Egyre több Szilícium-völgyi befektető és Wall Street-i elemző kezdi kongatni a vészharangot a mesterséges intelligenciába fektetett számtalan dollármilliárddal kapcsolatban, és figyelmeztetésük szerint a túlzott bizalom a technológia iránt csak egy újabb "lufit" eredményez.
A Washington Post beszámolója szerint a befektetési szakemberek véleménye 180 fokos fordulatot vett tavaly óta, amikor is a mesterséges intelligencia körül még óriási hype uralkodott - ehelyett egyre inkább megkérdőjelezik, hogy a Big Tech valóban nyereséges üzletté tudja-e változtatni a technológiát.
"Drága árcédulája ellenére a technológia közel sem tart ott, ahol lennie kellene ahhoz, hogy hasznos legyen" - írta Jim Covello, a Goldman Sach vezető részvényelemzője egy múlt havi jelentésében. "Az olyan dolgok túltolása, amelyből a világnak nincs haszna, vagy nem áll készen rá, általában rosszul végződik".
A hét elején a Google közzétette második negyedéves eredményeit, amelyekkel nem sikerült lenyűgöznie a befektetőket a hajszálvékony profitráta és a mesterséges intelligencia modellekkel kapcsolatos megugrott költségek miatt. A Wall Street Journal beszámolója szerint a tőkekiadások messze meghaladják a vállalat korábbi kiadásait: az idei teljes ráfordítás várhatóan meghaladja a 49 milliárd dollárt, ami 84 százalékkal magasabb, mint amit a vállalat az elmúlt öt évben átlagosan elköltött.
Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója azonban ragaszkodik a maga igazához, és azt állítja, hogy "az alulbefektetés kockázata drámaian nagyobb, mint a túlbefektetés kockázata". "Ha nem fektetünk be, hogy az élen legyünk, annak sokkal jelentősebb hátrányai vannak" - mondta.
Természetesen a technológiai óriáscégnek rengeteg elkölthető forrása van - de a 49 milliárd dollárból származó hozamot előteremteni valószínűleg sokkal nehezebb lesz. Mivel a mesterséges intelligencia piacát eltömték a többnyire még mindig ingyenes termékek, a technológia működtetése sokba kerül, de nem hoz sok pénzt.
A Google-nek így hasonló kihívásokkal kell szembenéznie, mint a Microsoftnak és a Metának, amelyek a rendelkezésre álló erőforrásaik nagy részét a mesterséges intelligenciára fordítják, anélkül, hogy világos megtérülési tervük lenne.
A Barclays elemzői szerint a befektetők várhatóan évi 60 milliárd dollárt ölnek az AI-modellek fejlesztésébe, ami nagyjából az OpenAI ChatGPT méretének megfelelő 12 000 termék kifejlesztésére elegendő. De hogy a világnak szüksége van-e 12 000 ChatGPT chatbotra, az a legjobb esetben is kétséges.
"Sok új szolgáltatásra számítunk... de valószínűleg nem 12 000-re. A Wall Street pedig egyre szkeptikusabb."
A szakértők már jó ideje aggodalmukat fejezik ki a növekvő AI-buborékkal kapcsolatban, és a kilencvenes évek végi dotcom-válsághoz hasonlítják. "Továbbra is ömlik a tőke a mesterséges intelligencia szektorba, miközben nagyon kevés figyelmet fordítanak a vállalatok pénzügyi alapjaira" - írta Richard Windsor technológiai részvényelemző márciusi kutatási jegyzetében -, "ami biztos jele annak, hogy ha nem lesz kotta, senki sem fog zenélni."
"Pontosan ez történt az internettel 1999-ben, az autonóm vezetéssel 2017-ben, és most a generatív mesterséges intelligenciával 2024-ben."
Egy múlt havi blogbejegyzésében David Cahn, a Sequoia Capital partnere azzal érvelt, hogy a teljes technológiai iparnak évi 600 milliárd dollárt kellene termelnie ahhoz, hogy életképes maradjon.
Mivel "a spekulációs őrület része a technológiának, ezért nem kell tőle félni, az AI technológiából pedig egyszerűen nem lehet gyorsan meggazdagodni. "A valóságban az előttünk álló út hosszú lesz" - írta Cahn. "Lesznek hullámhegyek és hullámvölgyek. De szinte biztos, hogy megéri majd."
De hogy a ChatGPT-hez hasonló AI chatbotok valaha is pénznyomtató gépekké válnak-e, hogy megtérüljenek ezek a hatalmas befektetések, azt még nem tudni. Jelenleg az ilyen AI modellek betanításának és működtetésének költségei masszívan meghaladják a bevételeket.
Mennyi ideje van tehát még a technológiai iparnak, hogy megállítsa a pénzfolyást, miközben vagyonokat önt a technológiába?
Ha hinni lehet a legutóbbi jelentéseknek, az OpenAI idén 5 milliárd dollárt bukik, és a következő 12 hónapban kifogyhat a keretből... hacsak nem kap további tőkeinjekciókat - ez azonban egy korai figyelmeztető jel arra, hogy a kisebb cégek, amelyek már most is küzdenek a Big Techekkel való versenyben, hamarosan tönkre mennek.