Minden keservével együtt is szemnyitogatónak bizonyult a koronavírus-járvány: megmutatta, hogy városaink mennyivel elviselhetőbbek lennének a mindent elözönlő autóáradat, a zaj és a füst nélkül. Ha kényszerűségből is, de néhány hónapig tisztább lett a levegő, zöldebb lett minden nagyváros: olyan, amilyennek azok álmodják (persze vírus nélkül), akik már jó ideje az okosváros-programok mellett törnek lándzsát. Sok javaslatuk idáig fölösleges luxusnak tűnt, a karantén alatt azonban kiderült, hogy nem csupán hasznosak, de bizonyos körülmények között életet menthetnek.
Egymásért, okosan
Jó példa erre az a segítő platform, amit a Toyota Mobilitási Alapítvány hozott létre németországi partnerekkel, és amely a koronavírus-járvány ideje alatt az okostechnológia alkalmazásával nyújt támogatást a rászorulóknak különböző szociális szolgáltatásokhoz, de működését a tervek szerint a járvány után is folytatni fogja.
A kezdeményezés a vidéki lakosság életminőségét hivatott javítani olyan régiókban, ahol a széttöredezett településszerkezet miatt egyre nehezebb biztosítani az alapvető közszolgáltatásokat. A nyílt forráskódú fejlesztés távlati célja egy holisztikus szemléletű Okosfalu Platform kiépítése, amely integrálja az e-kormányzatot, az egészségügyi szolgáltatásokat, a közüzemeket és a sokfajta regionális feladatot.
Felhasználói visszajelzések alapján a szolgáltatások körét a későbbiekben folyamatosan bővítik: az első lépés egy olyan párosító megoldás, amely a járvány idején távolság alapján összehozza és rangsorolja a "segítők" által kínált szolgáltatásokat. Bárki, akiben karitatív energiák buzognak, regisztrálhat a platformon, és megjelölheti, miben tudna mások hasznára lenni. Aki segítségre szorul, a platformot átböngészve megtalálhatja azt a hozzá legközelebb lakó személyt, aki hazacipeli a csomagját a bevásárlásból, megsétáltatja a kutyáját, netán besegít a takarításba (jelenleg ezek a szolgáltatások a legkeresettebbek).
Noha az okosvárosokat általában úgy képzeljük el, hogy tobzódnak a csúcstechnológiai megoldásokban, a program kidolgozói tudják, hogy egy város akkor igazán okos, ha figyel azokra is, akiknek nincs okostelefonjuk, tabletjük, ezért telefonos call centert is fenntartanak az idősebbek számára. Akinek pedig kedve, energiája van hozzá, hogy ledolgozza a technikai lemaradását, annak a platform önkéntes segítői által felkínált ingyenes számítógép-használati tanfolyamokon erre is módja van.
Digitális megoldások vészhelyzetben
Az egész világon végigsöprő járvány vállalkozások tömegét tarolta le, és rávilágított arra, hogy a cégek többsége teljesen felkészületlen a válságok kezelésére. A krízishelyzetek főleg a kis- és középvállalkozások számára jelentenek hatalmas kihívást: egy amerikai felmérés szerint ebben a kategóriában a cégek 40 százaléka a válság után egyáltalán nem indul újra, de a folytatás mellett döntő cégek 25 százaléka is csődbe megy egy éven belül.
Kiélezett helyzetekben a működés hatékonyságát és rugalmasságát új szintre emelő digitális megoldások a túlélés zálogát jelenthetik. Ilyen a Schneider Electric nyílt, gyártófüggetlen IoT-platformja, az EcoStruxure, amely felhőalapú szolgáltatásokkal, kibervédelemmel és a mérőeszközök adatain alapuló elemzésekkel segíti a különböző létesítmények (szállodák, irodaházak, gyárépületek) üzemeltetését. A rendszer folyamatos hozzáférést biztosít az épületekre, berendezésekre vonatkozó információkhoz és diagnosztikákhoz, rendkívüli helyzetekben az üzemeltető így sokkal gyorsabban reagálhat. A platformot ellátták egy kiterjesztettvalóság- (AR-) modullal is, amely megkönnyíti az otthon dolgozó szakértők és a terepen tevékenykedő kollégák hatékony együttműködését.
A világjárvány a turizmusra is kegyetlen csapást mért. A visszaesés olyan mértékű, hogy a prognózisok szerint a szállodaipar csak két év múlva éri el azt a szállodai szobákra eső átlagos árbevételt, ahol tavaly tartott. A kilábaláshoz a szakértők szerint egyszerre kell csökkenteni a költségeket, és növelni az ügyfélélményt - az okostechnológiákkal azonban ez sem lehetetlen.
A vendég becsalogatásának legbiztosabb módja az, ha az érkezésétől a távozásáig személyre szabott élményekben részesül, például mobilos applikáción keresztül előre beállíthatja szobája zenéjét, hőmérsékletét, világítását, és a beállításokat akár a lánc más szállodáiba is magával viheti. A Schneider Electric integrált épületüzemeltetési megoldása emellett a költségek lefaragásában is segít: a rendszer a vendég távozása után leveszi a fűtést és leengedi a redőnyöket - így akár 25-30 százalékkal csökkenthet a szálloda energiaszámlája.
Összehangolt közlekedés
A karantén bevezetése után a világ nagyvárosaiban körülbelül harmadával csökkent az autóforgalom. A járvány kiürítette az utakat, eltűntek a parkolóhelyet kereső autók, kitisztult a levegő, és most a világban sokfelé dolgoznak azon, hogy a kedvező hatásokat átmentsék a járvány utáni időszakra. A megoldást - aligha meglepetés - itt is a digitalizálás, konkrétan a továbbfejlesztett forgalmilámpa-vezérlés és a parkolóhelyek rendelkezésre állásáról tájékoztató információs rendszerek kiépítése jelenti.
Elemzések kimutatták, hogy pusztán a közlekedési lámpák okosabb szabályozásával 25 százalékot lehetne faragni a torlódásokból, és a mesterséges intelligencia (AI), illetve a bigdata-technológiák felhasználásával viszonylag kevés pénzből hatalmas javulás érhető el a városi közlekedésben.
A telematikai rendszereket gyártó Kapsch TrafficCom szakembereinek pontos számai vannak a költségekről. A német mérnökök olyan világvárosokban helyeztek üzembe forgalomirányító rendszereket, mint Madrid, Mumbai és Quito: tapasztalataik szerint a telepítés lakosonként 2,5 euróba kerül, az üzemeltetés pedig évi 1 euro. A dugók számának csökkenéséből adódó megtakarítás viszont ennek a sokszorosa: a legszerényebb számítások szerint is eléri az évi 500 eurót lakosonként! Az okosvárosi közlekedési rendszerek tehát önmagukat finanszírozzák, és ezt a világon egyre többfelé ismerik fel. Az intelligens szabályozó rendszerek kiépítése a 2030-ig szóló Smart Budapest programban is helyet kapott - reméljük, nem kell még tíz évet várnunk a megvalósítására.
Az okosvárosi közlekedés másik pillére az autómegosztás. Ez sem a jövő zenéje: Budapesten már most több mint ezer carsharing autó működik, de Bécsben ez a szám ennek a másfélszerese. Egy felmérés szerint a magyarok még mindig nem ismerik eléggé a rendszert: egynegyedüknek fogalma sincs arról, hogy mire való, és csak 8 százalék bízik benne feltételek nélkül.
Pedig az autómegosztásnak - többek között a szigorú használati és karbantartási protokoll miatt - hatalmas előnyei vannak, és ez a karantén idején is megmutatkozott. A járvány alatt az egyik hazai cég, a kizárólag villanyautókat üzemeltető GreenGo például olyan appot fejlesztett ki, amellyel az is nyomon követhető, mikor fertőtlenítették a különböző járműveket. Vagyis ha járműveikbe beülünk, nem csak abban lehetünk biztosak, hogy nem szennyezzük a környezetet, hanem abban is, hogy magunk sem szedünk össze semmiféle fertőzést.
Az mMTC-é a jövő
Végül ejtsünk szót arról a technológiáról, ami a közeljövő okosváros-megoldásainak talpköve lehet: ez az mMTC (Massive Machine Type Communication, azaz kiterjedt gépi kommunikáció), amely a hálózatba kapcsolt milliónyi eszköz közötti adatcserét biztosítja. Az mMTC-t úgy tervezték, hogy széleskörű lefedettséget biztosítson négyzetkilométerenként sok százezernyi IoT-eszköz számára, támogassa az energiatakarékos megoldásokat, és elérhessék a csekély szoftver-, illetve hardverképességekkel rendelkező eszközök is.
Érdemes megjegyeznünk a betűszót, mert még sokat fogunk találkozni vele: az mMTC-modulok eladásai 2024-re elérhetik az egymilliárd egységet! A szenzorok, végrehajtó egységek, okoskütyük, ruhák, szemüvegek, drónok és az IoT világának megannyi, 5G hálózatra kapcsolódó eszköze mind-mind remekül kamatoztathatja majd az mMTC lehetőségeit.
Az okosvárosokban a közlekedési lámpák és a közvilágítás szabályozása lehet a technológia első alkalmazási terepe.
De szerephez juthat az egészségügyben is, ahol - erre a Covid-19 járvány is rámutatott - világszerte jelentős korszerűsítésekre, és a működés hatékonyságának növelésére van szükség.
Körképünk végén visszaértünk kiindulópontunkhoz: a koronavírus-járványhoz, amely sokkolta a világot, egyben azonban esélyt is teremtett a változásra. Közhely, de igaz: a válság mindig lehetőség is. Lehetőség arra, hogy okosmegoldásokkal felkészüljünk az újabb krízisekre, csökkentsük a válság okozta megrázkódtatásokat, és összességében élhetőbbé tegyük világunkat. Röviden: okosabban éljünk.
