Az informatikai üzletről szóló beszélgetésekben mostanában szinte csak a felforgató (disruptive) technológiákról van szó. Ezek határozzák meg ugyanis a jövőre nézve, hogy melyik vállalkozás lesz eredményes, és melyik marad le vagy bukik el. És nem csak az ICT-szektorban, hanem mindenütt, ahol e technológiák felhasználói megtalálhatóak. Azaz minden szektorban, a cégek minden egyes részlegénél, a glóbuszunk minden sarkában, s a népesség szinte minden rétegében. Ezt a nagy változást (az IDC kifejezését használva) a számítástechnika harmadik platformja alapozza meg.
A harmadik platform cégei – amelyek a bevételeiket elsősorban a felhőből, a közösségi médiából, a mobilizmusból, a Big Data (nagy adat) és elemzőtechnológiák értékesítéséből szerzik – a marketing-költségvetésük 8-12 százalékos növekedésére számíthatnak, ami legalább hatszor akkora növekedés, mint az ICT-iparág többi részén, hiszen az átlagos bővülést piacelemzők 1,5-2,5 százalékra teszik az idén. Mivel a marketingkiadások általában párhuzamosan haladnak a bevételi trendekkel, azt is mondhatnánk, hogy ahol jól megy, ott többet költenek e felforgató technológiák piaci megjelentetésére, miközben az is igaz, hogy azok felhasználó a cégek, amelyek a harmadik platform kínálatára többet költenek, azoknak jobban megy.
Mobil alapok
A harmadik platform öt komponense közül kiemelkedik a mobil számítástechnika. Emiatt vannak, akik egyenesen azt állítják, hogy az internetnek vége van, legalább is abban az értelemben, ahogyan eddig gondoltunk rá, mert a mobil csatornák a világ behálózottságnak képét teljesen átformálják.
A közösségi hálózatok, a felhők, a Big Data mind elérhetők mobil eszközökkel, ami a munkahelyeken (BYOD) is változásokhoz vezet. A BYOD az üzleti változata a mobilmozgalomnak, amelyet az az igény is támogat, hogy az adatokat egyre szélesebb spektrumban, és egyre több üzleti helyzetben lehessen hasznosítani.
Az IT-kiadások több mint a fele kapcsolódik már a mobileszközök (okostelefonok, tabletek, e-olvasók) beszerzéséhez. Ez az 57 százalékos becsült részesedés globálisan mintegy 430 milliárd dolláros forgalmat fedett le 2013-ban. Az iparági elemzők azonban azt jósolják, hogy jövő év végére a fejlett piacokon többen fogják elérni az internetet mobileszközökön, mint PC-ken keresztül, ami további gyors növekedést vetít előre a mobil szektorban.
A mobil számítástechnika robbanása a közösségi hálózatokat exponenciális növekedési rátával duzzasztja óriásira. Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy az igazi detonáció ott fog bekövetkezni, ahol a fejletlen hagyományos infrastruktúrát pótolja a mobiltechnológia: a Közel-Keleten, Afrikában, Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában.
Ha a jelenlegi trendek fennmaradnak, a mélyebb és jobban fókuszált funkcionalitást kínáló réspiaci versenyzők szerepe drámaian meg fog nőni világméretekben is. Például a fotókra, a helymeghatározásra vagy éppen a nemzeti piacokra összpontosító szolgáltatások nagyon gyors növekedést érhetnek el.
Élj a munkának!
A közösségi hálózatok növekedése bár nem olyan őrült ütemű, mint a mobilizmusé, de az IT-re még így is rendkívüli hatást gyakorol, különösen azzal, hogy rajta keresztül azonosíthatóvá válnak a felhasználók. Bármennyire is meredeknek tűnik, az IDC azt jósolja, hogy a vállalkozások bevonják az azonosításmenedzsment-rendszereikbe a Facebookot, a Google-t és más közösségi hálózatokat a hitelesítési protokollok részeként. A konzumerizáció ekképpen kiterjed erre a területre is.
A felhők hódítása is megállíthatatlannak látszik, csak a terjedési ütemük kérdéses. Egyre több technológia és funkció válik virtualizálttá, amelyet felhőből üzemeltetnek. Ez globálisan több mint 200 milliárd dolláros piacot teremtett máris. A növekedés különösen a költségtakarékosabb megoldásokat kereső közepes vállalatoknál koncentrálódik, s ennek a szegmensnek a kétharmada valamilyen formában már tavaly is használt felhőszolgáltatásokat.
A felhők a mobiltechnológiákkal kombinálva megerősíti az „élj a munkának”-szemléletet, amely az üzleti környezetben mindinkább eluralkodik. A munkavállalók nincsenek többé sem az íróasztalukhoz, sem egy szigorúan vett hivatali munkarendhez láncolva. Elég nyilvánvaló, hogy a harmadik platform lehetőségeit kihasználó cégek teljesítménye magasabb, mintha ezeket a lehetőségeket nem vennék igénybe, azaz a termelékenységük és a profitabilitásuk nem érné el azt a szintet, ahová mostanra feljutottak.
De a Big Data az igazi dzsóker ebben a most felbontott technológiai kártyapakliban. A nagy mennyiségű strukturálatlan vagy csak félig-meddig rendszerezett adat, amelyet a szervezetek a napi működésük során állítanak elő, a piac- és önismeret legfontosabb forrásává válik, s forradalmasítja az informatika szerepét az üzleti és sok másféle szervezet életében. A fejlett piacokon a vállalatvezetők több mint 90 százaléka meg van győződve róla, hogy a cége pénzt veszít, mert nem hasznosítja a rendelkezésre álló adatokat.
Komoly infrastruktúra szükséges hozzá, hogy vizsgálni lehessen az adatvagyont, és kibontani a benne rejlő lehetőségeket, felismerni a rejtett összefüggéseket és mintázatokat a versenyképesség javítása érdekében. A felhőszolgáltatások erre megoldást adhatnak, s emiatt nagy infrastrukturális beruházások nélkül is elérhető a megfelelő színvonalú üzleti intelligencia és elemzőtechnológia.
Ma már közkeletű az a vélekedés, hogy harmadik platform megoldásai adják a hajtóerőt az ICT-ágazat növekedéséhez a következő időszakban, s a nagy piacelemző cégek szerint ez teremti meg az iparág globális növekedésének háromnegyedét, s a piac méretét (az IDC becslése szerint) a tavalyi 3200 milliárd dollárról 5300 milliárdra emeli 2020-ig.
Társadalmi hatások
A legdöbbenetesebb változás a felhasználók számának növekedésében van. Míg az első platformot százezrek, a másodikat százmilliók, a harmadikat már emberek milliárdjai fogják használni. Az alkalmazások száma is milliókban mérhetők, s a hardvererőforrások gyakorlatilag korlátlanok lesznek, vagy szinte már azok is.
Ebből látható, hogy a harmadik platform kiteljesedése nemcsak technológiai forradalomként közelíthető meg, hanem fogyasztói forradalomként is, ami a társadalom átrétegződéséhez vezethet. Például a fejlődő világ nincstelen tömegei fogyasztókká válhatnak, mert, ha bankszámlát és hozzá kapcsolódó hitelkártyát nem is, de mobiltelefont, és rajta keresztül mikrohiteleket kaphatnak, s elérhetnek olyan javakat, szolgáltatásokat, amelyek megszerzésére korábban a legcsekélyebb esélyük sem volt.
Az új üzleti modellek és gyors terjedésük következtében a piacok a fejlett országokban is átalakulnak, s ez változásokat idéz elő a gazdasági hatalom eloszlásában. A harmadik platform uralkodóvá válása a fogyasztót helyezi e modellek középpontjába, aki pedig a tapasztalatait megosztva igényeket gerjeszt, és a termékgyártó és szolgáltató cégek korábbi erőfölényét a hálózaton szerveződő tömegnyomás segítségével nemcsak ellensúlyozni képes, de felül is tud kerekedni azon. E hatalmi helyzetben új (készülékekkel, szoftverekkel, appokkal, különféle átfogó megoldásokkal és szolgáltatásokkal megtöltött) ökoszisztéma épül fel a folyamatos (főleg mobil) online kapcsolatot használó fogyasztói tömegekre alapozva, amely stabilitását tekintve semmivel sem marad el a korábbiaktól.
Bárki, bárhol, bármit
A legtöbb webalapú üzleti alkalmazást ma már felhőből való elérésre tervezik, de a kialakításuk során arra is ügyelnek, hogy a cégek a folyamatos végfelhasználói kapcsolódásból és a mobilitásból hasznot húzhassanak. A szoftverfejlesztő cégek egy része pedig már kifejezetten mobil elérésre készíti fel az alkalmazásait, s nem klienseszközökre. A CIO-k ezért egyre inkább azt tapasztalják, hogy mindennek, amit virtualizálnak, szüksége van a mobilitásra, miközben a laptopok egyre inkább a partvonalra kerülnek. A szaksajtóban olvasható hírek szerint máris vannak szervezetek, ahol azt fontolgatják, hogy a hardverinfrastruktúrájukat teljesen felszámolják.
Az applikációk, a tartalom és a szolgáltatások a harmadik platformon milliárdok számára válnak elérhetővé. Így a platform nem pusztán a végfelhasználói elérés új lehetőségeit hozza el, hanem legalább annyira fontos a kétirányú csatornákon folyó értéknövelés és az okoskészülékeken keresztüli végfelhasználói kommunikáció miatt, amelyek a közösségi média működtetésében is fontos szerepet kapnak. A harmadik platform alkalmazásai sokkal rugalmasabbak lesznek a korábban megszokottaknál, s olyan szolgáltatásként jelennek meg a piacon, amelyeket akkor és ott lehet igénybe venni ahol, és amikor csak szükség van rájuk. Ez maga a totális informatika.
Platformevolúció
Az első platform gerincét a mainframe számítógépek adták.
A második platform a PC-k világa, amely 1985 és 2005 között uralkodott az informatika földjén.
A harmadik platform a mobil számítástechnikából, a közösségi hálózatokból, a felhőszolgáltatásokból és a Big Datából, illetve a hozzá kapcsolódó elemzőtechnológiákból építkezik.
