Bár túl későn érkeznek az Intel új tervei ahhoz, hogy segítsenek a félvezetők jelenlegi ellátási lánc problémáinak megoldásában, de az európai gyártólétesítmények bővítése hosszú távon stabilizálja a helyzetet.
Az Intel bejelentése, hogy Magdeburg közelében két élvonalbeli félvezetőgyártó telephely megnyitását tervezi, ami azt jelzi, hogy a chipgyártó óriás a jövőbeni geopolitikai sokkok kivédése érdekében az ellátási láncok védelmére fókuszál.
A vállalat azt közölte, hogy a magdeburgi létesítmények alapkőletételét 2023 első felében tervezi, a chipgyártás pedig 2027-ben kezdődik. Az Intel 17 milliárd eurót költ az új gyártóüzemekre, valamint további akár 16,5 milliárd eurót már projektekre, amelyek között szerepel meglévő gyártóüzemeinek bővítése Írországban, egy új K+F üzem Franciaországban, valamint többféle üzem fejlesztése, kiépítése Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban.
Az Intel arra számít, hogy a magdeburgi létesítmények építése mintegy 7000 dolgozót foglalkoztat majd, és 3000 új állandó munkahelyet teremt, amint mindkét létesítmény üzembe áll - számolt be amerikai testvérlapunk, a Computerworld.com.
Gaurav Gupta, a Gartner feltörekvő technológiákért és trendekért felelős alelnöke szerint az Intel európai jelenlétének bővítése részben várható volt, és már egy ideje tervbe is vették, de a bővítések széles körére vonatkozó elképzelések korábban nem voltak ismertek. "Írország és Németország valahogy más. Írország már a hosszú távú tervezésben is ott volt, de Németország új, és szerintem ennek az az oka, hogy a jelenlegi trend az IC (integrált áramkör) önellátás felé mutat" - mondta.
Az Intel európai terjeszkedési terveiről szóló bejelentések rátesznek egy lapáttal a januári fejlesztési hírekre, amikor a vállalat közölte, hogy 20 milliárd dolláros beruházást tervez két új ohiói chipgyártó üzem létrehozásába. Ezeket az amerikai bővítéseket részben a CHIPS for America törvény támogatja, amelyet az ország 2021-es pénzügyi évi védelmi kiadások részeként fogadtak el. A CHIPS-törvény 52 milliárd dolláros támogatást nyújt az USA félvezetőiparának bővítéséhez. A Gartner elemzése szerint ez kulcsfontosságú tényező az amerikai chipgyártó üzemekbe történő új beruházások ösztönzésében.
Az Európai Unió nem sokkal később követte a példát: az Európai Bizottság a múlt hónapban bejelentette, hogy az európai chips-törvény 2030-ig 15 milliárd eurót tesz elérhetővé a félvezetőipar bővítésére. Nem világos, hogy az Intel pontosan milyen mértékű finanszírozást kap bármelyik chips-törvényből, de Gupta szerint a kormányzati politikák valószínűleg a vállalat új bővítéseit ösztönző tényezők.
A beruházásokat bejelentő nyilatkozatában Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója elismerte az uniós kezdeményezést, és kiemelte. hogy milyen fontos a chipek ellátási láncának megerősítése. "Az EU Chips Act lehetővé teszi a magánvállalatok és a kormányok számára, hogy együttműködve drasztikusan javítsák Európa pozícióját a félvezető-ágazatban. Az Intel az EU-n belüli gyártási kapacitásainak jelentős növelésével megteremtené az alapokat ahhoz, hogy a félvezető értéklánc különböző részei közelebb kerüljenek egymáshoz, és növelje az ellátási lánc rugalmasságát Európában" - jelentette ki.
Az Intel nagyszabású új építési tervei azonban nem sokat fognak segíteni a jelenlegi chiphiány enyhítésében - vélekedett Gupta, aki szerint a jelenlegi fejfájás már rég a múlté lesz, mire az új chipgyárak üzembe állnak.
"Ennek két oka van: a kereslet némileg lanyhul, különösen néhány olyan alkalmazás esetében, amelyek iránt a covid-járvány során megnövekedett keresletet tapasztaltunk, mint például az okostelefonok. A kínálati oldalon pedig új kapacitásokat helyeznek üzembe. Ennek ellenére bizonyos szilíciumtípusok, köztük a vállalati szintű hálózati chipekhez és a tápellátás-szabályozó IC-khez szükséges szilícium, a jövőben is nehezen elérhetőek lehetnek" - tette hozzá Gupta.
