Az európai vezetők körében egyre nagyobb a félelem, hogy az EU ipari fellendülését a világjárvány után egy újabb ellátási sokk készül aláásni: a kínai magnéziumhiány, amely létfontosságú az olyan ágazatok számára, mint az autók, repülőgépek és elektronikai termékek.
Az európai magnézium több mint 95 százaléka Kínából származik, amely most országos energiahiány közepette visszafogja termelését. Kína messze a világ legnagyobb termelője, ami azt jelenti, hogy a kisebb termelők, például Oroszország és Izrael, nehezen tudnának a helyükre lépni és pótolni a hatalmas hiányt.
Angela Merkel német kancellár és Andrej Babiš cseh miniszterelnök - akik a legnagyobb autógyártó országok vezetői - csütörtökön az uniós vezetők csúcstalálkozóján vetették fel a kérdést, a megbeszélést ismerő diplomata szerint.
"Merkel azt mondta, hogy a magas energiaárak miatt túl költségessé vált a gyártás Kínában" - mondta, hozzátéve, hogy a leköszönő kancellár az európai autógyártásra gyakorolt tovagyűrűző hatásokra is figyelmeztetett.
Babiš még ennél is közvetlenebb volt, mondván, hogy az autóipar "katasztrófa" előtt áll: "A félvezetők válsága után most a magnéziumválság következik" - mondta Babiš az Európai Tanács csúcstalálkozóján a diplomata szerint.
Kína az elmúlt két évtizedben közel globális monopóliumot épített ki a magnézium terén, kiszorítva az európai versenytársakat. Így a Kínától való függés újabb kínos helyzetbe hozza az EU-t, amely az ázsiai és amerikai ellátási láncokból való kiszakadással a "stratégiai autonómia" útjára próbál lépni.
A közvetlen problémát az jelenti, hogy a kínai gyárak az országos energiahiány miatt részben bezártak, és a magnéziumexport zuhanni kezdett. Az EU-ban az ásványi anyag készletek november végére kifogyhatnak - áll az Európai Alumínium és az Európai Acélszövetség pénteken kiadott közös nyilatkozatában.
Iparági szakértői csoportok "az egész európai uniós értékláncot érintő messzemenő következményekre" figyelmeztettek, mondván, hogy az építőipar és a csomagolóipar is érzi a feszültséget. "Az Európai Unió sürgős fellépése nélkül ez a kérdés, ha nem oldódik meg, Európa-szerte több ezer vállalkozást, azok teljes ellátási láncát és az ezektől függő munkahelyek millióit fenyegeti" - fogalmaztak.
Peking ragaszkodik ahhoz, hogy a magnéziumhiány csak átmeneti lesz. Sun Qian-t, a Kínai Magnézium Szövetség főtitkárát a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap idézte, aki szerint a hiány csak rövid ideig fog tartani, és Kína nem fogja betiltani a magnézium exportját.
Az EU tisztviselői elmondták, hogy kapcsolatban álltak kínai kollégáikkal a kérdésben, de Peking részéről kevés garanciát kaptak. "Felvetjük ezt a kérdést kínai partnereinknek, hogy kezeljük az azonnali hiányt, és felmérjük a hosszú távú megoldásokat e stratégiai függőség kezelésére" - mondta egy uniós tisztviselő az uniós vezetők találkozója előtt.
A hiány megkérdőjelezi az uniós vezetők azon tervét is, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára, miszerint a novemberben Glasgowban megrendezésre kerülő COP26 nemzetközi éghajlat-változási konferencia előtt drasztikus intézkedéseket fogadjon el a szénfelhasználás csökkentése érdekében. A szén továbbra is fontos szerepet játszik Kína energiaszerkezetében, mivel Peking igyekszik megakadályozni, hogy az energiahiány télen áramkimaradásokat okozzon.
A Li Keqiang kínai miniszterelnökkel a héten folytatott beszélgetést idézve Merkel azt mondta, hogy "arra kérte az EU-t, hogy ne kényszerítse Kínát a széntüzelésű erőművek túl korai bezárására", mondván, hogy a gázárak "óriási emelkedéssel" néznének szembe.
