A Quaise Energy a világ legmélyebb üregét tervezi kiásni, hogy határtalan energiát szabadítson fel. 2020-as indulása óta összesen 63 millió dollárt gyűjtött össze ehhez az a cég, amely minden eddiginél mélyebbre tervezi fúrni a Földet, olyan lyukakat létrehozva, amelyek rekordot döntő, 20 kilométerrel nyúlnának bolygónk felszíne alá. (A Mariana-árokban található a Föld legmélyebb pontja, a Challenger-mélység, ahol az óceán mélysége 11 034 méter.) A szupermély lyukak célja, hogy a Föld mélyén lévő hőből korlátlan mennyiségű megújuló energiához jussanak.
A geotermikus energiapiacot forradalmasítani kívánó startup februárban ehhez 40 millió dolláros pénzeszközt kapott, amely Carlos Araque vezérigazgató és társalapító szerint még közelebb viszi az emberiséget a tiszta energiához. "Technológiánk lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontján hozzáférjünk, a szél- és napenergiánál sokkal nagyobb mértékben, lehetővé téve a jövő generációinak, hogy egy olyan világban boldoguljanak, amelyet bőséges tiszta energia táplál."
A geotermikus energia más megújuló energiaforrásokhoz, például a nap-, a szél- és a vízenergiához képest nem kap túl nagy figyelmet, de a Quaise szerint ez "egy lehet a magja egy energiafüggetlen világnak" - olvasható a vállalat honlapján. Ez az energiaforma az ember által hasznosított legrégebbi energiaforrások közé tartozik, de a nettó energiatermelésnek csupán 0,4 százalékát teszi ki az Egyesült Államokban, amely a világ legnagyobb geotermikus energiatermelője.
A jelenlegi geotermikus erőművek jellemzően olyan területeken épülnek, ahol a forró kőzet a Föld felszínéhez közel helyezkedik el, például tektonikusan aktív törésvonalakon, ami megkönnyíti bolygónk természetes hőjének megcsapolását és gőzzel működő villamos energiává alakítását. A geotermikus energia azonban sokkal nagyobb szerepet játszhatna a világ energiaigényének kielégítésében, ha az erőművek hozzáférhetnének a bolygó felszíne alatt több kilométerrel globálisan rendelkezésre álló forró kőzethez.
A Quaise, amely a Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) spinoffja, úttörő szerepet kíván betölteni ebben a technológiában a girotronnak nevezett vákuumcsövek segítségével, amelyek milliméteres hullámú fénysugarakat lőnek ki, amelyeket erős mágneses térben lévő elektronok hajtanak. Ezekkel az eszközökkel a vállalat azt tervezi, hogy majdnem kétszer olyan mélyre éget lyukat a Földbe, mint a valaha készült legmélyebb fúrások, például az oroszországi Kola szupermély fúrás vagy a katari Al Shaheen olajkút, amelyek körülbelül 12 kilométerre nyúlnak.
A girotronok elég erősek voltak ahhoz, hogy a nukleáris fúziós kísérletekben a plazmát felmelegítsék, így ideális eszköznek bizonyulnak az eddig soha nem látott, mintegy 20 kilométeres mélységekben történő szondázáshoz, ahol a földalatti kőzetek 500°C körüli hőmérsékleten forronganak. Az ebbe a forró környezetbe pumpált víz azonnal gőzzé párologna, amelyet hatékonyan lehetne elektromos árammá alakítani.
Araque és csapata a Quaise-nál azt tervezi, hogy a következő néhány évben prototípus-technológiákba fektetik a kezdőtőkét. A vállalat 2028-ra a széntüzelésű erőműveket geotermikus energiával működő hotspotokká kívánja átalakítani. Ezeknek a szupermély lyukaknak a kifúrása néhány hónapig tartana, de ha a berendezés elkészül, Araque szerint akár egy évszázadon át korlátlan energiát biztosíthatnának egy régiónak.
A földmélyi energia e kiaknázatlan forrása egy többirányú megközelítés részeként kerülhetne a végére annak, hogy megszűnjön civilizációnk függősége a fosszilis tüzelőanyagoktól, amelyek az ember által okozott éghajlatváltozás fő okozói. A geotermikus energia tiszta energiaforrásként jelenhet meg a nap-, szél- és vízenergia, valamint - ha a csillagok együttállnak - az atommagfúzió mellett, bár ez utóbbi energiaforma valószínűleg még évtizedekre van, feltéve, hogy egyáltalán megvalósul.
És bár kissé nyugtalanítónak tűnhet bolygónk mélységeinek ilyen módon történő feltárása, Araque biztos benne, hogy a technika nem fogja megzavarni a földalatti rétegekben élő Kaiju-kat vagy gyíkembereket, és a Földet sem fogja ugyanarra a sorsra ítélni, mint Superman bolygóját, a Kriptont - olvasható a New Atlasban megjelent interjúban. Figyelemre méltó azonban, hogy nem foglalkozott a Cthulhu és az Ősök felébresztésének lovecrafti kockázatával.