A digitális kor előrehaladtával az emberi állapot lényegéről alkotott, berögzült nézeteink is megkérdőjeleződnek - mondta Daryl Plummer, a Gartner alelnöke, aki a piacelemző cég következő évtized első felére adott stratégiai előrejelzéseit (Gartner Top Strategic Predictions for 2020 and Beyond: Contemplating the Human Condition) ismertette az Orlandóban megtartott Gartner IT Symposium/Xpo 2019 konferencián.
Összes alkalmazásával együtt a technológia hatással lesz az emberi lét minden vonatkozására, mondta az alelnök. A Gartner tíz stratégiai előrejelzést adott erre nézve, amelyek a munkavégzés, az üzleti, a közösségi és a magánélet, valamint a szakmai és törvényi szabályozás területét is érintik.
Transzhumán munkavállalók
A mesterséges intelligencia (AI) más feljövő technológiákkal együtt hozzáférhetőbbé teszi a munkahelyeket, ezért 2023-ra megháromszorozódik a fogyatékkal élő dolgozók száma: Az Egyesült Államokban a munkaerő fogyatékkal élő tagjainak csupán 30 százaléka dolgozik, miközben a vállalatok ott is súlyos következményekkel járó szakemberhiányra panaszkodnak. A fogyatékkal élő munkavállalókat ma is aktívan alkalmazó vállalatok ugyanakkor 89 százalékkal magasabb arányt érnek el a munkaerő megtartásában, munkavégzésük 72 százalékkal, nyereségük pedig 29 százalékkal magasabb, mint a kevésbé hozzáférhető munkahelyeket kínáló vállalatoké. Érdemes és szükséges is változtatni ezért a vállalati kultúrán és az informatikai környezeten is a legtöbb vállalatnál, kerülni például az olyan kifejezések használatát, mint a talponálló megbeszélés, az öröklött rendszerek kezelőfelületét pedig hozzáférhetőbbé tenni. A fogyatékkal élő munkavállalók új nézőpontot, megközelítést hoznak a vállalat életébe, így olyan termékek, szolgáltatások fejlesztését segíthetik, amelyekkel az üzlet új célcsoportokat szólíthat meg.
2023-ra a vállalati IT-osztályok 30 százaléka BYOD programját BYOE (bring your own enhancement), azaz hozd a saját segédeszközöd kezdeményezéssé fejleszti, hogy helyet adjon a képességeiket technológiai megoldásokkal feljavító, kiegészített munkavállalóknak: Autógyárakban és bányákban például már ma is viselhető eszközök növelik a munkavállalók biztonságát, illetve fokozzák a munka hatékonyságát az egészségügy és a személyszállítás területén. Technológiáik továbbfejlődésével mind több szervezet mérlegeli majd, hogy ezeket a kiegészítőket miként hasznosíthatná a munkavégzés támogatásában. Az IT-osztály persze kísértést érezhet a technológiával kiegészített munkavállalók nagyobb felügyeletére, de a vállalatoknak inkább a kiberbiztonság és az üzleti előnyök egyensúlyára kell mindig törekedniük.
Az alkalmazottak 40 százaléka 2023-ban már úgy fogja testre szabni és finomhangolni az általa használt üzleti alkalmazásokat, ahogyan azt ma a streaming film- és zeneszolgáltatásokkal teszi: Hagyomány szerint a munkavállalók szerepkörükből adódó igényeiktől függetlenül egyenméretű alkalmazásokban dolgoznak, kénytelenek azokhoz igazítani munkavégzésüket. A vállalati szerepkörök szerint konfigurált kezelőfelületeket kínáló felhőalapú üzleti alkalmazások azonban már a jövőt vetítik előre. A szoftveres képességeket a vállalati IT-osztályok, illetve az egyes üzletágak építőelemek formájában kapják majd a szállítóktól, így minden munkakör vagy alkalmazott számára testre szabott alkalmazások "lejátszó listáit" állíthatják össze.
Online szenvedély és befolyásolás
A bankszámlával nem rendelkező okostelefon-tulajdonosok 50 százaléka 2025-ben már mobilról elérhető kriptopénz-számlát fog használni: Minthogy az online piacterek és a közösségi hálók támogatni kezdik a kriptopénzes tranzakciókat, a világ nagy része mobilról elérhető kriptopénzszámlára fog váltani, különösen Afrikában, a mobilbankolás földrészén lesz magas az átállók aránya. A kriptopénzben vezetett számlák újabb lendületet adnak majd az e-kereskedelemnek, mivel a tőkepiacokat korábban nem elérő, új szereplők szállhatnak versenybe.
Már a megelőző évben, 2024-ben viszont az Egészségügyi Világszervezet szenvedélybetegséggé fogja nyilvánítani a mértéktelen online vásárlást, amelynek káros következményei, a pénzügyi nehézségeket is beleértve, a fogyasztók millióit fogják sújtani: Az ügyféladatok mind behatóbb elemzésével és a technológia további fejlődésével a kereskedők egyre pontosabban előre jelzik, hogy a fogyasztók mikor milyen terméket vennének meg, így azokat mind hatékonyabban pozícionálják, és vonzóbban árazzák be. A marketing áldozatául esve a fogyasztók egyre több olyan terméket is megvásárolnak, amelyre nincs is szükségük, vagy amelyet valójában nem engedhetnek meg maguknak. A közeljövőben ezért várható, hogy a szerencsejátékot működtető cégekhez hasonlóan az online kereskedőknek is figyelmeztetniük kell majd a fogyasztókat a felelőtlen vásárlás veszélyeire. A fogyasztóvédelmi csoportok és a kormányok is nagyobb nyomást fognak gyakorolni a sérülékeny vásárlókat kihasználó kereskedőkre.
Töretlenül fejlődik eközben a szolgáltatók technológiai arzenálja is, 2024-ben már az emberi érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia támogatásával kerül majd a fogyasztók szeme elé az online hirdetések több mint 50 százaléka: A biometrikus adatokat gyűjtő érzékelőkkel és a mesterséges érzelmi intelligenciával a vállalatok egyre behatóbban fogják elemezni az ügyfelek hangulatváltozásait a szolgáltatások hiperperszonalizálásához. Kulcsfontosságú lesz, hogy ezt mindig átlátható módon tegyék, és adataik gyűjtéséről, feldolgozásuk módszereiről érthetően tájékoztassák a fogyasztókat.
Hasonló módon világszinten a kormányok a viselkedés internetén (internet of behavior, IoB) keresztül követik majd a lakosság 40 százalékának magatartását, hogy ennek alapján határozzák meg, ki milyen mértékben jogosult bizonyos kedvezményekre és szolgáltatásokra: Az IoB-n egy adott személy összekapcsolható a tevékenységeivel, a pályaudvari automatába épített kamerával és arcfelismerő szoftverrel például követhető, hogy ki, mikor és hová vált vonatjegyet. A viselkedés internetén a gyorshajtók, a másokat veszélyeztetve közlekedők is pontosan beazonosíthatók lesznek, így a hatóságok magasabb összegű biztosítás fizetésére kötelezhetik őket, míg a szabályokat betartó és körültekintő járművezetőknek kedvezményeket adhatnak. Más szóval az IoB-vel a kormányzatok befolyásolhatják a lakosság magatartását, ami még akkor is aggályossá válhat - például a szociális ellátórendszerekben viselkedésfüggő szolgáltatások bevezetésével -, ha a digitális diktatúra teljes eluralkodása elmaradna.
Az intelligencia megregulázása
A világon elérhető hír- és videótartalom 30 százalékának hitelességét 2023-ra blokklánc-technológiával tanúsítják majd a deepfake hamisítással szembeszálló szolgáltatók: Bár a közvélemény manipulálására bevetett hírhamisítás nem új keletű, a közösségi hálók és a rajtuk megjelenő robotok elképesztően felfokozták a félretájékoztatás és a propaganda hatékonyságát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az AI gyors fejlődésével ma már a hang- és videófelvételek is meggyőző minőségben hamisíthatók, így az olvasni kevésbé szerető médiafogyasztók sokkal szélesebb köre vehető célba. A szervezetek és a kormányok most ugyancsak a fejlett technológiával felvértezve szállnak szembe a deep fake hamisítókkal. Blokklánccal tanúsítják például a fotók és a videók hitelességét, amely a tartalom eredetére és szerkesztésére nézve megmásíthatatlan és megosztott nyilvántartást vezet. Ideális esetben ezt a tanúsítványt maguk a tartalomfogyasztók is látni fogják
Ugyancsak 2023-ra az AI- és ML-fejlesztők önszabályozó szakmai szövetsége jön majd létre a világ hét legfejlettebb országa közül legalább négyben: A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás egyaránt hajlamos az elfogultságra, akár a bonyolult algoritmusokat író vagy a tanuláshoz használt adatkészletek minőségét ellenőrző emberek hibájából, akár azok szándékos megváltoztatása miatt válik részrehajlóvá. Az AI rendeltetésének és méretezésének függvényében az elfogultság súlyos következményekkel járhat egész embercsoportokra nézve. A mesterséges intelligencia szakmai szabályozása komoly kihívás, de elkerülhetetlen, hogy az iparágak szabványosítsák a fejlesztést és a tanúsítást, beleértve az etikus AI-használat mércéjének felállítását is.
Tizedik stratégiai előrejelzésében végül a Gartner arra figyelmeztet, hogy 2021-ig a hagyományos nagyvállalatok digitális átalakulására indított kezdeményezések átfutási ideje a vártnál kétszer hosszabb lesz. Meglévő informatikai környezetüket is korszerűsíteniük kell ugyanis a nagy szervezeteknek, és az összetett, költséges folyamat komoly erőforrásokat köt le, visszafogva a digitális innováció ütemét. A kisebb vállalatok számára adott a lehetőség, hogy a nagyokat megelőzve lépjenek piacra - feltéve, hogy szemléletüket, működésüket tekintve elég agilisak ehhez, mert nem csak a méret számít.
