A Microsoft és az OpenAI, a DALL-E és a ChatGPT alkotója perrel néz szembe, amelyben azt állítják, hogy jogtalanul használták fel a fejlesztők által a GitHubra feltöltött kódot. A múlt hónapban pedig művészek perelték be a Stability AI-hoz hasonló mesterséges intelligencia-generátorokat.
Ez a pereskedési fázis lehet, hogy új az mesterséges intelligencia esetében, de régi ügy, amikor a felforgató technológiákról van szó. Sőt, Peter Kafka, a Vox munkatársa szerint a mesterséges intelligencia felemelkedése akár a zeneipar fejlődésével is egybevághat.
Ki emlékszik ma már a Napsterre? Nyilván sokan, habár messze már az az idő, amikor erről a fájlmegosztó szolgáltatásról, számokat az internetről. A Napster eredeti változata megfeneklett, miután a művészek és kiadók pereket indítottak ellene azzal, hogy a szolgáltatást a zenelopás médiuma.
Lawrence Lessig, a Harvard jogi professzora évekig harcolt a zenei kiadók ellen az eredeti Napster-korszakban, akkor azzal érvelt, hogy a zenetulajdonosok szerzői jogi szabályokat használnak a kreativitás megsemmisítésére. A 2000-es évek elején a digitális jogok és a szerzői jogok körüli viták az embereknek még viszonylag kis részét foglalkoztatták. De most mindenki online van, ami azt jelenti, hogy ha valaki nem is tekinti magát "alkotónak", az általa írt vagy megosztott dolgok egy mesterséges intelligencia motor részévé válhatnak, és olyan módon használhatók, ahogyan azt elképzelni is nehéz.
A mesterséges intelligencia fejlesztését vezető technológiai óriások pedig - köztük a Microsofton, a Google és a Facebook - hatalmas beruházásokat intézett az iparágban. Ez azt jelenti, hogy nagyot veszíthetnek a tárgyalótermi kihívások során, de megvannak az erőforrásaik a jogi következmények leküzdésére és késleltetésére mindaddig, amíg ezek a következmények már a lényegen kívül esnek.
Lessig elmondta Kafkának, hogy sok alkotó és kreatív cég is úgy tekint majd a mesterséges intelligenciára, mint a munkájuk ellopására. A legtöbb generatív AI-eszköz a világhálón kutat adatok után, számos forrásból gyűjti össze az anyagot, majd kiad egy esszét, egy festményt vagy bármit.
Sok forrás szerzői jogvédelem alatt áll, vagy csak licenc alapján érhető el. A Microsoft és az OpenAI elleni per lényegében azzal érvel, hogy az AI-eszközök nem tartják be a GitHubon megosztott kódok használatára vonatkozó megfelelő protokollokat. Az AI támogatói szerint a gépek inkább "tanulnak", mint lopnak, és a meglévő anyagok keverékéből valami újat hoznak létre.
Hogyan oldódik meg mindez? A Napster után a zeneipar a következő évtizedben vesztes csatát vívott az internet ellen, mielőtt megadta magát, és hatalmas pénzeket keresett azzal, hogy dalokat licencelt a streamingszolgáltatóknak. Az interneten tartalmat birtokló nagyvállalatok hasonló alkut köthetnek az MI-vel - vonja le a következtetést Mark Dent a The Hustle-ben megjelent cikkében.
