Kevéssel több mint fél éve annak, hogy a BTel a nemzetközi trendet elsőként követő nagyvállalati ügyfeleivel a felhőben integrált vállalati informatikai és távközlési szolgáltatások felé nyitott. Bár számítottunk arra, hogy ez a hullám előbb-utóbb, talán egy-két éven belül a teljes vállalati ügyfélkörön végiggyűrűzik, némi meglepetést okozott az a tény, hogy a megoldás iránt a kis- és középvállalkozások már egy negyedév elteltével intenzíven érdeklődtek. A motiváció egyértelmű: ezzel a korábbinál korszerűbb, nagyobb, mégis egységes központi háttérrendszer kevesebb belső erőforrással, biztonságosan és rugalmasan működtethető. A trend végső bónusza a makrogazdasági hatás lehet, hiszen minél magasabb egy ország infokommunikációs fejlettsége, annál erősebb a nemzeti jövedelemtermelő képesség.
Az informatikai piac gyors átalakulását, és vele az infokommunikációs integrációt elsősorban a nagyvállalati igények indították el. 2013 elején a cégek 40 százaléka tervezte, hogy a jövőben „egy csomagban” veszi igénybe távközlési és informatikai szolgáltatásait, míg egyötödük akár saját beruházásra is hajlandó lett volna annak érdekében, hogy az integrációval járó versenyelőnyt minél előbb kihasználhassa. Őszre viszont „feléledtek” az 50 fő feletti kis- és középvállalkozások is, és bár jelentős beruházásokat egyelőre nem terveznek, aktívan keresik a fejlesztési és költségcsökkentési lehetőségeket. A gyors változások fényében szinte már őskorinak tűnnek a 2012 őszén gyűjtött adatok alapján az év elején közzétett iparági felmérések, amelyek szerint a felhőalapú szolgáltatások iránt a hazai vállalatoknak mindössze 7 százaléka érdeklődik.
Az integrált felhőalapú infokommunikációs szolgáltatások révén a a vállalati információk, dokumentumok, munkaeszközök, ügyviteli rendszerek és szoftverek bármikor, bárhonnan egyszerűen és biztonságosan elérhetők és használhatók. Egy rendszert képez minden telefon és fax, nyomtató és táblagép, asztali számítógép és laptop, hálózati eszközök, tűzfalak, alközpontok, tárhelyek; míg ezek tervezése, beszerzése, telepítése, üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése egyetlen távközlési szolgáltató feladata, csakúgy, mint az adatok rendszerezése, továbbítása, védelme. A „csodaszer” tehát tulajdonképpen nem más, mint egyszerű megoldás komplex igényekre – egyetlen testre szabott szolgáltatáscsomag, minimális belső erőforrásigénnyel.
Nem véletlen, hogy ez a jövő, amit a nagyvállalatok „előremenekülése” is jól jelez. Bár ma még sok kis informatikai céget tart el a céges IT-rendszerek üzemeltetése, az integrált, testre szabást és költségmérséklést igénylő feladatnak ma csak a megfelelő informatikai szaktudással és kapacitással rendelkező távközlési cégek tudnak megfelelni. A hazai vállalatok számára ugyanis a fejlesztési és költségcsökkentési nyomás egy erősen stabilizálódott piacon sem csökkent; a fejlesztés és a költségcsökkentés viszont ritkán jár együtt. A költségek kényszerű lefaragásával a cégek azt kockáztatják, hogy lemaradnak a technológiai versenyben, ha pedig a fejlesztést választják, rövidtávon megdrágítják saját működésüket és kockáztatják fennmaradásukat. Az informatika és a távközlés összeolvadása mindkét igényre választ ad, sőt, hatása összetettebb és pozitívabb, mint egy egyszerű költségcsökkentésé.
A jellemzően 50 fős létszámú cégek ma arról számolnak be, hogy a teljes költség 10-20 százalékának megtakarítása mellett új perspektívát nyitott, üzleti szemléletváltást hozott az integrációval járó modernizáció és hatékonyság, a jobb tervezhetőség és a kisebb belső erőforrásigény. Ahogy a belső folyamatok átláthatóbbá válnak, felgyorsul a saját ügyfélkiszolgálás is – a kis- és középvállalkozások idei infokommunikációs „aktivizálódása” valószínűleg ebből a felismerésből ered. Úgy látjuk, a következő időszakban is sok cég készül arra, hogy a távközlési szolgáltatók ezen a téren megújuló kínálatából saját versenyelőnyöket kovácsoljon.
Európai felmérések alátámasztják, hogy a hazai infokommunikációs szektor a foglalkoztatást és a bruttó nemzeti össztermékre gyakorolt hatást tekintve kifejezetten jó mutatókkal rendelkezik. Ez azonban nem több, mint potenciál, amelyet egyelőre kevéssé használunk ki. A kis- és középvállalkozásoknak a mostaninál jóval tudatosabban kell infokommunikációs eszközöket és megoldásokat alkalmazniuk ahhoz, hogy versenyképességük és hatékonyságuk lehetőségeit kiaknázzák. A jó hír az, hogy amint ezt tömegesen megteszik – és idén ősszel a felhőalapú szolgáltatások kereslete kapcsán ennek már láttuk az első jeleit – a magyar kis- és középvállalatok a gazdaság egészére képesek lesznek pozitív hatást gyakorolni.
