Valóban óriási nyomás alatt vannak a befektetési portfóliók, ez alól a senkié sem kivétel. A technológia mégis óriási segítséget tud nyújtani, mert a befektetők sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint 20 éve. Immár nem csak a cégen belül van szükség arra, hogy a technológiai innovációt maximálisan kihasználják a cég vezetői a folyamatoptimalizálás, költségcsökkentés vagy bevételnövelés szempontjából, hanem a cég és a privát pénzügyi téren is.
Egy gazdasági válsághelyzetben a legkézenfekvőbb megoldás: költségeket csökkenteni és amennyiben lehetőség van rá, bevételeket/hozamokat növelni. Nincs ez másképp a befektetési világban sem. Erre kínálhat egy jó megoldást a befektetési portfólió átsúlyozása a passzív befektetési alapok felé, melyek negyedakkora költségekkel dolgoznak, mint a bankokban és biztosítóknál elérhető és széles körben elterjedt társaik.
Passzív befektetési alapok
A passzív befektetési módszerek és alapok célja, hogy elkerüljék a gyakori kereskedés során előforduló díjakat és korlátozott teljesítményt. A legtöbb passzív befektetési alap ún. ETF formában érhető el (bővebben az ETF-ekről itt olvashat).
A passzív befektetés célja, hogy a vagyon fokozatosan épüljön. A passzív befektetés vételi és tartási (buy and hold) stratégiaként is ismert, ami azt jelenti, hogy az értékpapírokat hosszú távra vásárolják. Az aktív kereskedőkkel ellentétben a passzív befektetési alapok nem akarnak profitálni a rövid távú ár ingadozásokból és nem próbálják elkapni a legjobb beszállási pontot sem. A passzív befektetési stratégia azon az egyetemes gazdasági összefüggésen alapul, hogy hosszútávon a cégek növekednek, ezáltal a piacok is felfelé mennek.
A passzív befektetési alapoknak is vannak sajátos ágazatai, melyeket cégek vagy magánszemélyek rövidebb távon is ki tudnak használni, nem feltétlenül szükséges évtizedes távlatban gondolkodni.
Szerencsére a világban egyre inkább elterjedtebbek lesznek a passzív befektetési alapok, melyeknek a költségvonzata a hagyományos befektetési alapok töredéke. 2026-ra a világban nagyobb arányban lesznek jelen a passzív befektetési alapok, mint az aktívan, alapkezelők által kezelt befektetési alapok.
Passzív befektetési alapok költségei
A nyilvános befektetési alapok költségei Magyarországon átlagosan 1,5-2%/év körül mozogtak 2020-ban, ezek a számok azóta az infláció és az alapkezelői költségek emelkedése miatt már inkább a 2,5-3%-os sávban mozognak.
(Forrás: 2020-ban az MNB által publikált tanulmány alapján)
Ehhez képest az ún. passzív befektetési alapok költséghányada 0,05-0,5%/év. A technológiai fejlődés pedig lehetővé teszi, hogy a befektetők ne legyenek többé rákényszerítve a bankok és biztosítók által kínált exkluzív, de ugyanakkor jelentősen drágább befektetési termékekre, mert akár önállóan is kialakítható egy befektetési portfólió negyedakkora költségből.
Sőt, hozam tekintetében is felülteljesítik a passzív alapok az aktívan kezelt társaikat. A J.P. Morgan felmérése alapján nagyjából 1,3 - 2% a különbség a passzív alapok javára. Így tehát éves szinten akár egy 5%-os különbséget is eredményezhet, ha a befektetők rászánják az időt és átszervezik a befektetési portfóliójukat a modern megoldásoknak megfelelően.
Befektetésről, tőzsdéről és részvényekről érthetően - Érthető Pénz. 0% spam, 100% befektetési tudás.
