Az Amazon.com-on a „könyv” kategóriában egyelőre még a paperback kiadások vezetnek (mintegy 13,5 millió címmel), de még az úgynevezett „keményborítós” kiadásoknak is mintegy hetedét teszik ki a Kindle olvasóra kiadott művek. A HTML és PDF formátumban beszerezhető műveknél együttesen kicsit jobb a helyzet, de úgy tűnik, olvasási kérdésben egyelőre Johannes Gutenberg technológiája vezet. De hogy meddig, az kérdéses.
A tengerentúlon két éve dinamikusan nő a digitális könyvek aránya, és valószínűleg ez a lehetőség adott új lendületet a szerzői kiadásoknak is. A szerzői kiadás lehetősége azonban több szempontból is új kihívás elé állítja a könyvkiadást. „Az európai könyvpiac is évről évre szűkül, és a digitális könyvkiadás mentőöv lehet a könyves cégek számára. Az európai könyvkiadók szövetsége 2011 januárja óta lobbizik az Európai Bizottságnál azért, hogy a digitális könyv is ugyanolyan adókedvezményben részesüljön, mint papíralapú társa. A kanadai parlament március havát az e-könyvolvasók hónapjának nyilvánította, s láthatóan e könyvek sikere a tengerentúlon töretlen. Magyarországon más a helyzet: a digitális könyvek piaci részesedése fél százalék alatti. A tábla PC-k, az elektronikus könyvolvasó készülékek, a nagyobb kijelzős mobiltelefonok elterjedésével várhatóan ez az arány is nőhet” – áll a közelmúltban gründolt kiadó által kiadott közleményben.
Szerzői kiadás – kinek jó?
A szerzői kiadás ebben a helyzetben kétségtelenül új színt hozott a könyvkiadás területére. Az ötlet persze nem új, Magyarországon sem. Állítólag az első szerzői kiadású könyv Gyöngyössi István 1664-ben megjelentetett Márssal társalkodó Murányi Venus című kötete volt. Ahhoz azonban annak idején igencsak vaskos pénztárca kellett. Az internet azonban ezt is egyszerűsítette: sorra alakultak azok a portálok, ahol az alkotók maguk árulhatják könyveiket. A legnagyobb, a SmashWords immár 100 ezer könyvet árul 33 ezer szerzőtől, köztük, a Publio Kiadó jóvoltából, magyaroktól is.
Bár a Publio itt kultúrmissziót is felvállal, azzal, hogy terjesztési lehetőséget biztosít bárkinek, ez a misszió egyben üzleti célt is szolgál: a könyvek értékesítéséből származó bevétel 70 százaléka a szerzőt illeti, 30 százalék pedig a kiadóé, amely ebből a jutalékból üzemelteti a rendszert, valamint gondoskodik arról, hogy az adott alkotás bekerüljön a legnagyobb szerzői kiadásokkal foglalkozó portálok kínálatába. A szerző saját elszámolási oldalt kap a Publiónál, ahol naprakészen látja művei forgalmát.
Fölösleges-e a kiadói apparátus?
Összességében tehát a szerzőknek jó lehet ez a megoldás, bár kétségtelen, hogy a hagyományos kiadói csatornáknak ettől még komoly előnyük a kiadást segítő szerkesztői apparátus, ami némiképpen garancia arra, hogy a vásárló minőséget kap. Különösen igaz ez a tudományos kiadványokra specializálódott cégekre. A közelmúltban tudósok ezrei által bojkottált holland Elsevier például lektorok és opponensek hadával igyekszik azt biztosítani, hogy a tudományos szakfolyóirataiba kerülő cikkek valóban eredeti kutatási eredményeket közöljenek – aminek természetesen meg is kéri az árát.
A szerzői kiadások esetében nincs szerkesztő, nincs lektor, nincs korrektor, designer stb. Azaz itt a szerző a maga sikerének a kovácsa. Azt pedig, hogy nem plagizál, egy nyilatkozatban kell kinyilatkoztatnia. Emellett számtalan megoldandó feladat áll még e rendszerek üzemeltetői és használói előtt, például a fordítások kérdése. Nem hisszük, hogy ezektől a kezdeményezésektől a kiadók rövid távon megrendülnének. De kétségtelen, hogy számtalan új, továbbgondolandó lehetőséget biztosítanak a szerzőknek, és akár középtávon felbolygathatják a hagyományos értékesítési láncolatokat. Ezt mutatják az Amazon.com felmérései is: 2011-ben a szerzői kiadású könyvek átlagára 1,40 dollár volt, szemben 100 legnépszerűbb könyv 8,26 dolláros átlagárával. Ugyanakkor 2011-ben az amazon.com-on 18 szerzői kiadású mű jutott be az első 100 közé.
4 hónap, 93 mű
A Publio november 15-én indult, és azóta 93 művet publikált 60 szerzőtől. A kiadó ingyenesen elérhető, online e-könyv konvertert üzemeltet, és a feltöltött alkotásokat a konverzió után a hazai és nemzetközi online könyváruházakban (Amazon.com, Baker and Taylor – blio.com, Barnes and Noble, iTunes, Diesel Bookstore, Kobo.com, Lulu.com, Smashwords, Sony Reader Store) is elérhetővé teszi, valamint biztosítja a számlázási, fizetési hátteret. A szolgáltatás része, hogy a szerző kérhet szerkesztői, lektori, könyvtervezői támogatást, és a HVG-vel való együttműködésnek köszönhetően, nyomtatásban is megjelenhet a digitális könyv, tetszőleges példányszámban. A kiadó művei Apple, Android mobilplatformokon is elérhetők, de természetesen az e-könyvolvasókra is letölthetők.
