Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója Európába utazik, hogy az EU tisztviselőivel tárgyaljon az új gyárkapacitások kiépítésének lehetőségéről. Az EU-val folytatott megbeszélésekre egy olyan időszakban kerül sor, amikor az üzemek kapacitását és a félvezetőgyártás teljes kapacitását egyre inkább geopolitikai szempontból vizsgálják.
Az EU nemrégiben benyújtott javaslattervezete szerint a különböző tagországoknak 2020-ra együttesen a vezető félvezetőgyártás 20 százalékát kell lefedniük. Jelenleg az EU-ban található a világ félvezetőgyártó kapacitásának mintegy 10 százaléka, de az övezetben jelenleg nincsenek élvonalbeli létesítmények. Az Intel írországi létesítményeiben jelenleg 14 nm-es gyártás folyik, és várhatóan a 7 nm-es gyártást is bevezetik. Az új tárgyalások célja lehet, hogy erre a javaslattervezetre építsenek.
Jelenleg mindössze két chipgyártó jelenti az élbolyt: a TSMC és a Samsung, mert képesek 7 és 5 nanométeres gyártási technológiát alkalmazni. Az Intel újra csatlakozni kíván az élvonalhoz, és ebben kezére játszik a vállalat IDM 2.0-nak nevezett hosszú távú kezdeményezés, amelyet nagymértékben fellendíthetnek az uniós beruházások, amelyek segíthetnek az Intelnek megnövelni piaci részesedését.
Hogy az Európai Unió miért lenne hajlandó megfontolni egy ilyen megállapodást, annak több oka is van. A jelenlegi félvezetőhiány nyilvánvaló ok, de nem az egyetlen. Az EU és a Kínai Népköztársaság egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei, de a közelmúlt politikai eseményei megzavarták a két hatalom közötti viszonyt. Egy nemrégiben kötött kereskedelmi megállapodás, amely az uniós vállalatoknak jobb hozzáférést nyújtana a kínai piacokhoz, meghiúsult, mert Kína feketelistára tette az EU Parlament öt tagját, miután Brüsszel szankciókat vezetett be a kínai tisztviselők ellen, akiket az ujgurok folyamatos bántalmazásával és rabszolgasorba taszításával kapcsolatos emberi jogi jogsértésekkel vádolnak Hszincsiang tartományban. Ugyan az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, de fontos eleme az európai gazdaságnak. A Kínával való viszonyuk valószínűleg feszültté válhat azután, hogy a brit parlament megszavazták, hogy Kína az ujgurokkal szembeni bánásmódja népirtás.
Mivel jelenleg mindössze három vezető chipgyártó van a világon, az EU-nak partnert kell választania. A tajvani TSMC a jelenlegi vezető chipgyártó, de potenciálisan ki van téve az ország Kínával való ellentmondásos kapcsolat instabilitásának. Talán még ennél is lényegesebb, hogy a vállalat elvetette azt az elképzelést, hogy az EU-nak saját gyárakra van szüksége, és gazdaságilag irreálisnak nevezte.
A Samsung lehetne az EU partnere, de egyelőre erről nincsenek hírek. A közelmúltban egy amerikai gyár létesítésére összpontosítottak, amely valószínűleg Austinban lenne. Így az Intel előtt megnyílnak az európai lehetőségek.
Jelenleg azonban a kormányzati befektetésekkel kapcsolatos elképzelések nagy része csak javaslat. Sem az USA, sem az EU nem tett konkrét lépést arra, hogy milliárdokat borítson a piacra, és még kevésbé világos, hogy mely vállalatok lennének a kedvezményezettjei az ilyen beruházásoknak. A szilárd, kevésbé terhelt ellátási lánc létrehozására irányuló kísérleteknek nem csak a litográfiára kell összpontosítaniuk. A félvezetők gyártásához rengeteg nyersanyagra és bonyolult feldolgozási lépésre van szükség. A teljes ökoszisztémában és ellátási láncban szükség volna a befektetésekre. Ezért Pat Gelsinger európai tárgyalásai még egyáltalán nem biztos, hogy az üzletek megkötését is előrevetíti.
