Az elmúlt tíz évben egyértelműen hatalmas változásokon ment keresztül az ERP-piac, és természetesen az ERP-rendszerek is. Míg hagyományosan azon rendszereket nevezzük ERP-rendszereknek, amelyek alapvetően pénzügyi, logisztikai, kereskedelmi és raktározási funkciókat látnak el, addig a mai trendeknek megfelelően az ERP-rendszer fogalma kibővült. Ma már nem beszélhetünk ERP-rendszerről, amelyben ne lenne CRM (ügyfélkezelési, ügyfélkövetési) funkció, különböző webes és nem webes interfészek és olyan folyamatok, amelyek az értékesítést támogatják - ezek az úgynevezett front office megoldások, amelyek az ügyfél felé történő kommunikációt erősítik. Az ERP-rendszerek új generációit gyakran emlegetik a szakemberek ERP II. néven is. Míg egy hagyományos ERP-rendszer inkább kiszolgált minket és a kezünk alá dolgozott, addig az ERP II. a döntéseink meghozatalában is segít, ezért ennél fogva sokkal inkább integrált és szélesebb spektrumú.
Nézzünk meg néhány trendet a moduláris felépítés területén. Milyen új modulok épülnek be folyamatosan az ERP rendszerekbe?
e-Commerce: Vagy mondhatnánk úgy is, hogy e-Kereskedelem, amiben az "e" az elektronikus, interneten keresztüli kereskedelmet hivatott jelezni. A mai modern ERP (vagy ERP II.) rendszereket rengeteg online interfész szövi át, ami megkönnyíti a kereskedelmi folyamatokat. Az ERP-rendszer készletkezelése óriásit fejlődött, mióta az alkatrész-beszállítókkal kiépíthető közvetlen kapcsolat.
Lenyomunk egy billentyűt vagy gombot, és máris megrendeltük pontosan azt az alkatrészt attól a beszállítónktól, amire a vevőnknek szüksége van. Ezután néhány kattintással már be is olvastuk az elektronikus szállítólevelet és készletre is került az alkatrész, még néhány kattintás, és az ügyfelet is kiszolgáltuk. Ilyen és ehhez hasonló interfészek jelentős időmegtakarítást eredményeznek a mindennapi adminisztrációban: kevesebb rendszert használunk, és ez abszolút az ERP-jövőképbe illik, hiszen az ERP célja az egységes, integrált működés. Az e-Commerce területéhez tartoznak a különböző alkatrész-interfészek (beszerzési oldal), az értékesítést támogató webes kapcsolatok (webshop, alkatrész-nagykereskedelmi modul) és a különböző webes szolgáltatások is, amelyekkel a logisztikai folyamatainkat javíthatjuk.
m-Commerce: Erről ebben a kontextusban biztosan kevesebben hallottak, de mindjárt világosabb lesz a kép. Az "m" a mobilitást hivatott kifejezni, így az m-Commerce azt az irányt és modulokat képviseli, amely bevonja a mobileszközöket (mobiltelefon, okostelefon, táblagépek) és mobilkommunikációt (ICT vagy IKT) az ERP-rendszerek működésébe. Az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő iparága ismét a mobilpiac lett: azt hittük, már senki nem fog újat alkotni, erre egyre másra jelentek meg az újabbnál újabb okostelefonok; már tízezer forintos kategóriában is olyan készülékek kaphatóak, amelyeken kitűnően futnak különböző webes alkalmazások.
Új operációs rendszerek (iOS, Android, és újabban a WP7 és WP8) és új eszközök (iPhone, iPad, Andoridos táblagépek stb.) jelentek meg a piacon, amelyek a mindennapi életünket teszik könnyebbé. Innen már csak egy lépés, hogy az ERP-rendszerek bizonyos moduljai átköltözzenek ezekre az eszközökre. Az ügyfél iPhone-t használva rendeli meg tőlünk az alkatrészt, ami befut a raktárba, és az egy táblagépről kerül továbbításra a beszállítóhoz. Ezek már nem elképzelhetetlen funkciók, sőt ilyen rendszerek már működnek.
c-Commerce: Már bevontuk az ERP-rendszerekbe a webet (e-Commerce), bevontuk a mobilkommunikációt és a mobileszközöket (m-Commerce); a következő lépés, hogy bevonjuk a partnereinket is, ez a c-Commerce, ahol a "c" a collaborative szót (magyarul együttműködés) hivatott kifejezni. Együttműködést a beszállítókkal, vásárlókkal, ügyfelekkel, hatósággal stb. Ez egy olyan következő lépcső, amikor már a termelést és gyártást elhagyva túllépünk az értékesítésen is, és bevonjuk partnereinket az üzletbe, hogy minél integráltabban tudjunk dolgozni.
De mit is jelent ez a gyakorlatban? Például egy olyan webes ügyfélkaput (Enterprise Portal), amin keresztül vásárlóink betekintést nyerhetnek a belső rendszerünk rájuk vonatkozó adataiba (folyószámla-egyeztetés, korábbi számlák megtekintése, korábbi vásárlások megtekintése, kívánságlista feltöltése stb.). De ilyen a weboldalba épített chat és fórumokon keresztüli kommunikáció a partnerekkel, vagy a különböző közösségimédia-alkalmazások (Facebook, Twitter, LinkedIn, stb.) is.
Én úgy látom, hogy ez a három irány fogja meghatározni az ERP-rendszerek következő öt évét, mégpedig úgy, hogy az m- és c-Commerce fog jobban erősödni. Természetesen nemcsak a modulokban és funkciókban lesznek változások, de a folyamatokban is, hogy hogyan használjuk az ERP-rendszereket. Egy irány a felhőszolgáltatások iránya (SaaS, ASP), egy másik a külső üzemeltetés (outsourcing), egy harmadik pedig a teljes integráció. Ezek közül nem tudjuk, melyik lesz nyerő pár év múlva, de én az integrációban látom továbbra is a jövőt. Itt kopogtatnak az ajtónkon a nyílt forráskódú (open source) ERP-rendszerek és a közösségi média különböző lehetőségei is.
Persze a változás nem egyik napról a másikra jön el. Ma még nem tudjuk, hogy hogyan fogják hívni a jövő ERP (ERP II.) rendszereit, csak azt tudjuk, hogy olyan célok vezetik az iparágat, amelyek folyamatos innovációra és integrációra késztetik a szereplőket. A célokat úgy lehetne legjobban összefoglalni, hogy gyors és hatékony információáramlás.
