Ambiciózus célok mentén kívánja elősegíteni az Európai Unió állampolgárainak fejlődését, az ezzel kapcsolatos tagállami, gazdasági és társadalmi együttműködések kialakítását. Miközben az egyéni boldogulás alapfeltételei közé tartozik a következő években a megfelelő tudás és a rugalmas alkalmazkodási képesség, a munkavállalóknak a robotizálás, az automatizáció kihívásainak is meg kell felelniük. A Digitális Jólét Program Digitális Krónika című kiadványának beszámolója szerint e kihívásokra figyelemmel hirdette meg az Európai Bizottság azt az ötéves tervet (European Skills Agenda for sustainable competitiveness, social fairness and resilience), amelynek intézkedései többek között átfogják
· az élethosszig tartó fejlődés és tanulás lehetőségének megteremtését valamennyi tagállami polgár számára;
· a digitalizációs képzések rövidítését és célzottabbá tételét;
· a vállalkozói, tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségek fejlesztését az oktatás teljes vertikumában;
· az egyes munkakörökkel kapcsolatos információk, tudás-, és kompetenciaigények elérhetőségének javítását;
· az uniós finanszírozási források jobb felhasználhatóságának megteremtését a digitalizációs képzésekkel és kompetenciaemelési programokkal összefüggésben.
A program alapvető célja, hogy a következő öt évben érezhetően javuljon az európai emberek digitális felkészültsége; bővüljenek lehetőségeik a globális versenyben, ezáltal jobb életkörülményeket tudjanak biztosítani maguk és a családjuk számára, hozzájárulva tagállamuk és az egész unió növekedéséhez. A program kiemelt figyelmet fordít továbbá a vidéken élőkre, valamint a zöld gazdasággal kapcsolatos (és jelenleg kidolgozás alatt álló) kompetenciaigényekre is.
Figyelemmel a digitalizáció trendjeire, a jövőben a növekedés alapvető akadályát képezhetik a felkészült munkaerővel kapcsolatos korlátok - másik oldalról pedig a fejlődés a társadalom egy széles rétegének (jellemzően alacsony hozzáadott értéket képviselő) munkáját válthatja ki, ami komplex társadalmi és gazdasági feszültségekhez vezethet. Ennek elkerülésére a vállalkozói szükségleteknek jobban megfelelő, a növekedésüket megfelelően támogató munkaerőnek kell rendelkezésre állnia - ehhez több és jobb információra lesz szükség vállalati oldalról is.
Ezek feldolgozására a Bizottság mesterségesintelligencia-rutinokat, bigdata-elemzéseket egyaránt fel kíván használni, valamint lépéseket kíván tenni a valós idejű munkaerőigények uniós szintű megjelenítésére is.
Szintén kiemelt lehetőségeket hordoznak a programmal létrehozni kívánt egyéni tanulási profilok, amelyek majd az elvégzett képzésekről, valamint a megszerzett tudásról biztosítanak standard és hiteles információkat a munkáltatók számára.
Az ambiciózus célok megvalósítását jelentős pénzügyi keretek támogatják majd, ugyanakkor ahhoz nélkülözhetetlennek látszanak további tagállami és vállalati hozzájárulások is, amelyek mértéke évente uniós szinten 48 milliárd eurót is kitehet.
