1955. október 28-án született Seattle városában William Henry Gates III, akit a világ már szimplán Billként ismert meg. Tény, hogy nem indult rossz lapokkal, apja bankelnök, anyja pedig banki elnökségi tag volt: a kis Williamet épp ezért egy drága magániskolába íratták, amely 1968 nyarán az elsők között kezdett rendszeres számítástechnikai oktatásba. Először a BASIC programnyelvvel ismerkedett meg, legelső saját fejlesztésű szoftvere egy amőbajáték volt - mindez egy olyan gépen, amelynek nem volt kijelzője, csak nyomtatóra tudta elküldeni az aktuális állapotot.
Még itt, az iskolában ismerkedett össze Paul Allennel, akivel később közösen alapította meg a Microsoftot - de azelőtt még akadt néhány vargabetű, még a középiskola alatt. Például a Computer Center Corporationnél, ahol Gates sokat fejlődött a programozás terén, de a vállalat csődbe ment. Ezután, szintén ketten próbálkoztak az Information Science Inc. vállalatnál, ahol bérszámfejtéshez használt szoftvert készítettek. Időközben eljött az egyetem ideje, és William a Hardvardra iratkozott be, de a matematika szak szárazsága láttán úgy döntött, hogy két év múltán otthagyja az intézményt - diplomája egyébként azóta sincs, és gyakran beszél arról, hogy ugyan nagyon fontos a magas szintű oktatás, de nem egy egyetemi diploma teszi az embert.
Első saját vállalkozása jól indult, de gyorsan véget ért: a Traf-O-Data a Seattle közútjain végzett forgalommérési adatokat dolgozta fel számítógépes formában, amivel az 1973-as évben elkezdtek kiemelt összegeket keresni, viszont épp akkor indult egy állami cég hasonló tevékenységgel, amely elszipkázta előlük a munkát, ezáltal be is zárták a boltot. És ekkor jött egy újabb vállalkozás, amely szépen kinőtte magát.
Pici, puha, mégis nagy és erős
1975-ben az első házilag összerakható személyi számítógépként hirdetett Altair elég gyors sikernek számított, Gates és Allen pedig lecsapott a lehetőségre: ajánlatot tettek a gyártónak, hogy saját BASIC nyelvet fejlesztenének a gépre. Az év júniusában létrejött az erre felhúzott új cég, amely az első időszakban kötőjellel írta a nevét - megszületett a mikroszámítógép és szoftver szavakból összegyúrt Micro-Soft.
Az első időszak a BASIC portolásával telt, az Altair mellett Tandy, Commodore és Apple gépekre is a cég által készített programnyelv került. Az igazán nagy áttörést az jelentette, amikor az IBM is beszállt a mikroszámítógépes piacba és szintén Gates cégét bízta meg egy operációs rendszer elkészítésével. Ez végül egy hármas tagolású üzletté nőtte ki magát, ugyanis a cég a BASIC mellett a Fortran-t és az MS-DOS névre keresztelt fájlkezelő rendszert is szállította a Big Blue gépeire.
1983-ban jelentették be az első grafikus operációs rendszerüket: a Windows első verziói még inkább kiegészítőként, vagy egyfajta kényelmi rétegként működtek az MS-DOS fölött, de a Windows 95 megjelenése, majd később a professzionális és otthoni változatokat egyesítő Windows XP kiadása óta a legnépszerűbb PC-s rendszereknek számítanak. Eközben persze egyre szélesebb lett a Microsoft termékpalettája, az irodai programoktól a hálózati megoldásokig, mára pedig a felhőtől a vállalatirányításig az informatika legfontosabb területeit lefedik. Ezt viszont Gates már nem várta meg.
Élet a Microsoft után
2006-ban jelentette be, hogy a Microsoftnál már csak részidőben vállal munkát, hogy minél több energiát fektethessen feleségével közös jószolgálati alapítványának, a Bill & Melinda Gates Foundationnek felépítésébe. A 2000-ben alapított szervezet humanitárius tevékenységekkel foglalkozik és nemzetközi kezdeményezéseket támogat a klímaváltozás területétől az egészségügyön át az oktatásig. 2014-ben Gates a Microsoft elnöki címéről is lemondott, azóta elnökségi tagként szerepel a vállalatnál, valamint Satya Nadella vezérigazgató technológiai tanácsadója.
Érdekes, hogy Bill Gates megítélése sosem volt egyértelmű: a Microsoftnál töltött ideje alatt sokan ismerték el a cég szoftvereit, valamint az ügyes üzleti húzásokat, de legalább ennyien kritizálták a cég és vezetője egyes lépéseit. Ilyen volt már az is, hogy sokak szerint a Microsoft eleve "lopások sorozatára épült", mivel a BASIC, de még az MS-DOS sem volt eredeti, sokat merítettek más gyártók termékeiből, ahogy a Windows első változatai is egyértelműen más grafikus rendszerek nyomdokain haladtak. Később jött a Windows-t és az Internet Explorert összemosó antitröszt-per, és persze a kevéssé sikerült Windows verziók (Millennium Edition, Vista) sem váltottak ki osztatlan lelkesedést.
Azt pedig hagyjuk is, hogy még ma is sokan kiabálnak rá kígyót-békát, mondván, sokkal többet segítene a jószolgálati alapítvány helyett, ha legendás vagyonát osztogatná el. És persze ott vannak azok a csodalények, akik szerint az egész koronavírus-járvány Bill Gates műve, aki az 5G hálózatokkal fertőzi meg az embereket, hogy aztán a védőoltásokkal mindenkit követni és lehallgatni képes chipeket injektáljon a Föld gyanútlan lakosságába.
