Mind több vállalatnak kell napi 24 órás, heti hét napos nyitva tartásra berendezkednie. Az üzleti tevékenység egyértelműen az internetre terelődik, legyen szó értékesítésről, ügyfélszolgálatról vagy a munkavégzés rugalmas formáiról, így mindig akad olyan ügyfél, aki a hagyományos értelemben vett munkaidőn kívül vásárolna, olyan értékesítő vagy vezető, aki kora reggel vagy késő este készítene ajánlatot, olvasna riportot. Hálózatba kapcsolt világunkban a verseny is globálissá válik, nemcsak a több földrészen fizikailag is jelen levő óriáscégek, hanem a regionális vagy helyi vállalatok számára is.
A folyamatos működésből, a sokfelől ható változások gyors megválaszolásából fakadó üzleti igények egyre nagyobb elvárásokkal szembesítik a vállalati IT-osztályt, amely sok esetben évek óta befagyasztott költségvetésre és idejétmúlt üzemeltetési modellre támaszkodva próbál helytállni.
Legyenek bármilyen szűkösek is a fejlesztésre és képzésre fordítható erőforrások, a szervezeteknek előbb-utóbb szembe kell nézniük a ténnyel, hogy üzleti eredményeik nagymértékben az általuk használt informatikai szolgáltatásokon is múlnak, ezért a sikeres tevékenység érdekében ezt a funkciót is meg kell újítaniuk – mutatott rá a Frost & Sullivan fehér könyvében (Journey to IT-as-a-Service Powered by Software Defined Data Centers), amelyet a Stratecasttal közösen a VMware megbízásából készített.
Egyre több vállalat virtualizálja szerverkörnyezetét Magyarországon is – bár ezen a téren elmaradunk a regionális átlagtól –, és a virtualizált adatközpontok által működtetett felhőszolgáltatások előnyei is mind szélesebb körben mutatkoznak meg. Jóllehet ezek a technológiák képezik az alapot, és bevezetésükkel a szervezetek kézzel fogható eredményeket érhetnek el – a beruházási és az üzemeltetési költségeket is csökkenthetik –, a vállalati informatika átalakítása nem állhat meg ezen a szinten. Tovább kell fejlődnie az IT-osztálynak is, olyan működési modellre váltva, amelyben már nem a rendszereket a háttérben felügyelő, idő- és munkaigényes funkcióként húzódik meg, hanem az üzleti stratégia formálásában aktív szerepet vállaló, technológiai vezetővé, rugalmas és hatékony IT-szolgáltatóvá lép elő.
Az informatikai funkció transzformációját lehetővé tevő architektúra a szoftveresen meghatározott adatközpont (software-defined data center, SDDC). Ebben az architektúrában a szerverek, a tárolók, a hálózati és a biztonsági eszközök is virtualizáltak, az alattuk levő hardvertől elvonatkoztatottak, és olyan vállalati szintű erőforráskészletet alkotnak, amelyet szabályozott, automatizált és intelligens szoftverek felügyelnek, és szolgáltatásként elérhetővé tesznek.
Értékteremtő funkció
Az SDDC-architektúra kialakítása felé vezető úton a szervezetek általában az adatközpont virtualizálásával, mindenekelőtt a szerverkörnyezet virtualizálásával teszik meg az első lépést.
Viszonylag alacsony költsége és könnyű, gyors implementálhatósága tette népszerűvé a szervervirtualizációt az adatközpontjukat konszolidáló és átalakító szervezetek körében. A Stratecast IT-vezetők megkérdezésével készült, tavalyi felmérése szerint a vállalatok 58 százaléka már virtualizálta szerverkörnyezetét, vagy arra készül, hogy ezt a közeljövőben megtegye. Ebben a modellben azonban az IT-környezet többi komponense zömmel fizikai marad – szerverek mellett a tárolók, hálózati és biztonsági eszközök kevesebb, mint 10 százaléka kerül virtualizálásra.
Bár szervervirtualizáció által a költségek és az üzemeltetés tekintetében egyaránt növelhető a hatékonyság, az üzlet nagyobb előnyökre is szert tehet, ha a megkezdett úton továbbhaladva felhőkörnyezetet alakít ki.
A magánfelhő-architektúra a virtualizáció alapjaira olyan felügyeleti platformot épít, amely az automatizáció és a felhasználók számára biztosított, önkiszolgáló képességek révén további költségcsökkentést és hatékonyságnövelést tesz lehetővé. A Frost & Sullivan tavalyi felmérésében részt vevő, több mint 400 vállalatnak ugyan mindössze 10 százaléka rendelkezett működő magánfelhő-környezettel, 30 százalékuk mondta azt, hogy két éven belül kiépít ilyet, további 27 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy mérlegeli a magánfelhő implementálásának lehetőségét, de két év távlatában még nincsenek konkrét tervei.
Miközben a virtualizáció és a felhőszolgáltatási modell – legyen az magán-, nyilvános vagy hibridfelhő – segít az aktuális üzleti igények megfelelő kiszolgálásában, a vállalati informatikának tovább kell fejlődnie, mert a felhőszolgáltatások, a mobilitás és a bigdata-alkalmazások térhódításával azok az elvárások is mind nagyobbak lesznek, amelyeknek eleget kell tennie.
A sikeres megfelelés érdekében a jövő adatközpontjának új, ún. ITaaS (information technology as a service) szolgáltatási modellre kell váltania, amely a szervezet összes informatikai erőforrását – a feldolgozási kapacitást, a tárolókat, a hálózati és a biztonsági eszközöket – szolgáltatásként kínálja, és úgyszólván tetszőleges hardveren, illetve csatornán keresztül elérhetővé teszi.
Az SDDC-architektúrára épülő ITaaS-modellben a kézi vezérlésű, emberi beavatkozást igénylő folyamatokat az automatizáció váltja fel, az IT-szolgáltatásokat az üzleti oldal önkiszolgáló portálokon keresztül veszi használatba. Mindez rutinfeladatok tömegét veszi le az IT-osztály válláról, így felszabaduló erőforrásait az üzleti hatékonyságot és eredményeket javító alkalmazások fejlesztéséhez rendelheti. Ha sikeresen átáll az ITaaS-modellre, akkor vállalaton belüli megítélése is változni fog, az üzletágak többé nem a költséghelyet látják majd az informatikai funkcióban, hanem az értékteremtőt.
A szolgáltatás szabadsága
A szoftveresen meghatározott adatközpontban az informatikai környezet sokkal nagyobb mértékben automatizált, mint bármely más architektúrában. Az ügyes IT-vezető ennek köszönhetően minden eddiginél több erőforrást csoportosíthat át a rutinszerű üzemeltetési és karbantartási feladatok mellől az innováció területére, az üzleti célok elérését jobban segítő szolgáltatások létrehozására.
Saját ügyfelei körében végzett felmérése során a VMware arra az eredményre jutott, hogy az ITaaS-modellre váltó szervezetek több teljesítménymutatójukon is jelentős mértékben javítani tudtak.
Ebben a modellben az IT-osztály például lényegesen rövidebb átfutással, a korábbiakhoz képest 50 százalékkal gyorsabban tud új alkalmazásokat és szolgáltatásokat bevezetni, vagy a terhelés változásának megfelelően új erőforrásokat hozzáadni, és ez az üzleti eredményeken is megmutatkozik. A felmérésben részt vevő vállalatok például arról számoltak be, hogy az ITaaS-modellre való átállás óta 30 százalékkal több, kínálkozó üzleti lehetőséget tudtak megragadni, így bevételeiket is 20 százalékkal növelhették.
Eközben az infrastruktúra hatékonyabb hasznosításával és a feladatok automatizálásával akár 30-70 százalékos költségcsökkentést is el tudtak érni az adatközpont működtetéséhez köthető, illetve az általános informatikai költségeken, miközben 37 százalékkal csökkent a leállások száma a Tier 1-es alkalmazások esetében, és 41 százalékkal kevesebb biztonsági eseményre került sor.
Ezekből a számokból is kitűnik, hogy ha az SDDC-architektúra alapjain a vállalat sikeresen tér át az ITaaS-modellre, akkor nemcsak informatikai beruházásai fognak lényegesen jobban megtérülni, hanem informatikai szolgáltatásainak színvonala is látványosan megemelkedik. A nagyobb hatékonyságot és agilitást nagyobb felügyelet, és egyben szabadság is kíséri majd, mert az üzletet jobb eredményekhez segítő szolgáltatásokat bármilyen hardveren működtetheti, és a felhasználók által előnyben részesített digitális eszközökön, nyilvános, magán- és hibridfelhő-környezetekben is elérhetővé teheti.
