé teszi a tanulás és a termékciklus felgyorsítását, a mihamarabbi piacra kerülést.
Oroján Sándor crowdfunding szakértő, a magyar Liber8 startup kampánycsapatának tagja előadásában feltárta a sikeres közösségi finanszírozási projektek titkát. A vállalkozás által megálmodott, változtatható mintázatú karkötő crowdfunding kampányának kezdetekor a prototípus csupán 70 százalékos készültségi állapotban volt, mégis 268 százalékban teljesítette a kitűzött finanszírozási célt, méghozzá úgy, hogy 24 órán belül elérték a 100 százalékos szintet. A crowdfunding a pénzgyűjtésen kívül kiválóan alkalmas a termék validálására és az üzleti kapcsolatok kiépítésére.
A nyolc hónapos felkészülési időszak során csapatot építettek, startup-versenyeken vettek részt, listákat készítettek és követőket gyűjtöttek. Az IndieGoGo kampány indulásakor nagyszabású, adakozással egybekötött indító partit szerveztek. A gondos előkészületeknek köszönhetően született meg a várakozásokat jócskán felülmúló eredmény. A kampánysikerhez jó angoltudás, vállalatirányítási ismeretek, az időeltolódás miatt állandó készültség és jó kapcsolatok kellenek.
A jövőt megalapozó csúcstechnológiák
Korunk egyik slágertémájáról, az internetre kapcsolódó járművekről és a bennük alkalmazott innovatív technológiákról tartott előadást Werner Dorfmeister, a HP Mobility and Workplace Solution Practice részlegének igazgatója. Tavaly ősszel egy gyorsasági rally rekordkísérlet, a Cape to Cape Challenge keretében egy autóversenyzőkből álló háromfős csapat egy VW Touareg volánja mögött, kilenc nap alatt hajtott végig a Norvégia legészakibb pontján lévő North Cape-et és az Afrika legdélibb csücskén található Cape Agulhas-t összekötő 19 ezer kilométeres útvonalon.
Az autót felszerelték a HP legmodernebb informatikai megoldásaival, amelyek minden egyes működési paraméterről folyamatosan gyűjtötték az adatokat. A hatalmas mennyiségű információt a gyenge lefedettség ellenére is képesek voltak feltölteni a HP felhőszervereire, ahol a vállalat bigdata-rendszere használható információhalmazzá alakította őket. A kilenc nap során összesen 1,6 milliárdnyi adatsort dolgoztak fel, miközben ügyeltek arra, hogy az érzékeny információk csak az arra jogosultak számára legyenek elérhetők. A vállalat mind a négy alaptechnológiája – mobilitás, big data, felhő és biztonság – összehangolt működésére volt szükség a feladatok elvégzéséhez. A jövőben a HP extrém körülmények között is jól vizsgázó, tesztelt megoldásai komoly szerepet kaphatnak az „okos városok” létrejöttében. Képzeljünk el egy olyan szép jövőt, amelyben a járművek valós időben kommunikálnak egymással, ami meggátolja majd a forgalmi dugókat és az ütközéses baleseteket.
Farkas Miklós, a Lenovo Magyarország szerverarchitektúra-szakértője rámutatott: az új infokommunikációs trendek szilárd infrastruktúra nélkül nem bontakozhatnak ki. Az IBM x86-os szerver üzletágának megvásárlását követően, január 1-jétől vállalati szerverszállítóként is tevékenykedő Lenovo 6. generációs EXA technológiájú, új X6-os kiszolgálóit az üzletileg kritikus vállalati munkafolyamatokhoz tervezték, kivételesen nagy adatbázis-feldolgozási teljesítményt kínálnak, méretezhetők, menet közben bővíthetők, továbbá innovációs platformként szolgálnak a nagyobb független szoftvergyártók számára. Megjelenése óta az X6 számos első helyezést ért el különféle tesztekben.
Hatékony együttműködés, eszközfüggetlen mobilmegoldások
Igazán innovatív interaktív kijelző-megoldást ismertetett Leveli András, az LSK Hungária üzletág-igazgatója, aki prezentációját is az eszközön mutatta be. A végtelen kiterjedésű, digitális papíron, ezen a soha el nem fogyó virtuális hordozón gyűjthetők össze az ötletek vagy vázolható fel egy projekt ütemterve. A jegyzeteléshez a mágneses rögzítésű tollat a felülethez érintve elhelyezhetők a digitális jegyzetek. A résztvevők az ujjukkal helyezhetik át az elemeket a papíron, továbbá a szabadkézzel írt jegyzetek egyetlen kattintással átalakíthatók gépelt szöveggé.
Az LSK Meeting Display interaktív kijelző együttműködik minden számítógépre feltelepített alkalmazással. A digitális okostinta-modul lehetővé teszi a jegyzetelést a webböngésző ablakban, az irodai szoftverekben és más iparág-specifikus alkalmazásokban. Az eszköz kiemelten együttműködik a Microsoft Office irodai szoftvercsomaggal: az alkalmazásokba különálló fülként beépül az LSK Ink eszköztár. Az ezzel létrehozott objektumok közvetlenül az Office-dokumentumba mentődnek el, így azonnal elküldhetők e-mailben a munka befejeztével. A PP-prezentációk is izgalmasabbá tehetők, mivel a Diavetítés üzemmódban is biztosított a jegyzetelés, így egyszerűen és gyorsan összegyűjthetők a visszajelzések egy tréning során. Az Outlook levelezőrendszerben pedig szabadkézzel írt e-mail is elküldhető.
Varga Péter, az Integra mobilfejlesztési szakértője a biztonságos, böngésző nélküli, eszközfüggetlen mobilmegoldások előnyeit hangsúlyozta előadásában. Az egységesített szoftverfejlesztési technológiák kiválóan használhatók üzleti alkalmazások fejlesztésére, integrációs problémák megoldására. Az egységes platformot egyszerűség és produktivitás, üzletcentrikus technológia, metatadat-vezérelt paradigma, deklaratív logikai minták és kódmentes programozás jellemzi. Jövőálló technológiát biztosít, beépített, kényelmesen méretezhető eszközeivel képes követni az üzlet növekedését, gyors válaszokat ad a változásokra. Az ily módon fejlesztett natív mobilalkalmazások nem igényelnek többféle szaktudást.
Az alkalmazásfejlesztéshez használt Magic xpa egységes logikára, paradigmára épül, csak egyfajta szakértelmet igényel, egy fejlesztés bármilyen platformon futtatható, rendkívül gyorsan kivitelezhető, és könnyű a karbantartás, illetve frissítés. Az integrációt biztosító Magic xpi platform révén ugyanaz a paradigma alkalmazható, az integrációs nehézségek és az optimalizálások a háttérben maradnak, csak az üzleti folyamat megalkotására kell fókuszálni.
Az InnoWorld 2015 konferenciát kerekasztal beszélgetés zárta, amelyben Bozsoki Dániel Róbert, a Fidelitas Innovációs és Informatikai Kabinetjének vezetője elmondta: programmal rendelkeznek a startupok motiválására, céljuk, hogy Magyarországon tartsák a tehetséges szakembereket. Igyekeznek továbbá befolyásolni a szakpolitikát a fiatalokat érintő intézkedésekkel kapcsolatban. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy startupok jövőbeli sikeressége érdekében szélesebb körű informatikai ismeretekre, több vállalkozói tudásra, nagyobb vállalkozói kedvre van szükség.
