Minthogy az interjúk még a koronavírus-járvány kirobbanása előtt készültek, a világgazdasági tendenciákról alkotott mérsékelten pesszimista vélemények azóta bizonyára még sötétebbek lettek, bocsátotta előre a múlt héten bemutatott tanulmány ismertetésekor Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója. Így a hazai nemzeti össztermék 2019-es rekordnövekedése 2020-ban valószínűleg nem ismétlődik meg, a várható érték 3-3,5 százalék. Ezzel kapcsolatban Futó Péter, a felmérést segítő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke megjegyezte: a fertőzött országokból érkező alkatrészek, termékek karanténba helyezése szükségtelen, csak lassítja a gyártást, beépítést.
Optimistábbak az átlagnál
Miközben a magyarországi cégvezetők többsége a globális és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2020-ban, saját vállalatuk helyzetét illetően magabiztosak a hazai vezérigazgatók, optimistábbak a nemzetközi átlagnál és versenyképesebbeknek érzik magukat a belföldi konkurenciánál. Tervezett lépéseik között a működési hatékonyság javítása az első, második az új termékek piacra vitele. A felmérés szinte minden országában gond, Magyarországon azonban különösen az a munkaerőhiány: a gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb kockázatként a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is a szakemberhiányt azonosították a megkérdezettek.
Saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban a hazai vezetők továbbra is derűlátóak: mind a következő egy évre nézve, mind hároméves távlatban tízből nyolc vezető bízik vállalata pénzügyi helyzetének kedvező alakulásában. A növekedés érdekében a hazai vezetők leginkább a működési hatékonyságon kívánnak javítani 2020-ban, de új termék és szolgáltatás bevezetése és az organikus növekedés is szerepel a tervek között. Ezzel szemben a felvásárlások jelentősége a növekedési tervekben egyre inkább csökken.
Lőcsei Tamás szerint az idei felmérés eredményei azt jelzik, hogy a hazai vállalatvezetők egyértelmű vízióval rendelkeznek arról, miként teremtenek értéket ügyfeleik számára. Ez megmagyarázza például, hogy a gazdasági lassulás előrejelzése mellett miért derűlátóak saját vállalatuk kilátásait illetően. Saját tapasztalatukból tudják a gazdaság lassulását már átélt hazai szervezetek, hogy mindig a legnehezebb időszakban kell bátor lépéseket tenni, tette hozzá.
Az állam és az adatok
Míg a termelővállalatoknak nem okoz gondot a forint árfolyamának romlása, s ezzel a még olcsóbbá váló munkaerő, a szolgáltatóknak éppenséggel nem érdekük, hogy a helyzet fennmaradjon, a folyamat folytatódjon. A megkérdezettek 66 százaléka sorolta ezt a tényezőt a nagyobb kockázatúak közé. A nyugdíjköltségeket 63 százalékuk emelte ki, a bizonytalan gazdasági növekedést ugyanakkor a hazai vezetők nem tartják annyira fontos tényezőknek, mint a határainkon túl, bár látható némi növekedés.
Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta, hogy a túlszabályozottság évek óta az egyik legnagyobb kockázat a vezetők szerint, akiknek jelenleg közel kétharmada aggódik emiatt. Főleg a kibertér szabályozása, az adatvédelmi, illetve az iparág-specifikus előírások töltik el őket aggodalommal. Arra a kérdésre, hogy mely technológiai területeken kellene együttműködnie az államnak és a magánszektornak, a digitális adatvédelmet és a kiberbiztonságot jelölték meg a megkérdezett vezetők, ezeket követi a mesterséges intelligencia.
A vezetők jelentős része számít állami szabályozásra a közösségi médiát illetően, egyúttal azonban azt is feltételezik, hogy az állam fel fogja használni a maga által gyűjtött adatokat.
Járulékos eredménye a felmérésnek, hogy kiderült: Magyarországon nem minden megkérdezett vállalat készített eddig kiberstratégiát, a dolgok internete pedig lényegesen kevesebb cégnél van a radaron, mint a határainkon túl.
Befektetés az oktatásba
Fontos vállalatunk megkülönböztetése a versenytársaktól, vallotta számos cégvezető. Határozott többséget képviselnek Magyarországon azok, akik szerint a tehetségek megtartása a hatalmas fluktuáció miatt rendkívül nehéz feladat. A megkérdezettek 27 százaléka meghatározta a növekedéshez szükséges készségeket, közel ennyien (23 százalék) bővítik a munkatársak és a vezetők technológiai ismereteit is. Az idei kutatásból kirajzolódik, hogy a képzésekben élen járó vállalatok vezetői bizakodóbbak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, ám félnek attól, hogy nehéz lesz megtartani a továbbképzett munkaerőt, ahogy kihívásként élik meg azt is, hogy a munkatársakat a tanultak alkalmazására ösztönözzék.
Ugyanakkor a képzésekben élenjáró és kevésbé jeleskedő szervezetek képviselői egyaránt pozitívumként emelték ki, hogy a képzési programok hatására nőtt cégük termelékenysége, erősödött a vállalati kultúra, és az oktatás még az égető problémának számító munkaerő-megtartásban is támogatta őket, az ebben élenjárók úgy érzik, proaktívaknak kell lenniük.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint jelen munkaerő-piaci körülmények között a legnagyobb kihívás azoknak a munkavállalóknak a megtalálása és megtartása, akikkel az adott vállalati stratégiát végre lehet hajtani. Futó Péter hangoztatta: a vállalati siker kulcsa az élethosszig tanulni képes és hajlandó munkavállaló. A vállalaton belüli tanulás, és az ezzel kapcsolatos motiváció megerősítése ugyanakkor nemcsak a munkáltató érdeke: a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét és értékét is meghatározza a fejlődési képesség.
Végül a klímaváltozásról is véleményt mondtak a vezérigazgatók, amit a tavalyi duplázódást követően idén alig többen gondolnak fenyegető tényezőnek. Egyre többen látnak ugyanakkor lehetőséget ezen a területen: a válaszadók kétharmada szerint a zöld kezdeményezések javítják vállalatuk reputációját, és közel felük úgy gondolja, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó figyelem új termékek és szolgáltatások fejlesztésére teremt lehetőséget.
