A St. Galleni Egyetem és a lausanne-i IMD intézet kutatói annak jártak utána, hogy az Európai Unióban és a G7-országokban székhellyel rendelkező vállalatok közül hányan váltak meg Oroszországtól azóta, hogy tavaly februárban megkezdődött Ukrajna teljes körű inváziója.
Az eredményeik azt mutatják, hogy "az EU és a G7-ek vállalatai csak nagyon korlátozott mértékben vonultak ki Oroszországból, ami megkérdőjelezik azt a narratívát, amely szerint a nyugati cégek nagyarányú kivonulása zajlik a piacról" - áll a St. Galleni Egyetem közleményében, amelyet az AFP ismertetett. "Valójában számos, ezekben az országokban székhellyel rendelkező cég ellenállt a kormányok, a média és a nem kormányzati szervezetek nyomásának, hogy az ukrajnai invázió miatt hagyják el Oroszországot" - írták.
A tanulmány, amelyet az online Social Science Research Network (SSRN) - a tudományos szakértői értékelésnek nem alávetett pre-print tanulmányok kiadója - tett közzé, kimutatta, hogy az orosz leányvállalatokkal rendelkező EU- és G7-vállalatoknak csak kevesebb mint 10 százaléka vált meg ottani érdekeltségeitől.
Amikor Moszkva megkezdte invázióját, az EU-ban és a G7-ekben székhellyel rendelkező 1 404 vállalatnak volt összesen 2 405 leányvállalata Oroszországban - derült ki a tanulmányból. A szerzők, Niccolo Pisani és Simon Evenett szerint mindössze 120 vállalat, vagyis e vállalatok mintegy 8,5 százaléka adta el legalább egy oroszországi leányvállalatát.
Az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező vállalatok több megerősített kivonulást jelentettek, mint az európai és japán székhelyűek. De az Oroszországban működő amerikai leányvállalatok kevesebb mint 18 százalékától vált meg teljesen az anyacégük az invázió kezdete óta - mutatta ki a tanulmány. Ezzel szemben a japán cégek 15 százaléka és az uniós cégek 8,3 százaléka távozott - áll a jelentésben.
A tanulmány szerint a kivonuló cégek 19,5 százaléka német és 12,4 százaléka amerikai tulajdonban van. A kutatás azt is kimutatta, hogy az Oroszországban aktív kereskedelmi tevékenységet folytató EU- és G7-országok vállalatainak teljes adózás előtti nyereségének mindössze 6,5 százalékát tették ki a kivonuló nyugati cégek. Eközben az ilyen vállalatoknál dolgozó alkalmazottak 15,3 százaléka volt oroszországi munkavállaló.
Ez azt jelzi, hogy a tanulmány szerint a kilépő cégeknek átlagosan alacsonyabb nyereségességük és nagyobb létszámú munkaerejük volt, mint az Oroszországban maradó cégeknek. Ezek az eredmények - áll az egyetem közleményében - "megkérdőjelezik a nyugati cégek hajlandóságát arra, hogy kivonuljanak azokból a gazdaságokból, amelyeket kormányaik most geopolitikai riválisaiknak tekintenek" - számolt be a The Moscow Times.
