A Microsoft felmérésből kiderül, hogy a kisvállalkozások informatikai rendszereik kialakításánál leginkább a költségekre figyelnek – az európai válaszadók 45%-a, míg a magyarok 60%-a tartja ezt különösen fontos kérdésnek.
A kutatás során, amelynek adatfelvétele 2013 februárjában zajlott, 25 vagy kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeket kerestek meg szerte Európában - hazánkból 200 kkv vett részt a felmérésben.
A kutatás szerint a hazai kisvállalkozások 24 százaléka bízik abban, hogy pénzügyi helyzete az elkövetkező egy évben javulni fog – ez némileg elmarad mind az európai, mint a közép-európai átlagtól, amely egyaránt 30%. A régióban csupán a csehek és a görögök pesszimistábbak a magyaroknál (19, ill. 23%), míg Nyugat-Európában a hollandok bíznak legkevésbé a jövőben (15%). A legoptimistább nemzetnek Törökország bizonyult (64%), a második helyen az írek futottak be (51%), akiket nem sokkal lemaradva a románok követtek (48%). Érdekes módon, azok a magyar vállalkozások, amelyek használnak valamilyen felhőszolgáltatást, nagyobb arányban bíznak a javulásban (26%), mint azok, amelyek egyetlen ilyen megoldással sem élnek (19%). Még nagyobb a különbség, ha a válaszadó vállalkozások „életkorát” vizsgáljuk – a hat évnél idősebb cégeknek mindössze 17%-a bízik a fejlődésben, míg az ennél fiatalabbaknak 37%-a!
Nagy megbecsültségnek örvend az informatika hazánkban, a vállalkozások 76%-a szerint kritikus fontosságú a sikerben – ez jelentősen magasabb érték, mint a 61%-os európai átlag. A megbecsültség érthető, ha megvizsgáljuk, hogy mennyi és milyen gyakori problémákkal kell megküzdeniük a magyar informatikusoknak: egyebek mellett a cégek 37%-a szembesült rendszerleállással, 26% ütközött rosszindulatú kártevők és vírusok miatt adatvédelmi problémákba és 25% tapasztalt adatvesztést az elmúlt egy évben.
A kutatásból kiderül, hogy míg az európai kisvállalkozások 53%-a, addig a hazaiak 66%-a használ valamilyen felhőszolgáltatást. Nemzetközi összehasonlításban Norvégiában a legkevésbé (23%), és Ukrajnában a leginkább (85%) népszerű a felhő valamilyen formája. Itthon a leggyakrabban az elektronikus levelezést oldják meg ily módon (57%), de népszerű még a dokumentumok megosztása (42%), az azonnali üzenetküldés, a VoIP (31-31%) és az adattárolás (23%) is. Az európai átlagnál (9%) magasabb a netes irodai csomagok – például az Office 365 vagy a Google Docs – használata (12%), de ugyanakkor számítási kapacitást csak kevesen (4%) vesznek igénybe a felhőből. A magyar cégek kereken fele ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a felhőszolgáltatások egyre jelentősebb szerepet fognak játszani a kisvállalkozások sikerében – ez ismét magasabb érték az európai átlagnál, amely mindössze 42%. Azonban azok a magyar cégek, akik használnak valamilyen felhőszolgáltatást, 63%-ban értenek egyet a fenti állítással, míg azok, akik nem, csupán 22%-ban. A kutatás adataiból az is kiderül, hogy a hat évnél fiatalabb cégek 68%-a gondolja ezt, míg az idősebbeké csupán 42%-a.
Talán az átlagosnál magasabb elterjedtségnek is betudható, mindenesetre a magyar vállalkozásoknak csak kis része (23%) tervezi azt, hogy az elkövetkező időszakban informatikai költései egy részét a felhő felé csoportosítsa, kétharmaduk (66%) pedig egyenesen valószínűtlennek tartja. Európai összehasonlításban ugyanez a két érték 28, illetve 48%.
A kutatásban azt is megvizsgálták, hogy a felhőalapú szolgáltatások előnyös tulajdonságai közül melyeket találnak igazán fontosnak a vállalkozások. Az esetek többségében a magyar cégek véleménye nagyjából egybeesett európai társaikéval – pl. kevesebb házon belüli erőforrást igényel az informatikai rendszer működtetése; mindig a legfrissebb technológia használatának lehetősége; távoli elérés; felhasználóbarát működés; adatbiztonság; katasztrófatűrő működés; – voltak azonban olyan területek, ahol markáns eltérés mutatkozott. Ezek közül kiemelkedik a költségek rugalmasságának megítélése (európai átlag: 56%, hazai adat: 71%), de jelentős a különbség a testreszabhatóságnál (56% vs. 69%), az informatikai költések csökkentésénél (55% vs. 66%) és a skálázhatóságnál is (42% vs. 51%).
A felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatos félelmek közül a vállalkozások esetében a legjelentősebbek az adatbiztonság (európai átlag: 62%, hazai adat: 56%), az adatvesztés (61% vs. 59%), valamint az adatvédelmi aggályok (58% vs. 55%), ugyanakkor viszonylag kevesen tartanak attól, hogy ezek kevesebb funkcióval bírnak, mint a számítógépre telepített megoldások (42% vs. 37%).
