Hasonlóan a szervervirtualizációhoz, amelynél szoftveresen valósítanak meg fizikai kiszolgálógépet, a hálózatvirtualizáció esetében a hálózat alkotóelemeit és biztonsági szolgáltatásait szoftveres konténerben hozzák létre. A virtualizált hálózat kialakítása és felügyelete független az alkalmazó hardverétől, és a fizikai hálózati eszközök feladata az adatcsomagok továbbítására redukálódik. A hálózatvirtualizáció révén a virtuális hálózatok létrehozása és átkonfigurálása igen rövid idő, pár perc alatt elvégezhető, nem kellenek hozzá napok vagy hetek. A technológiát alkalmazó vállalatok számára az időmegtakarításon túlmenően további előnyt jelent, hogy a manuális műveletek automatizálásával és egyszerűsítésével lényegesen nagyobb működési hatékonyságot érhetnek el. A munkafolyamatokat a fizikai topológiától függetlenül futtathatják, számottevően javítva a hálózat biztonságát az adatközponton belül.
A virtualizációs megoldások fejlesztésében élenjáró VMware tanulmánya szerint egyre nagyobb terhek hárulnak a vállalati hálózatokra a végfelhasználók növekvő igényei, valamint a hálózatokra csatlakozó különféle eszközök és az üzleti alkalmazások számának növekedése miatt. A hálózatvirtualizáció révén az IT-részlegek olyan eszközökhöz jutnak, amelyekkel sikeresen alkalmazkodhatnak a gyorsan változó igényekhez. Az SDxCentral felmérése megállapította, hogy a vállalatok 88 százaléka szerint fontos vagy üzletileg kritikus számukra, hogy az elkövetkező két-öt évben hálózatvirtualizációs megoldást vezessenek be. Az előnyök között a rugalmasságot (77 százalék), a méretezhetőséget (68 százalék), valamint a működési és befektetési költségek csökkentését (52, illetve 31 százalék) említették.
Gyorsuló üzleti környezet
Három lényeges tényező ösztönzi a vállalatokat arra, hogy virtualizálják hálózatukat, olvashatjuk a VMware tanulmányában. Először is a mai üzleti világban csak felpörgetett teljesítménnyel lehet eredményeket elérni, de a változás üteme is rendkívül felgyorsult. Ráadásul nagyon sok minden múlik azon, hogy a vállalati IT-részlegek milyen hatékonyan tudják segíteni az üzleti célok megvalósítását. Mindezek óriási hatással vannak a vállalati hálózatokra: amennyiben a cég új alkalmazással kívánja kielégíteni vásárlói igényeit, marketingkampányba kezd vagy új piacra jutási módszereket próbálna ki, azonnali segítségre van szüksége az informatikusoktól, nincs idő heteket vagy hónapokat várni a megoldásra. Ezért az IT-részlegeknek ugyancsak nagyobb sebességi fokozatba kell kapcsolniuk annak érdekében, hogy a digitális üzletmenetre áttérő vállalatok lépést tudjanak tartani a riválisokkal, meg tudják őrizni versenyképességüket. A szükséges módosításokat az informatikai infrastruktúrában igen rövid időn belül el kell tudni végezni, ez pedig a hagyományos hálózatoknál nem megy könnyen.
Szintén fontos ösztönző tényező a biztonsággal kapcsolatos követelmények növekedése. Az átlagos vállalat a PricewaterhouseCoopers (PwC) globális kutatása szerint hetente két sikeres támadást szenved el. A határvédelem ma már nem jelent kielégítő megoldást az ilyen intenzitású kiberbűnözői aktivitás elhárítására, az adatközponti biztonság új modelljének szoftveralapúnak kell lennie, továbbá a mikroszegmentálás elvét és a zéró bizalmi modellt kell alkalmaznia. A zéró bizalmi modell értelmében virtualizált környezetben nem különböztetünk meg megbízható és nem megbízható hálózatokat vagy szegmenseket, hanem a védelemnek áthatónak és granulárisnak kell lennie. A modell kiépítése olyan hálózatvirtualizációs platform alkalmazását igényli, amely lehetővé teszi a mikroszegmentálást.
Végül a hálózat virtualizálására ösztönző harmadik tényező az alkalmazások mobilitásának biztosítása. A szervervirtualizáció elterjedésével az alkalmazások immár nincsenek egyetlen fizikai szerverhez kötve. A katasztrófát követő helyzet elhárítása során lehetőség van az alkalmazások távoli adatközpontban való replikálására, az egyik vállalati adatközpontból a másikba való áthelyezésére, avagy hibrid felhős környezetben való futtatására. Ennek a rugalmasságnak azonban határt szab, hogy a hálózati konfiguráció hardverhez kötött. Így bár az alkalmazások könnyen mozgathatóak, a bedrótozott hálózati kapcsolatok akadályozzák a mobilitást. Mivel az egyes adatközpontok és felhők hálózati szolgáltatásai jelentősen eltérhetnek egymástól, rengeteg alakítgatásra van szükség ahhoz, hogy az alkalmazások többféle hálózati környezetben működhessenek.
Fejlesztések előtt nyit utat
A költségek lefaragása, a rugalmasság és az agilitás növelése, az üzemeltetés egyszerűsítése, valamint az adatközpontjaik védelme érdekében a vállalatok új megoldásokat keresnek, állapította meg a VMware tanulmánya. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék, egyre inkább olyan informatikai fejlesztésekbe kezdenek - mikroszegmentálás, IT-automatizálás, a hardverfüggőség csökkentése, a katasztrófa utáni helyreállítás hatékonyságának növelése -, amelyek megvalósítása hálózatvirtualizációval egyszerűsíthető.
A PwC adatai szerint a nagyvállalatoknál az adatlopási incidenseket követő lépések átlagos költsége 5,85 millió dollárt tesz ki, vagyis elmondható, hogy egy-egy sikeres kibertámadás jelentős mértékben csökkentheti a cég üzleti eredményét. A kockázatok elkerülésére az IT-részlegek a mikroszegmentálást alkalmazzák, amely lehetővé teszi a granuláris tűzfalas felügyeletet és az adatközponton belüli forgalom - amely a teljes hálózati forgalomnak akár a 80 százalékát is kiteheti - védelmét. Hálózatvirtualizáció nélkül a mikroszegmentálás tűzfalat igényelhet minden egyes virtuális géphez, amitől a módszer alkalmazásának ára az egekbe szökik, kivitelezhetetlen lesz. A hálózat virtualizációja ugyanakkor lehetővé teszi a megfizethető árú mikroszegmentálást, az összes virtuális gép ellátását saját tűzfallal.
Rengeteg problémát okoz és komoly stresszt jelent a hálózati adminisztrátorok számára, hogy munkájuk során manuális folyamatokra kell hagyatkozniuk. A hardveralapú hálózatok telepítése, konfigurálása és felügyelete nagy felelősséggel jár, emiatt nő a hálózatleállások kockázata: a Dimension Data felmérése szerint a hálózatkimaradások egyharmadát emberi hiba okozza. A hálózatvirtualizáció megnyitja az utat a hálózatok üzemeltetésével járó munkaigényes, hibázásra hajlamosító feladatok automatizálása, továbbá a hálózati szolgáltatások virtuális gépek számára történő kiosztása előtt. Így gyorsabban nyújthatók az informatikai szolgáltatások, lerövidül az új alkalmazások megvalósításának és bevezetésének ideje, valamint jelentős - egy felmérés szerint akár 86 százalékos - működésiköltség-megtakarítás érhető el.
Hálóztvirtualizációval a vállalatok hatékonyabban tudják optimalizálni meglévő hálózataik működését, például akvizíció vagy egyesülés után integrálni a meglévő IT-rendszereket, illetve izolálni a bérlőket a több bérlős felhők előnyeinek kihasználásához. A hálózatvirtualizáció mindezt lehetővé teszi közös platform létrehozásával, amely mind a hagyományos, többrétegű (multi-tier), mind a következő generációs fabric architektúrák esetében működik. Az optimalizálás 66-88 százalékos beruházásiköltség-megtakarítást tesz lehetővé, hiszen a vállalatoknak ritkábban kell cserélniük a drága hardvereket.
Az informatikai részlegek hatékonyságának fokmérője, hogy váratlan leállások bekövetkezésekor milyen gyorsan képesek helyreállítani az IT-rendszerek és alkalmazások működését. A szolgáltatásai révén a gyorsabb helyreállítást és az állásidő csökkentését támogató hálózatvirtualizáció számottevően növelheti a meglévő katasztrófaelhárító mechanizmus hatékonyságát. Mindezen felül lehetővé teszi a teljes hálózat és a biztonsági szolgáltatások replikálását, méghozzá a hagyományos katasztrófaelhárító megoldások költségének a töredékéért, és a hálózatmásolat - amely nem kötődik fizikai hálózatokhoz, helyekhez és topológiákhoz - állandóan készenlétben állhat, és egy gombnyomással aktiválható. A szolgáltatások ilyen magas szintű rendelkezésre állása nagymértékben csökkenti a leállások kockázatát és hatását, ami végső soron az incidens méretétől függően olykor igen-igen magas összegű helyreállítási költségek csökkenését eredményezi.
