Tavaly ősszel szokatlanul heves és hosszan tartó volt az esős évszak az indokínai területeken, ennek a levét leginkább Thaiföld itta meg - képletesen és szó szerint is. A mindent elöntő ár nem kímélte az országba telepített high-tech gyártósorokat sem, ez pedig elsősorban - de nem kizárólag - a globális merevlemez-piacot érintette. Tekintve, hogy Thaiföld egymaga felel a világban előállított összes winchester 40 százalékáért, a kieső termelés komoly hatást gyakorolt nemcsak az adattárolók piacára, de a komplett konfigurációk árára is.
A történtek nyomán megugrott a merevlemezek ára, ami oda vezetett, hogy miközben a Western Digital 2011 negyedik negyedévében nagyjából 120 millió eladott példánnyal számolt, addig az IHS iSuppli 170 és 180 millió példány közöttire becsülte a karácsonyi bevásárlási időszak által pörgetett igényeket. A WD mellett a Seagate és a Toshiba gyárai is érintettek voltak, így eljutottunk oda az idei első félévben, hogy a legnagyobb gyártók termelésének megcsappanása miatt tavaly nyárhoz képest átlagosan kétszer annyiba kerülnek a merevlemezek.
Noha a gyártók folyamatosan növelik a termelést, a legújabb piaci adatok arra engedtetnek következtetni, hogy árcsökkentésre maximum az év végén vagy a következő év elején lehet számítani. Ezzel igazolódik az IDC tavaly év végi jóslata, mely szerint a winchester-válság 2013-ig is eltarthat.
Itt az idő!
Ami szerencsétlenség a merevlemezeknek, az nagy lehetőség az SSD-knek. A memóriaalapú adattároló egységek folyamatos fejlődésen mennek keresztül, így gyakorlatilag permanensen csökken az egységnyi tárhelyre jutó áruk. Az év második felében 1 dollár alá esik majd 1 gigabyte-nyi átlagos SSD tárkapacitás, adta közre prognózisát az IDC. A piackutató vállalat jövendölése szerint az idei év végre a mozgóalkatrész nélküli háttértárolók mainstreammá válásáról szólhat – hacsak nem üt be egy, a tavalyi thaiföldi áradáshoz hasonló szerencsétlenség a chippiacon. A solid state diskek fő gyártóövezetei, Japán és Dél-Korea azonban egyelőre stabil hátteret biztosít a fejlődésnek.
2012-ben átlagosan 1,56 dollárba kerül egy gigabyte-nyi SSD tárterület, állítja az IDC elemzője, Jeff Janukowicz kutatási igazgató. Ez még túl magas az elfogadottság általánossá válásához, de idén elérjük azt az inflexiós pontot, amikortól tömegek kezdik meg majd alkalmazásba venni a solid state diskeket. Egyébként már a 2011-es év is rekordnak számított: több mint duplázást hozott a gyártók számára. Az IDC becslése szerint 5 milliárd dollárosra hízott a piac: ez 105 százalékos bővülést jelent a 2010-es 2,4 milliárd dollárnyi összteljesítményhez képest. További folyamatos növekedésre számít a piackutató az évtized közepéig: a 2010-2015 közötti időszakra éves szinten átlagosan 51,5 százalékos bővülést prognosztizált a vállalat.
Az piac egyik legnagyobb szereplője megerősítette az IDC számait; a Kingston Technology is úgy véli, hogy 2012 igen fontos év lesz az SSD-k történelmében. Mivel az SSD magasabb befektetési megtérülést fog jelenteni a teljesítmény és a tartósság terén, a vállalatok számára az SSD válik majd a legjobb fejlesztési lehetőséggé régi rendszereik fejlesztése és felújítása kapcsán, véli a vállalat. A Kingston szerint 2012 második felében tanúi lehetünk majd egy fordulópontnak az SSD tömeges alkalmazása terén.
Csökkenő költségek, javuló hatékonyság
De milyen előnyöket hozhat a memóriaalapú adattárolás vállalati szinten? Nos, jelentősen képes mérsékelni a költségeket, még ha ez első hallásra furcsának is tűnik egy sokáig prémium kategóriába sorolt hardvereszköztől. Napjaink egyes tranzakciós feladatait még a leggyorsabb merevlemezek sem képesek olyan tempóval elvégezni, amit elvárnak tőlük, amire a vállalatok a párhuzamosításban rejlő sebességnövelés eszközéhez nyúltak. A RAID kötetek létrehozása azonban igen költséges válasz, hiszen adott feladat ellátása egy helyett kettő (három stb.) merevlemezt igényel, értelemszerűen duplára (triplájára stb.) növekvő költségek mellett.
Ugyanakkor a nagyobb adatátviteli sebesség elérhető kevesebb SSD-vel, azok jelentősen nagyobb IOPS értékének köszönhetően. Ezzel nem csak akár egy-két nagyságrenddel kevesebb merevlemez megvásárlására van szükség, de az energiafogyasztás is komolyan csökkenhet. A mozgó alkatrészes adattárolás ugyanis kifejezetten energiaéhes az SSD-k néhány wattos energiaigényéhez viszonyítva.
A fentieken túl hatékonyságnövekedést is várhatunk a solid state diskek alkalmazásától, hiszen egyrészt a processzorok üresjárati ideje jelentősen lecsökken azáltal, hogy az SSD-k folyamatosabban képesek kiszolgálni őket adatokkal, másrészt kevesebb memóriára is lesz szükség. Noha az SSD-k még nem érik el a DRAM-ok teljesítményét, sokkal közelebb vannak hozzájuk, mint a merevlemezek, így nem (feltétlenül) kell sok tucat gigabyte-nyi memóriában gondolkodni szerverek esetén.
Észre sem vettük a váltást?
Habár GB/dollár mutató tekintetében az SSD-k még a merevlemezek mögött vannak (de már nem sokáig), ha az egységnyi adattárhelyre vonatkozó teljesítményüket (IOPS) nézzük, akkor kijelenthetjük, hogy a solid state diskek már elérték az áttörést. A teljesítménykritikus alkalmazásoknál nincsen jobb alternatíva a memórialapú adattárolásnál, ezen a területen a winchesterek megkezdték a visszavonulást. 2012 tehát az SSD éve lesz.
