Az elektromos járművek (EV-k) elterjesztése a világ globális felmelegedés elleni harcának erőteljes fegyvere, de hatásuk nemzetenként nagyon eltérő, és egyes helyeken jobban szennyezik a környezetet, mint a benzines modellek derült ki az adatok elemzéséből.
A Radiant Energy Group (REG) kutatási tanácsadó cég által összeállított adatok szerint Európában, ahol a világon a leggyorsabban nőnek az eladások, az elektromos autók Lengyelországban és Koszovóban valójában több szén-dioxid-kibocsátást okoznak, mivel a hálózatok annyira szénfüggőek - számolt be a Reuters. Európa más részein azonban jobb a kép, bár a relatív szén-dioxid-megtakarítás attól függ, hogy mi látja el a hálózatokat, és hogy a járműveket a nap mely szakában töltik.
A tanulmány szerint a legjobban a nukleáris és vízenergiával működő Svájc teljesít a benzinüzemű járművekhez képest 100 százalékos szén-dioxid-megtakarítással, Norvégia 98 százalékkal, Franciaország 96 százalékkal, Svédország 95 százalékkal és Ausztria 93 százalékkal követi. Magyarország a középmezőnyben foglal helyet a maga 70 százalék feletti értékével.
A lemaradók között Ciprus (4%), Szerbia (15%), Észtország (35%) és Hollandia (37%) szerepel. A legnagyobb európai autógyártó Németországban, amely megújuló energiaforrások és szén keverékére támaszkodik, 55 százalékos üvegházhatásúgáz-megtakarítást ér el egy elektromos autó vezetője.
Az olyan országokban - például Németországban vagy Spanyolországban - ahol a nap- és szélerőművekbe nagymértékűek a beruházások, a megújuló energia tárolásának hiánya azt jelenti, hogy az EV-közlekedéssel megtakarított szén-dioxid mennyisége nagyban függ attól, hogy a nap melyik szakában történik a feltöltés.
A délután feltöltéssel - amikor a nap és a szél nagyobb arányban van jelen - 16-18 százalékkal több szén-dioxidot takarítanak meg az EV-k meg, mint az éjszakai töltéssel, amikor a hálózatot nagyobb valószínűséggel gázzal vagy szénnel táplálják.
Az ENTSO-E európai átvitelirendszer-üzemeltetők átláthatósági platformja és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nyilvános adatain alapuló elemzés a COP26 csúcstalálkozó szerdai közlekedési témájú megbeszélései előtt készült.
Az elemzés rámutatott, hogy az autóipar kibocsátásának csökkentésére való képessége attól függ, hogy sikerül-e jobb módszereket találni a villamosenergia-hálózatok szén-dioxid-mentesítésére és a megújuló energia tárolására. Ezek a kihívások számos európai országban még nem oldódtak meg. A lítium-ion akkumulátorok csak körülbelül négy órán keresztül képesek teljes kapacitással tárolni az energiát, ami azt jelenti, hogy még a napközben jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát előállító országok is nehezen tudják azt éjszakai töltéskor rendelkezésre tartani.
Amíg a régióban nem áll rendelkezésre egységes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia, addig a lábnyomukat csökkenteni kívánó elektromosautó-vezetőknek és a töltőinfrastruktúrát tervező mérnököknek figyelembe kell venniük ezeket az egyenlőtlenségeket - mondták német és amerikai kutatók.
Az EEA adatai szerint 2006 és 2016 között átlagosan 25 százalékkal csökkent az Európában újonnan bejegyzett benzinüzemű autók szén-dioxid-intenzitása. Az elmúlt negyedévben eladott járművek közül minden ötödik elektromos meghajtású volt, és az Ernst & Young tanácsadó cég várakozásai szerint 2028-ra a nulla károsanyag-kibocsátású modellek eladásai abszolút értékben megelőzik a belsőégésű motoros járművekét Európában.
