A magyarországi ajánlatkérők 3478 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 1304 milliárd forint értékben az első félévben, ami az egy évvel korábbihoz képest 11 százalékos, illetve 50 százalékos csökkenésnek felel meg. A visszaesés hátterében a globális krízis, a háború hatásai és az építőipari árak drasztikus emelkedése áll, ami "szinte derékba törte" a magyar gazdaságot jellemző korábbi dinamikus növekedési pályát.
Az eljárások értéke a legjelentősebb mértékben az építési beruházás kategóriában esett vissza, 411 milliárd forintra a tavalyi első félévi 1954 milliárdról.
Az építési beruházások korábban a közbeszerzések összértékének kétharmadát tették ki, mára viszont kiegyenlítődött az arány, és az árubeszerzéssel, illetve a szolgáltatásmegrendeléssel közel azonos az arányuk. A jelentés szerint az árubeszerzési eljárások értéke 446 milliárd forint, a szolgáltatás-megrendelési pedig 447 milliárd forint volt január-júniusban.
Amennyiben az uniós források érkezése beindul, az a közbeszerzési eljárások számát és értékét is felfelé tolja majd.
A hatóság célja csökkenteni a hirdetmény nélküli eljárások számát, az első félévben 113 darab ilyen ügyet regisztráltak szemben a tavaly ilyenkori 119-cel; az eljárások aránya értékben 8,4 százalékra csökkent a tavalyi 13,7 százalékról.
Az európai uniós módszertan szerint - amely csak egyes szerződéseket vesz alapul - az egyajánlatos szerződések számának és értékének aránya is magasabb, mint a hazai módszertan szerint: 35 százalék, illetve közel 31 százalék. Céljuk, hogy az európai uniós átlag alá, 20 százalék körüli szintre csökkentsék az egy ajánlattevős eljárások számát az EU módszertana szerint.
Az viszont jó hír, hogy az egy közbeszerzésre jutó ajánlatok átlagos száma nagyjából 8-ra nőtt a korábbi 6-ról, a verseny tehát élénkült. Ugyanakkor amennyiben a kiírások száma növekszik majd, az átlagos szám újra csökkenhet.
A zöld szempontokat tartalmazó eljárások száma és értéke is nagyjából 50 százalékkal nőtt - 14,5 százalékra, illetve 16,1 százalékra - az előző két év azonos időszakához képest.
Az egyajánlatos eljárások számának csökkentéséhez közvetetten az is hozzájárulhat, hogy az ilyen szerződéseket fokozottan figyelik, az ellenőrzési tervbe az esetek automatikusan belekerülnek. A közbeszerzési törvény tartalmazza azt a lehetőséget, hogy az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha csak egy ajánlat érkezik, a tavalyi jogszabályváltozások ösztönzik a kiírókat erre.
