Miközben Zalaegerszegen épül a majdan önvezető autókat fogadó tesztpálya, már ma is egyre több olyan technikai megoldással találkozhatunk, amely a járművek - egyelőre csak a vezetővel közlekedők - hálózatba kapcsolására épül. Ezen eszközök számos feladatot látnak el, így például gazdaságosabbá teszik az üzemeltetést, segítik a navigálást és a parkolást, továbbá - nem utolsósorban - fokozzák a járművek és a közlekedés biztonságát. Vagy másképpen megközelítve a kérdést: fontos szerepet játszanak többek között a nagyvárosok forgalomszervezésében, a környezetszennyezés és a közlekedés okozta stressz csökkentésében. Noha a fejlesztők szeme előtt minden bizonnyal az autonóm járművek lebegnek, a részeredmények fokozatosan már megjelennek a járművekben.
Digitális védelmi pajzs motorosoknak
Sajnálatos tény, hogy a motorosok nagy veszélynek vannak kitéve az utakon: esetükben tizennyolcszor nagyobb a halálos közúti balesetek kockázata, mint az autóvezetők körében. Magyarországon 2016-ban összesen 1316 személyi sérüléssel járó közúti motorbaleset történt, ezek során 50 motoros vesztette életét. Ráadásul, amikor a motor nem motorral, hanem például autóval ütközik, a motorosok 70-75 százalékban vétlenek. Ennek vélhetően egyik fő oka, hogy a motorokat nem, vagy sokkal nehezebben veszik észre a forgalomban, mint a nagyobb járműveket. Az effajta vészhelyzetek elkerülésére a Bosch partnereivel olyan okosmegoldást fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy a motorkerékpárok és a gépkocsik kommunikáljanak egymással. Ezáltal egyfajta digitális védelmi pajzs alakítható ki a motorosok számára. A Bosch baleseti kutatásának becslései szerint a motorok és gépkocsik közötti hálózatba kapcsolt kommunikációval a motorbalesetek közel egyharmada megelőzhető lenne.
A fejlesztés lényege, hogy a néhány száz méteres körzetben tartózkodó járművek másodpercenként akár tízszer is képesek egymással információt cserélni a jármű típusáról, sebességéről, helyzetéről és haladási irányáról. Így a vezetők már jóval azelőtt értesülhetnek a közeledő motorkerékpárról, hogy azt akár ők maguk, akár járműveik szenzorjai érzékelnék. Ilyen jellegzetes veszélyhelyzet például akkor állhat elő, amikor a motor egy többsávos úton, hátulról közeledik az autó felé, annak holtterébe kerül, vagy az előzéshez sávot vált. Ha a járművek közötti információcserének köszönhetően a rendszer potenciális veszélyhelyzetet ismer fel, a motoros és az autós műszerfalán villogó fényjelzés, valamint hangjelzés figyelmeztet.
A motorok és az autók közötti gyors adatcsere alapja az ITS G5 nyilvános WLAN szabvány. A technológia az úgynevezett többszörös ugrás elvét alkalmazza, vagyis az információt automatikusan küldi egyik járműről a másikra. Így a távolabb közlekedő motorosok és autósok is megbízhatóan megkaphatják a szükséges információkat.
Radaralapú útazonosítás
Az automatizált vezetéshez szükséges nagyfelbontású térképekhez eddig videóadatokat használtak. Nemrégiben a Bosch radarjelek alapján hozott létre lokalizációs réteget. A radaralapú útazonosítás egyedi visszaverődési pontok milliárdjaiból áll össze, amelyek a radarjelek által elért helyeken - például védőkorlátokon vagy közlekedési táblákon - jönnek létre. Segítségükkel leképezhető az út vonalvezetése. Az ilyen térkép alapján az automatizált járművek centiméteres pontossággal, megbízhatóan képesek meghatározni a helyzetüket egy adott sávban, akár rossz látási viszonyok között, sőt éjszaka is. A megoldás kilométerenként 5 kilobájtnyi adatot továbbít a felhőbe, ami nagyjából a fele a videótérképek adatmennyiségének. A várakozások szerint az első járművek legkésőbb 2020-ban továbbítanak radaralapú útazonosítási jeleket Európában és az Egyesült Államokban. A radaralapú útazonosítás, mint kiegészítő helyzetmeghatározás alkalmazásában a Bosch együttműködő partnere a TomTom. A két vállalat 2015 júliusa óta dolgozik a radaralapú útazonosításon és annak beépítésén a többrétegű, nagyfelbontású TomTom térképbe.
A nagyfelbontású térkép folyamatos frissítéséhez körülbelül egymillió járműből álló flottákra lesz szükség Európa, Észak-Amerika és az ázsiai csendes-óceáni térség autópályáin. Az egyes rétegek aktuális adatait a járművek fedélzeti érzékelői haladás közben generálják, majd azokat kommunikációs dobozok továbbítják a járműről a gyártók felhőjébe, onnan pedig a Bosch IoT-felhőjébe. Ennek segítségével hozza létre a Bosch az összes hagyományos térképformátummal kompatibilis radaralapú útazonosítást. A TomTom feladata - többek között - beépíteni a térképbe, majd továbbítani a radaralapú útazonosítást.
Önvezető autók Magyarországon
Németországon kívül Magyarországon van a Bosch legnagyobb kutatás-fejlesztési bázisa, így az európai piac fejlesztései is főként hazánkban zajlanak. A cégcsoport magyarországi tevékenységében kiemelt fontossággal bírnak az önvezető autók és az elektromosítás, valamint a hálózatba kapcsolt gyártást megvalósító Ipar 4.0 vívmányai. Az önvezető autókkal kapcsolatos technológiával a Bosch kifejezetten Magyarországon szeretne foglalkozni - hallottuk Ficzere Ferenctől, a Robert Bosch Kft. kommunikációs igazgatójától.
A Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani gyárában többek között olyan radarok készülnek, amelyek szintén a jövő mobilitási törekvéseit szolgálják: a szakemberek az elektromobilitáshoz és az automatizált vezetéshez gyártanak teljesítményelektronikákat, közép-hatósugarú radarokat és szenzorokat. Az Egerben és Makláron működő Robert Bosch Automotive Steering Kft. gyárában pedig az önvezető járművekhez elengedhetetlen elektromos kormányrendszerek fejlesztése zajlik.
Szintén magyar mérnökök fejlesztették az okosváros koncepcióba integrált automatikus parkoláshoz szükséges, globálisan elérhető technológiát, míg az aktuális kutatások az úgynevezett mélytanulási folyamathoz kapcsolódnak, amelynek köszönhetően a program önmagát tudja tanítani.
Egyetem, kutatóintézet, ipar szövetsége
A gépjárműgyártás mellett Magyarország egyre jelentősebb szerepet tölt be az autóipari kutatás-fejlesztés területén. Az intelligens és autonóm közlekedési technológiára fókuszáló további fejlődés kulcsfontosságú feltétele a magas szinten kvalifikált szakemberek képzése. E trendhez illeszkedik a RECAR (REsearch Center for Autonomous Road vehicles) program, amelyet a BME, az ELTE és az MTA Sztaki két iparvállalat, a Bosch és a Knorr Bremse közreműködésével hozott létre. A program célja az ipari, egyetemi, kutatóintézeti tudástőke és gyakorlati tapasztalat szinergiáinak felhasználásával a tématerület magas szinten kvalifikált szakembereinek képzése.
Az együttműködés keretében az egyetemeken két új, angol nyelven oktatott mesterszak indítását tervezik (egyet a BME-n, egyet az ELTE-n), amelyekre különböző - elsősorban mérnöki és informatikus - alapszakok hallgatói jelentkezhetnek.
- A RECAR program keretében konkrét kutatás és fejlesztés is folyik. Két hónapja álltunk elő saját önvezető autónkkal, amely bizonyos funkciók autonóm bemutatására alkalmas. Jóllehet az eredeti tervek szerint 2017 februárjában indult volna az első MSc-képzés a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán - és ehhez mi mindennel el is készültünk -, a szaklétesítés adminisztratív okok miatt egyelőre nem valósult meg. Most úgy látjuk, hogy jó esetben 2018-ban, biztosan 2019-ben indulhat a képzés - tájékoztatott Varga István, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja.
A karon most állítanak össze egy nagyobb anyagot, amely a BME ezen a területen meglévő tudását és kompetenciáit rendszerezi, továbbá felvázolja a jövő évi kutatási és fejlesztési irányokat.
- Az ELTE Informatikai Karán (IK) előreláthatólag 2018 szeptemberében indul a RECAR program keretében tervezett Autonómrendszer-informatikus mesterképzés - mondta el Horváth Zoltán dékán. Az önvezető járművek területén végzett kutatások a program koncepciója szerint szorosan kapcsolódnak a szakemberképzéshez. Az ELTE részvétele a RECAR program kutatási tevékenységében nem előzmények nélküli, többéves kiterjedt kutatások előzték meg a mesterséges intelligencia, a mélytanulás, a kiberfizikai rendszerek, valamint a képfeldolgozás területén.
Az ELTE IK 2017-től a BME-vel és a Széchenyi István Egyetemmel együttműködésben részt vesz az EFOP-3.6.3-VEKOP-16 Tehetséggondozás és kutatói utánpótlás fejlesztése az autonóm járműirányítási technológiák területén című projektben. Ennek keretében három tematikus alkotóműhelyt hoznak létre.
- Az ELTE a RECAR programban is végzett kutatásokat a közelmúltban. A Bosch Hungary 2017-től a témakörhöz kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenység végzésére professzori állás létrehozását támogatja az IK-n, amelyre nemzetközi álláspályázatot írtunk ki - emelte ki Horváth Zoltán.
A világban folyó fejlesztések legizgalmasabb, legkritikusabb pontjairól így nyilatkozott Varga István:
- Az autonóm járművek és a hálózatba kapcsolt járművek önálló területek, de nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ám nem egymás szinonimái. Az egész területre vonatkozóan a legizgalmasabb kérdés kevésbé műszaki, inkább társadalmi, jogi. Elsősorban azt kell tisztázni, hogyan fogja a társadalom befogadni ezeket a járműveket, és hogyan fogjuk szabályozni a működésükkel kapcsolatos jogi kérdéseket.
