Interjú Ormós Gabriellával, a Morpho Communications ügyvezető igazgatójával, aki 2002 óta irányítja Magyarország egyik vezető kommunikációs ügynökségét.
Computerworld: Hogyan látja, miként alakult át a vállalati kommunikáció az elmúlt 13 évben?
Ormós Gabriella: 10-15 évvel ezelőtt a vállalati kommunikáció elég egyoldalú volt, a cégek leginkább a saját termékeikről, szolgáltatásaikról, eredményeikről beszéltek, önmagukat „fényezték”. Ez ma már egyáltalán nem működik. Az üzenetek ma már arról kell szóljanak, hogy adott ügyfél számára milyen hasznot hozhat, üzleti tevékenységüket mivel támogatja egy-egy termék vagy szolgáltatás.
Míg a 2000-es évek elején a célcsoportot jellemzően demográfiai adataik alapján rendezték nagy halmazokba, ma már – köszönhetően a digitális eszközöknek – azt is tudjuk, kik ők, hol vannak, mit csinálnak és miről beszélnek, így szinte személyre szabott ajánlatokkal kereshetjük meg a potenciális ügyfeleket.
Mind a külső, mind a belső kommunikációra érvényes az egyik legnagyobb változás, hogy – szemben a ’90-es és 2000-es évekkel – a vállalat és termékei helyett a középpontban az ember és a közösség áll. Az ismertség helyett ma már a kapcsolódáson van a hangsúly, azon, hogy megtaláljuk-e azokat a közös ügyeket, amelyek által a célcsoportunkhoz kapcsolódhatunk, meg tudjuk-e őket ismerni és fent tudjuk-e tartani, szorosabbra tudjuk-e fűzni a kapcsolatunkat velük.
Az elégedett ügyfél ma már kevés, lelkes ügyfelek kellenek, akik hosszú távon maguk viszik a cég vagy termék jó hírét.
CW: A jól felépített vállalati kommunikáció már nem csak a marketinges feladata, megfelelő informatikai háttér nélkül a marketing sem lehet igazán hatékony. Az IT-t miben hívják segítségül?
OG: Az IT az elmúlt 20 évben az egyik legnagyobb katalizátora volt a kommunikációs eszközök fejlődésének. Ma már el sem tudnánk már képzelni a munkánkat közösségi platformok, keresőmarketing, mobilapplikációk, játékok, streaming, üzletiintelligencia-szoftverek, a CRM és még számos egyéb alkalmazás nélkül. Számunkra a szakmánk a folyamatos tanulást jelenti, de ezzel együtt lesz izgalmasabb és élvezetesebb is a munkánk napról napra.
CW: A mobilitás nagy hangsúlyt kap ezen a téren is, informatikai szemszögből hogyan változott az eszközhasználat, milyenek a kommunikációs csatornák régen és most?
OG: A kommunikáció eszközrendszere talán még sosem volt ennyire összetett, hiszen a virtuális és a valós térben valós időben folyik a kommunikáció. Pont az összetett és igen zajos csatornák miatt van arra szükség, hogy az üzenet viszont minél egyszerűbb, minél könnyebben érthető legyen. Ez az oka annak is, hogy a vizuális elemek egyre nagyobb szerepet kapnak a kommunikáció során, az egyszerű grafikai elemektől egészen a magyarázó videókig.
CW: Ügyfeleik között sok az IKT-cég; mindig aktuális és sokakat érdeklő téma, hogy milyen szerepet töltenek be az IKT-szakmában a nők. Min múlik a sikeres beilleszkedés?
OG: Azt gondolom, a sikeres beilleszkedés ebben a szektorban is elsősorban a szakmai tudáson múlik, vagy itt talán még inkább. Tekintettel arra, hogy az emberi kapcsolatok ápolásának szerepe, a közösségépítés jelentősége megnövekedett az elmúlt években, ebben talán előny jelent a női intuíció és empátia.
Ami a belső kommunikációt illeti, a tehetségek megszerzése, megtartása és motiválása ma már komoly versenyelőnyt jelent, különösen a technológiai szektorban. Ehhez azonban már kevés az egyoldalú tájékoztatás, helyette sokkal inkább hangsúlyt kap a párbeszéd, a bevonás, az emberközpontú vezetés, egyszóval egy olyan alkotói légkör kialakítása, amelyben a munkatársak tehetségük legjavát tudják adni az adott munkahelyen.
Természetesen mi a Morphóban is kiemelt figyelmet fordítunk a cégkultúra fejlesztésére és ápolására – és azt tapasztaljuk, hogy a munkatársakra fordított figyelem mindig meghozza az eredményét.
