Az európai uniós irányelvnek megfelelően, az utóbbi években jelentős javulást mutató levegőszennyezettségi adatokra figyelemmel megújul az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot (OLM) - jelentette be az Energiaügyi Minisztérium.
Az állami meteorológiai szolgálat átalakításával a levegőtisztaság-védelem idén júliustól egységes szakmai irányítást kapott és a kormányhivatalok helyett a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. látja el az OLM működtetésével kapcsolatos feladatokat.
Az új mintavételi pontok helyére a társaság a környezet levegőminőségének vizsgálatáért felelős szervezeti egysége, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont tett javaslatot. A jogszabályi előírások értelmében hiteles mérési adatnak kizárólag az fogadható el, ami ezekről a kijelölt mérőállomásokról vagy mintavételi pontokról származik.
Mint ismeretes, a nemzeti mérőhálózatok működésének célja, hogy a szennyezett vagy kockázatos levegőminőségű területeket monitorozzák és ahol levegőminőségi kockázat áll fenn, megalapozzák a levegő minőségének javításához szükséges intézkedéseket.
Az európai uniós irányelv követelményei szerint a szennyezőanyagok kibocsátása elleni küzdelemnek a szennyezés forrásánál kell megvalósulnia, ezért mérőpontok megszűnésére kizárólag azokon a helyeken kerül sor, ahol nem áll fenn levegőminőségi kockázat, így nem indokolt a további mérés. Az irányelv azt is szabályozza, hogy amennyiben a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények változnak, de legalább ötévente felül kell vizsgálni a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelölését, ezen belül pedig a mérőállomások számát, helyét, a mérendő komponenseket.
Magyarország jelentős lépéseket tett az elmúlt években a levegőminőségi határértékek betartása érdekében, így jelentősen csökkent a levegőben a nitrogén-dioxid és a szálló por (PM10) mennyisége. Az utóbbi években az értékek már az egész országban megfeleltek az uniós követelményeknek, beleértve a leginkább érintett területeket is, vagyis Pécs környékét, Budapestet és agglomerációját, valamint a Sajó völgyét.
A felülvizsgálat indokolta az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat új alapokra helyezését, amelyet követően 56 automata mérőállomás fog üzemelni az országban, ahol a legfontosabb légszennyező anyagok - a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szállópor (PM10, PM2,5), illékony szerves vegyületek (VOC) és BTEX vegyületek - mérése történik. A nitrogén-dioxid úgynevezett passzív mintavétellel zajlik a jövőben, ami nem igényel áramforrást és állandó felügyeletet, ennek érdekében 66 korszerű és gazdaságosan üzemeltethető pontot alakítanak ki. A PM10 manuális mintavételi pontok száma és helyszíne nem változik, ezekből a továbbiakban is 29 szolgáltat adatot.
Az átalakítást követően további fejlesztések is megvalósulnak, mivel új pormonitorokat telepítenek, a "Telepített adatgyűjtő rendszereket alkalmazó környezeti monitoring rendszer, valamint klímavédelmi adattár és ráépülő szolgáltatási környezet kialakítása" elnevezésű, Digitális Megújulás Operatív Program Plusz projektben. A bővülő hálózatnak köszönhetően a nagyvárosok mellett monitorozhatóvá válik a kisebb városok, községek levegőminősége is, ami különösen a téli hónapokban indokolt.
A légszennyezettség-mérő hálózat megújítása és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban foglalt további intézkedések megvalósításával több mint 50 százalékkal mérséklődhetnek a környezeti és egészségügyi terhek az évtized végére - írta az Energiaügyi Minisztérium.
