Zuckerberg szerint a metaverzumot "valakinek meg kell építenie". Egy technológiai fórumon kifejtette: "Úgy gondolom, hogy a dolgok tízéves távlatban egészen másképp néznek ki, mint az a zóna, amelyben a következő néhány évben vagyunk [...] Még mindig teljesen optimista vagyok mindazokat a dolgokat illetően, amelyekkel kapcsolatban eddig is optimisták voltunk". Hozzátette, hogy a hosszabb távú "átlátás" része az ambícióival kapcsolatos kételyek "legyőzése" - számolt be a Cointelegraph.
A Meta legutóbbi, október 26-án közzétett eredményéből kiderült, hogy a metaverzumot építő részleg, a Reality Labs minden idők legnagyobb negyedéves veszteségét könyvelhette el 2020 negyedik negyedévében. Zuckerberg virtuális valósága 2022-ben 9,44 milliárd dollárba került, és ezzel megközelítette a 2021-ben regisztrált több mint 10 milliárd dolláros veszteséget.
Az akkori eredménybeszélgetésen Zuckerberg nem zavartatta magát a költségektől, a metaverzumot a "következő számítástechnikai platformnak" nevezte. Most erre rátett még egy lapáttal:
"Nem itt fogunk tartani a 2030-as években, és nem fogunk olyan számítástechnikai eszközöket használni és pontosan ugyanolyanok eszközökkel kommunikálni, mint amilyenek ma vannak. Ezeket valakinek meg kell építenie, be kell fektetnie és hinnie kell benne". Zuckerberg azonban elismerte, hogy a terveknek ára van, a Meta november 9-én 11 ezer alkalmazottat kellett, hogy elbocsásson. A vezérigazgató elmondta, hogy "hatalmas beruházásokat terveztek", többek között a metaverzumot támogató hardverekbe.
Elmondta, hogy a vállalat "úgy gondolta, a gazdaság és az üzlet egy bizonyos irányba fog haladni" az e-kereskedelmi vállalkozásokkal kapcsolatos pozitív mutatók alapján a COVID-19 világjárvány 2021-es csúcspontján. "Nyilvánvalóan nem így alakult" - tette hozzá Zuckerberg. "A következő néhány évben a mi működési fókuszunk a hatékonyságra, a fegyelemre és a szigorra fog összpontosítani, és egyfajta sokkal szigorúbb környezetben való működésre". Annak ellenére, hogy a Meta nyilvánvalóan a metaverzum kiépítésére összpontosít, Zuckerberg azt állította, hogy a vállalat beruházásainak 80 százaléka a zászlóshajó közösségi médiaplatformokba áramlik, és ez még "jó ideig" így is marad.
A Reality Labs-be történő befektetések "kevesebb, mint 20 százalékot tesznek ki", legalábbis "amíg a metaverzum nem válik nagyobb dologgá" - mondta. A Reality Labsbe fektetett 20 százalékról Zuckerberg elmondta, hogy 40 százaléka a virtuális valóság (VR) headsetekre megy, a másik fele vagy több pedig az általa "hosszú távon legfontosabbnak tartott formafaktor [...] Normál kinézetű szemüvegek, amelyek hologramokkal képesek a világba helyezni".
Zuckerberg néhány pofont is kiosztott más techcégeknek, így az Apple-nek is, annak korlátozó App Store-politikájával kapcsolatban, amely a kriptotőzsdéket és az NFT-piactereket is korlátozza. "Úgy gondolom, hogy az Apple az egyetlen olyan cégként mutatta meg magát, amely egyoldalúan próbálja ellenőrizni, hogy milyen alkalmazások kerüljenek fel egy eszközre, és nem hiszem, hogy ez fenntartható vagy jó hely lenne" - jelentette ki Zuckerberg.
Rámutatott más számítástechnikai platformokra, például a Windowsra és az Androidra, amelyek nem ilyen korlátozóak, sőt, lehetővé tesznek más alkalmazáspiacokat és a sideloadingot, azaz harmadik féltől származó szoftverek vagy alkalmazások használatát. Hozzátette, hogy a Meta elkötelezte magát amellett, hogy a meglévő VR-egységeivel és a hamarosan megjelenő kiterjesztett valóság (AR) egységeivel lehetővé teszi a sideloadingot, és reméli, hogy a jövőbeli metaverzum platformok is ilyen módon nyitottak lesznek. "Úgy gondolom, hogy problémás, ha egy cég képes irányítani, hogy milyen alkalmazásélményeket kapjunk az eszközön."
