Az innovációhoz lendület és motiváció kell. Az áruk és az emberek szállításának igénye elvezetett a kerék feltalálásához, a polgárosodás és a potenciális vásárlók körének kiszélesedése pedig az ipari forradalomhoz és a tömegtermelés kialakulásához.
Lendületben és motivációban most sincs hiány: a vállalkozások a túlélésért küzdenek, s arról álmodnak, hogy a pandémia lecsengése után a dinamikus fejlődési pályára visszatérve kárpótolhatják magukat az elszenvedett veszteségekért. A változás csírái már ott rejtőznek abban a káoszban, amibe a Covid-19 taszította a világot, de az biztos, hogy az újfajta innovációs célok és folyamatok különbözni fognak a járványt megelőző időszakétól.
Profithajhászás helyett rugalmasság
A pandémia előtt a legtöbb innováció a profit növelését vagy a vetélytársak támadásainak visszaverését célozta. A válság nyomán sok cég új innovációs célt jelölt ki, ez pedig nem más, mint a rugalmas ellenálló képesség, a reziliencia megerősítése.
A Covid-19 keserű leckéje ráébresztette a vezetőket, mekkora kockázat rejlik a vállalkozások tehetetlenségében, abban tehát, hogy nem képesek késedelem nélkül és rugalmasan reagálni a változásokra. A jövőben az innováció lesz a vállalati reziliencia egyik alapköve, amely hozzásegíti a cégeket ahhoz, hogy villámgyors, hatékony válaszokat adjanak a körülmények hirtelen változásaira és a fogyasztói igények átrendeződésére.
A járvány idején a vállalkozások sokfajta példáját adták a rugalmas alkalmazkodásnak. Az éttermek házszozszállításra álltak át, a fitnesstermek foglalkozásaikat kitelepítették a szabadba, a színházak online premiereket szerveztek, amelyekre az interneten toboroztak nézőket - aki nem volt elég életképes, lehúzhatta a redőnyt.
A rugalmas ellenálló képesség vállalati fejlesztése nem pusztán abból áll, hogy igazítunk a felhasználói felületen, vagy gyorsabb processzorra váltunk. A vezetőknek olyan szolgáltatásokat és folyamatokat kell kifejleszteniük, amelyek elég rugalmasak ahhoz, hogy kezeljék a társadalom egészét megrázó kríziseket.
2021. május 26-án ismét InnoWorld konferencia a Computerworld szervezésében! Részletek hamarosan!
Fókuszban a HR
Ha korábban meghallottuk azt a szót, hogy "innováció", szinte mindenkinek a termékfejlesztés ugrott be elsőnek. A járvány utáni időben egy új terület követel magának kitüntetett figyelmet: a HR.
Amikor a Covid-19 járvány kitört, és a cégek home office-ba vezényelték át dolgozóikat, a vezetők fellélegeztek, azt gondolván, hogy ezzel a munka oroszlánrészét letudták. Pedig ezután jöttek az igazi bajok: a szakértelem hiánya, a hanyag adatkezelés, a kiégés - csupa olyan, a távmunkával kapcsolatos probléma, ami többé-kevésbé a HR hatáskörébe tartozik. A járvány rávilágított arra, hogy fokozott innovációs figyelmet érdemelnek a HR-csapatok, és ha majd a járvány lecsengését követően a vállalkozások megoldották a dolgozók biztonságos visszavezetését az irodai munkakörnyezetbe, érdemes megtartaniuk ezt az innovációs lendületet, és kidolgozni azokat a módszereket, amelyek hatékonyan segítik a megváltozott körülményekhez történő gyors alkalmazkodást.
A technológia minden bizonnyal része lesz a megoldásnak. Ma már szinte minden vállalat használ konferencia eszközöket és projektkezelő szoftvert, és a jövőben egyre többen látják majd meg a lehetőséget a szerződések távolból történő hitelesítését biztosító blokklánc technológiában, vagy a teljesítmény-problémákat feltáró mesterséges intelligencia (MI) megoldásokban.
Minőség mindenek előtt
Korábban megtanultuk, hogy aki elsőnek lép, előnyre tesz szert. Az Amazon elsőnek kezdett online könyveket árulni - és ma ő a világ e-kereskedelmének csúcsragadozója. Az eBay 1995-ben elsőként indított online akciókat, és még ma is meghatározó ezen a piacon.
A Covid-19 válságot követő innovációs kezdeményezések azonban a sebességgel szemben a minőséget fogják előtérbe helyezni. Amikor a fokozatos fejlődés jellemzi a piacot, az elsők sokáig domináns pozíciót foglalnak el; ha azonban felgyorsulnak a változások, ez az előny lecsökken: a kínálat bővülésével ugyanis a fogyasztók nem azt a terméket vagy szolgáltatást választják, amit legelőször kipróbáltak, hanem amivel a leginkább elégedettek voltak.
Okos irányváltások
A járvány idején sok gyártó villámgyorsan profilt váltott. Az autógyárak ventillátorok előállítására állították át gyártósoraikat. A ruhagyárakban maszkokat kezdtek készíteni. A válság ráébresztette a cégeket arra, hogy a gyors váltásra való képesség nélkülözhetetlen a túléléshez.
De bármilyen fontosak is az ilyen életmentő, gyors irányváltások, a cégek nem igazán kaphatók rá. Az Accenture kutatása szerint csak a vállalkozások 6 százaléka hajtott végre "bölcs fordulatot". Ez a kifejezés olyan váltást jelent, amely stratégiailag csökkenti a költségeket, átcsoportosítja az alulteljesítő eszközállományt, vagy profitábilisan átalakítja az alaptevékenységet.
Nem arról van szó, hogy a cégek alapból képtelenek volnának a változásra: az a baj, hogy a legtöbben nem készülnek fel rá. Pedig kötelező: a Covid-19 megtanított rá, hogy folyamatosan résen kell lennünk, és szárazon tartani a puskaport.
Tanuljunk a válságból
Az üzleti életben a vezetők általában sokadrangú szempontnak tekintik az innovációt. A Covid-19 talán legértékesebb tapasztalata az, hogy megtanított új szemmel tekinteni erre a fogalomra. Megtanultuk, hogy egy cég működésének folyamatossága legalább olyan fontos, mint az, hogy mekkora profittal dolgozik, és a HR ugyanolyan figyelmet érdemel, mint a termelésben részt vevő csapatok. A Covid-19-nek hála a holnap innovációja szélesebb skálán mozog majd, és jobban koncentrál az emberre.
