Egyre inkább úgy tekintenek a felhőre az üzleti és technológiai döntéshozók, hogy annak révén gyorsan jutnak hozzá üzletiintelligencia- és analitikai megoldásokhoz, s többségük úgy véli, hogy a felhőalapú üzleti intelligencia előnyei meghaladják a használatában rejlő kockázatokat. A Forrester Research Martha Bennett és szerzőtársai által írt tanulmányában összefoglalta azokat a főbb tudnivalókat a felhőalapú üzletiintelligencia- és analitikai rendszerekről, amelyeket a CIO-knak feltétlenül ismerniük kell.
A felhőalapú szolgáltatások fogalmát többféleképpen definiálják a szakértők, de a meghatározások alapvetően két kategóriába sorolhatók. Az üzleti felhasználók szempontjából nézve a felhőalapú infrastruktúra az, amely nem a vállalat területén működik. Ugyanígy tekintenek a felhőre a technológiavásárlók is, akik a felhő használatakor megszabadulnak azoktól a gondoktól, amelyek együtt járnak a hardverek és szoftverek telepítésével, illetve karbantartásával. Az architekturális jellegű megközelítés kizárólag az úgynevezett több-bérlős (multitenant) környezeteket definiálja felhőként. (A több-bérlős alkalmazások esetében többen használnak párhuzamosan egy közös infrastruktúrát.) Ezt a meghatározást tekintik mérvadónak azok a technológiavásárlók, akik ki akarják használni a több-bérlős architektúra előnyeit, valamint azok a szolgáltatók, amelyek a kezdetektől fogva ilyen környezetként alakítják ki megoldásukat.
Ezt tudják az egyes felhőfajták
Mielőtt a felhőt használatba vennénk, mindenképpen meg kell határozni, hogy mely típusú megoldás felel meg a legjobban az igényeinknek a technikai kialakítás, a telepítési modell, a licencelés, a biztonság, valamint a teljes funkcionalitás tekintetében. A számunkra nem ideális felhőtípus választása a legjobb esetben is azt jelentheti, hogy nem tudjuk teljes mértékben kihasználni az üzleti intelligencia által nyújtott előnyöket, míg a legrosszabb esetben bekövetkezhet a törvényi előírások megszegése. A következőkben a Forrester Research tanulmánya alapján áttekintjük, milyen típusú felhőalapú üzletiintelligencia-megvalósításokkal találkozhatunk.
A szolgáltatók által üzemeltetett, több-bérlős nyilvános felhő futhat nyilvános infrastruktúrán (ilyen többek között a Microsoft Azure és az Amazon Web Services) vagy olyan infrastruktúrán, amelyet a szolgáltató felügyel saját vagy más cég adatközpontjában. Backup- és visszaállítási funkciókat, karbantartást, valamint ingyenes frissítést kínál, továbbá az új funkciók azonnal és egyidejűleg hozzáférhetővé válnak az összes ügyfél számára. A felhőalapú alkalmazásszolgáltatás minden előnyét nyújtja, és ha egy súlyos sebezhetőséget fedeznek fel a rendszerben, a megrendelők biztosak lehetnek abban, hogy mindenki egyszerre megkapja a biztonsági frissítést. Változó, hogy a szolgáltatók milyen mértékben felügyelik az alapul szolgáló infrastruktúrát, ezért erre célszerű kiemelt figyelmet fordítani a megrendelő által a biztonsággal és az elemzési munkafolyamatokkal szemben támasztott követelményektől függően. A több-bérlős nyilvános felhők általában előfizetéssel vehetők igénybe, a minimális időtartam változó, és kevés szolgáltató kínál használatalapú fizetési lehetőséget.
Néhány üzletiintelligencia-szolgáltató saját szoftverét ajánlja telepítésre a megrendelő privát felhőjében, illetve saját gépeit helyezi el a vállalat adatközpontjában. Ez a több-bérlős privát felhőszolgáltatás hasonlóan működik, mint a nyilvános felhő, azzal a különbséggel, hogy a megrendelő alkalmazottai futtatják és felügyelik a szoftvert, illetve végzik a biztonsági mentést és a helyreállítást. A több-bérlős kialakítás alkalmazása olyan esetekben is előnnyel jár, amikor a megoldást egyetlen vállalat felhasználói veszik igénybe házon belül. Például olyan szervezeteknél, ahol több részleg vagy szervezeti egység igényel üzletiintelligencia-szolgáltatásokat, a több-bérlős környezet csökkenti az adminisztrációt, lehetővé teszi minden felhasználó egyidejű frissítését, valamint fokozza a biztonságot.
A nyilvános felhőplatformon vagy adatközpontban futó virtuális privátfelhő lehet teljes mértékben több-bérlős felhőalapú üzletiintelligencia-megoldás vagy meglévő üzletiintelligencia-szoftver, amelyet alkalmassá tettek felhőben való futtatásra, de csak egy példányban. A szoftver mindkét esetben több-bérlős nyilvános felhőinfrastruktúra-környezetben vagy egy adatközpont-üzemeltető létesítményében fut, de minden egyes példánya egyetlen vállalathoz van rendelve. Itt ugyancsak a megrendelő működteti a környezetet, valamint végzi a mentést és a visszaállítást.
Egyes fejlesztők elérhetővé teszik szoftverüket a nyilvánosfelhő-szolgáltatók alkalmazás-áruházában. A virtuális privátfelhő azon szervezetek számára jelent ideális megoldást, amelyek nagyobb fokú felügyeletet igényelnek üzletiintelligencia-rendszerük felett, mint amit egy teljes mértékben több-bérlős környezet kínál, de nem akarnak invesztálni az alapul szolgáló infrastruktúrába. Így bizonyos előnyökről le kell mondaniuk, például nem jutnak hozzá azonnal az új funkciókhoz, a felhőben való futtatásra alkalmassá tett hagyományos üzletiintelligencia-megoldás esetében pedig kevésbé gyakoriak a frissítések.
A hosztolt vagy felügyelt szolgáltatások esetében a szoftvergyártó üzemelteti a megrendelőnél már meglévő termékét hosztolt szolgáltatásként, avagy egy másik cég látja el ezt a feladatot. Itt is van lehetőség frissítésekre, de ez általában nem automatikusan, hanem kérésre történik meg. Az üzletiintelligencia-szoftver szintjén nem beszélhetünk több-bérlős megvalósításról, és a licencelés módja ugyanolyan lehet, mint a hagyományos szoftvereké. Ez a fajta megközelítés olyan vállalatok számára lehet vonzó, amelyek már használják egy adott gyártó termékét, és az üzletiintelligencia-szolgáltatásokat az alkalmazottak nagyobb köre számára akarják elérhetővé tenni az infrastruktúrába való további invesztíció nélkül. Ugyancsak jól használható új üzletiintelligencia-képességek bevezetés előtti tesztelésére és finomhangolására.
Főbb döntési szempontok
Több tényezőtől függ, hogy a fentiekben áttekintett felhőtípusok közül melyik elégíti ki a legjobban az adott vállalat igényeit. Figyelembe kell venni a meglévő üzletiintelligencia-környezet jellemzőit, a jelenleg alkalmazott alkalmazásszolgáltatási stratégiát, valamint a biztonsági és megfelelőségi követelményeket. A döntés-előkészítés során érdemes megválaszolni néhány alapvető kérdést. Kezdjük mindjárt az egyik legfontosabbal, hogy vajon a kiszemelt megoldás kielégíti-e a szervezet biztonsági és megfelelőségi követelményeit. A biztonsági vezető és a szolgáltató képviselőjének bevonásával elvégzett konzultáció során meg kell vizsgálni, hogy a felhőszolgáltató milyen módszerekkel védi a megrendelők adatait, kikerülnek-e azok az ország határain kívülre, az üzletiintelligencia-szoftver nyilvános felhőinfrastruktúrán fut-e, vagy pedig a szolgáltató adatközpontban bérel hardvert a futtatásához, és teljes egészében maga felügyeli, futtatja a rendszerét.
Hasonlóképpen fontos annak ellenőrzése, hogy a bevezetni kívánt megoldás kompatibilis-e a megrendelő teljes architektúrájával és alkalmazásstratégiájával. Különösen oda kell figyelni erre a vonatkozásra olyan vállalatoknál, amelyeknél felhőalapú infrastruktúrára való migrációt terveznek, függetlenül attól, hogy ezt saját adatközpont üzemeltetésével kívánják-e megvalósítani. Egyáltalán nem közömbös az sem, hogy összhangban vannak-e az elvárásokkal a licencelési feltételek. Mindenekelőtt azt szükséges megvizsgálni, hogy hagyományos licencelést kínál-e a szolgáltató vagy előfizetéses konstrukciót. Érdemes meggyőződni továbbá arról, megvalósul-e az igényelt rugalmasság, és ha nem, milyen kompromisszumok elfogadhatóak a szervezet számára. Ha a vállalaton belül használt, meglévő szoftverek felhőbe való átviteléről van szó, meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi licencek megengedik-e a migrációt. Célszerű észben tartani azt is, hogy a felhőalapú üzletiintelligencia-szolgáltatások szerződési modelljei a piaci igényekhez való igazodás érdekében folyamatos változásban vannak, így jó eséllyel el lehet érni az egyedi igényeket kielégítő szerződési feltételeket.
