Friss szenzációként hozta le a The Wall Street Journal, hogy az Egyesült Államok igazságügyminisztériuma hosszas előzetes huzavona és latolgatás után ma hivatalosan is nekimegy a Google-nek. A jogi eljárást azért indítják meg, mert az óriáscég különféle termékeiben és szolgáltatásaiban teljesen ellehetetleníti a további keresési megoldásokat. Volt már ilyesmire példa a Google esetében is, de egyéb nagyvállalatok is belesétáltak már ilyen perekbe. A mostani pert már jó ideje megszellőztették, ezek szerint ma indul el hivatalosan.
A napilap értesülései szerint a mai napon hivatalosan el is indítják az eljárást, amelyben arra hivatkoznak, hogy "a Google szinte megkerülhetetlen kapuőrként viselkedik az internettel kapcsolatban". Ezt a kissé nagyívű állítást több gyakorlati példával támasztják alá, például az Android-alapú mobilokon egyértelműen a Google keresője az alapértelmezett, de a vállalat súlyos pénzeket fizet az Apple-nek is azért, hogy az iOS-alapú eszközökön is a Google Search legyen a "gyári" megoldás. Ezt a pénzt pedig többek között onnan termelik ki, hogy a keresési találatok között hirdetéseket jelenítenek meg - a hirdetők pedig épp azért fizetnek többet a Google-nak, mert a versenytársaknál sokkal több felhasználót érnek el.
Szépen összeér tehát minden, viszont a keresőpiacnak van egy csomó egyéb szereplője is. A Microsoft-féle Bing még egy viszonylag ismertebb játékos, de ott van például a személyes adatok védelmére felesküdött DuckDuckGo, a StartPage, a Qwant, vagy épp a keresésenként fákat ültető Ecosia. Ezekről azonban az átlagfelhasználó talán soha nem is hall, pontosan azért, mert tálcán kapja a Google keresőt minden létező eszközön. Apró poén, hogy még a Microsoft új, Androidot futtató Surface Duo mobilján sem a Bing az alapértelmezett, hanem a Google.
A perben valószínűleg az is előkerül majd, hogy a dominanciával más kereskedelmi szereplőket is helyzetbe hozhatnak, illetve elnyomhatnak, hiszen a találati listán előre kerülhetnek a "fizetős" ügyfelek, amely megtévesztő vagy befolyásoló tényező lehet a felhasználók számára, akik sok esetben lekattintják a lista első néhány elemét, és a "sima" találatokig már el sem jutnak.
Az amerikai eljárás nem újdonság, ugyanezen a címen az Európai Unióban már folyik hasonló vizsgálat a Google ellen. Emellett pedig volt már bőven olyan techvállalat, ahol efféle antitröszt-per sikerrel zárult, épp a Microsoft volt az, amelyet annak idején azért támadtak, mert a Windows rendszerekbe alapértelmezettként saját Internet Explorer böngészőjét építette be. Annak az ügynek hosszú huzavona után az lett a vége, hogy az akkori Windows verziókban a telepítés után kötelezően meg kellett jeleníteni egy böngészőválasztó menüt, amelyből a felhasználók egyáltalán rájöhettek arra, hogy alternatív lehetőségeik is vannak.
A pontos ügyirat bejelentését washingtoni idő szerint valamikor délutánra várják, tehát esélyesen magyar idő szerint éjszaka lehet majd megtudni pontosabbat arról, milyen vádpontokban, és milyen konkrét célokkal indul meg az eljárás.
